Előfizetés

A kormány létrehozta a járványügyi bevetési egységet

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.15. 17:51
Lakatos Tibor rendőr ezredes, a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetője és Müller Cecília országos tisztifőorvos egy mentőautó felszerelését nézi a járványügyi bevetési egységnek tartott eligazítás utá
Fotó: Kovács Tamás / MTI
Az ideiglenesen működő szervezeti egység feladata az lesz, hogy szükség esetén gyorsan tudjon reagálni, ha valahol rövid időn belül nagy számban regisztrálnának új koronavírusos megbetegedéseket.
A járványügyi készenlét pillére lesz a járványügyi bevetési egység - mondta Lakatos Tibor, a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetője a szervezet eligazító ülésén hétfőn Budapesten. Az ezredes rámutatott: azzal, hogy a védekezés új fázisába lépett, új szervezeti egységek és együttműködési formák is szükségesek, hogy „felkészüljünk a járvány további támadására” és továbbra is „fenntarthassuk a hatékony védekezési képességünket”.
Hozzátette: ezért döntött a kormány arról, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követően is fenntartja a járványügyi készenlétet és létrehoz egy ideiglenesen működő szervezeti egységet, amelynek feladata, hogy szükség esetén gyorsan és azonnal tudjon reagálni, ha valahol rövid időn belül nagy számban regisztrálnának új koronavírusos megbetegedéseket.

Lakatos Tibor kijelentette: a mögöttünk levő időszak jelentős kihívás elé állította Magyarországot, a magyar állampolgárokat és mindenkit, aki részt vett a fertőzés terjedésének lelassításában. Emlékeztetett: január 31-én jelent meg az a kormányhatározat, amely létrehozta az új koronavírus elleni védekezést koordináló operatív törzset, annak ügyeleti központja február 25-én kezdte meg működését. Rámutatott: az elmúlt időszak bizonyította, hogy rendkívül fontos a szervezetek közötti együttműködés. - Magyarországon ez gördülékenyen zajlott, ami lehetővé tette, hogy más országokat megelőzve tudtunk a megelőzésben, illetve a betegek kezelésében hatékony intézkedéseket bevezetni - tette hozzá. A járványügyi bevetési egységről szólva elmondta, 
a kormány döntése alapján ez a szervezet fog részt venni az elsődleges feladatok végrehajtásában és támogatást nyújt az illetékes hatóságoknak.

Szabó Enikő helyettes országos tisztifőorvos, a járványügyi bevetési egység vezetője Lakatos Tibor ezredes, a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetője (b) eligazítást hallgatja
Fotó: Kovács Tamás / MTI
A hatfős egységet Szabó Enikő helyettes országos tisztifőorvos vezeti, tagja Jackovics Péter, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főosztályvezetője, Cseh Krisztián, az országos kórházfőparancsnoki támogató törzs vezetője, Pápai György, az Országos Mentőszolgálat orvosigazgatója, Lénárt Endre, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ helyettes főigazgatója, valamint Miklovich János, a Magyar Honvédség 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóaljának parancsnoka. Hozzátette, a védekezésbe bevonhatják a területileg illetékes védelmi bizottságban részt vevő szervezetek kijelölt állományát, a területileg illetékes kórházparancsnokokat, valamint a vegyivédelmi zászlóaljat is. Az egység működéséről szólva elmondta, ha az operatív törzs vezetőjének tudomására jut, hogy intézkedésre van szükség például egy kórháznál vagy idősotthonnál, akkor utasítja őt mint az ügyeleti központ vezetőjét, ő pedig az ügyeleti központon keresztül értesíti a bevetési egység vezetőjét, tagjait, valamint az országos kórházfőparancsnoki törzset. Ezt követően a bevetési egység tagjai egymással egyeztetve, saját hatáskörben kezdik meg a munkát, ahogy a kórházfőparancsnoki törzs is jelentést tesz az országos kórházfőparancsnoknak, aki ugyancsak saját hatáskörben teszi meg a szükséges intézkedéseket. A bevezetési egység vezetőjének feladatairól szólva kiemelte, hogy Szabó Enikőnek a járványveszéllyel érintett területen, objektumnál, létesítménynél az értesítéstől számított hat órán belül meg kell jelennie, tájékozódnia kell a helyszíni állapotokról, létesítmény esetén pedig fel kell vennie a kapcsolatot az intézmény vezetőjével. Jogosult azonnali korlátozó intézkedések bevezetéséről dönteni, például látogatási tilalmat, kijárási tilalmat, területlezárást, kijárási korlátozást rendelhet el, illetve határozhat az egyéni védőeszközök felhasználásának rendjéről, az egészségügyi személyzet átrendeléséről, valamint fertőtlenítéseket is elrendelhet. Neki kell kialakítania a helyszíni vezetési pontot, meg kell szerveznie az együttműködést, valamint rendszeresen tájékoztatnia kell az ügyeleti központot. Lakatos Tibor összegzése szerint a bevetési egység egyfajta készenléti feladatot lát el, amelyhez az operatív törzs minden segítséget megad. Reményét fejezte ki, hogy az eddig megtett intézkedéseknek, valamint a magyar állampolgárok védekezés iránti elkötelezettségének köszönhetően nem lesz szükség azonnali intézkedésekre, ugyanakkor ha mégis be kell vezetni ilyen lépéseket, akkor a bevetési egység intézménye garantálja, hogy a védekezés az első pillanattól fogva szakértő kezekben legyen. Hozzátette, a bevetési egység széles körű eszközrendszert, intézkedési rendszert és együttműködést tesz lehetővé, így az adott területen dolgozó vezetőket nem hagyják támogatás nélkül. Az eligazítást követően Lakatos Tibor, valamint az eligazításon ugyancsak részt vevő Müller Cecília országos tisztifőorvos áttekintette a védekezéshez használható, a rendőrség Teve utcai székháza előtt felsorakoztatott, a bevetési egység rendelkezésére álló, speciálisan felszerelt gépjárműveket.

Kásler Miklós: Balajti László nem mint kémfőnök került a munkatársaim közé

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.15. 16:45
Balajti László
Fotó: Népszava
Maga a miniszter adott választ arra, hogy Magyarország korábbi kémfőnöke milyen feladatokkal tud segíteni az Emmi munkájában a járvánnyal kapcsolatban.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere Facebook-videóban válaszolt arra, miért bízta meg a minisztérium 1,2 millió forintért Balajti Lászlót. Balajti 2009-től a Nemzetbiztonsági Hivatalt, majd az Orbán-kormány idején az Alkotmányvédelmi Hivatalt vezette 2011 végéig. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma áprilisi szerződéslistája szerint pedig a tárca kimagasló díjért bízta meg a volt kémfőnököt. A megbízás tárgya: szakértői tevékenység a koronavírus elleni küzdelemmel kapcsolatos biztonsági és adminisztratív kérdésekben. Most maga a miniszter magyarázta meg, hogy erre miért volt szükség. A Facebook-ra feltöltött videóban a Miniszteri percekben arról kérdezték őt, hogy Magyarország korábbi kémfőnöke milyen feladatokkal tud segíteni az Emmi munkájában.
„Létrejött az operatív törzs január 31-én, amelyben nagyon sokan vettünk részt. Rendvédelmi szervek, közigazgatási szervek, egészségügy és sokan mások. Más nyelveket beszélünk, a zsargon átszűrődik az adminisztráció munkájába, és kellett egy tolmács. Egy olyan ember, aki érti a különböző nyelvezeteket és összhangot tud teremteni nemcsak nyelvi szinten, hanem a metódusokat tekintve is. Balajti altábornagy út kiváló szakember. Nem mint kémfőnök került a munkatársaim közé, hanem a szakmai ismereteit és tudását kértem, hogy bocsássa rendelkezésünkre”

- indokolta szerződtetését Kásler Miklós.

Balajti László vezetőjének megbízása 2020. április 13-tól érvényes, és 2020. november 30-ig szól.

Alkotmányellenes, ha az erdőt gazdasági érdekek alapján lezúzzák

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.15. 15:56

Fotó: Shutterstock
A taláros testület leszögezte, nem lehet a jövő generációkat megfosztani a tölgyesektől, bükkösöktől, és így tovább.
Az Alkotmánybírósághoz fordult az alapjogok biztosa a 2009-es erdőtörvény 2017-es módosítása miatt, mivel a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettessel egyetértve úgy ítélte meg, hogy az erdőtörvény módosítása elsősorban az erdőgazdálkodók érdekeit szolgálja, és a környezetvédelmi szempontok háttérbe szorulnak, írja az index.hu. Mosta bíróság leszögezte: „Az állam a jövő nemzedékek mint kedvezményezettek számára egyfajta bizalmi vagyonkezelőként kezeli a rábízott, a nemzet közös örökségébe tartozó természeti és kulturális kincseket, ekként a jelen generációk használati és hasznosítási joga nem korlátlan. Ezek a jogok csak addig terjedhetnek, ameddig azok sem magukat az önállóan is védelemben részesítendő természeti értékeket, sem pedig a jövő nemzedékek érdekeinek megóvását nem veszélyeztetik." A Natura 2000 területeket érintő módosításokat megsemmisítették, mivel a jogalkotó a területeket korábban érintő védelmi rendeltetés fogalmát úgy változtatta meg, hogy az ilyen minősítésű erdőterületek jelentős része elveszítette Natura 2000 védelmi rendeltetését. Emiatt azonban az erdő fenntartásának egyetlen célja a gazdasági szempontok maximális érvényesítése lett.