Megnyílt a legtöbb európai ország határa a turisták előtt hétfőtől. Július 1-től pedig a járványügyi intézkedések további enyhítése várható a schengeni övezetben feltéve, hogy a járványhelyzet nem követeli meg a korábbi korlátozások, vagy azok egy részének újbóli bevezetését.
A belső határok nélküli schengeni övezethez tartozó 22 európai uniós ország, valamint Svájc, Izland, Liechtenstein és Norvégia közül egyelőre csupán Spanyolországban maradnak a határátlépési korlátozások. Annak ellenére, hogy Ylva Johansson belügyi uniós biztos múlt héten arra kérte az EU-tagállamokat, hogy június közepéig szüntessék meg a járvány miatt bevezetett határellenőrzést és határzárat, majd júliustól tegyék lehetővé a fokozatos nyitást más nem uniós országok felé is, a madridi kormány legutóbb június 21-ig kérte a parlamenttől a vészhelyzet meghosszabbítását. A szigort azzal indokolták, hogy egy elhamarkodott, erősebb nyitás esetén újra ellenőrizhetetlenné válhat az országban a koronavírus járvány.
A Brüsszelből javasolt nyitás hozzájárulhat a nyári turistaszezon egy részének megmentéséhez, ami nem elhanyagolandó szempont uniós szinten. A teljes EU gazdaságának mintegy 10 százalékát jelenti az idegenforgalom, a járvány által leginkább sújtott mediterrán országokban pedig még ennél is magasabb az arány - Olaszországban 14 százalék, Spanyolországban 12, és a szektor több mint 2,5 millió embernek biztosít állandó munkát. Görögország a leginkább kiszolgáltatott e téren - a szállodaipar, a turizmus és a kapcsolódó szolgáltatók a gazdaság 30 százalékát teszik ki, a turizmus a GDP-nek mintegy 20 százalékát adja.
Nem véletlen tehát, hogy Görögország tegnaptól az EU minden tagállamának polgárai számára megnyitotta az idei turistaszezont. A repülőtereken véletlenszerű ellenőrzést végeznek és csak azoknak az uniós állampolgároknak kell elkülönítésbe vonulniuk, akiknek egészségi állapotában kivetnivalót találnak. (A brit és török állampolgárokkal szemben azonban egyelőre fenntartják a karanténkötelezettséget .) Kiriakosz Micotakisz kormányfő szombaton kamerák össztüzében ígérte meg: mindent megtesz azért, hogy országa "Európa legbiztonságosabb vakációs célpontja" legyen.
Ez azonban nem könnyen betartható ígéret. Már csak azért sem, mert a környező országokban nem javul, sőt a Balkán legtöbb országában látványosan romlott a helyzet. Törökországban nem csillapodik a járvány, Bulgária kénytelen volt meghosszabbítani a vészhelyzetet a fertőzésszám emelkedése miatt, Szerbia, amely korábban a legszigorúbb korlátozásokat alkalmazta, még saját állampolgárai előtt is lezárta határait, majd egyik-napról a másikra nyitott, most újabb fertőzéshullámmal szembesült, a vírusmentesnek nyilvánított Montenegróban újra megjelent a COVID-19, és gyakorlatilag minden balkáni államban növekedett az igazolt fertőzések száma. Legtöbb államban a gazdasági érdek, a turizmus állt a korábbi nyitás hátterében, Szerbiában viszont a politika, Alekszandar Vucsics elnök ragaszkodása a parlamenti választások júniusi megrendezéséhez.
De aggasztó jelek mutatkoznak a világ más részein is. A járvánnyal példásan megküzdő, majd június elejétől nyitó Izrael múlt héten iskolai fertőzéshullámmal szembesült, vasárnap az államelnöki hivatal működését is le kellett állítani fertőzés miatt. Indiában és Brazíliában valósággal tombol a járvány, Iránban vasárnap újra száz fölé emelkedett a napi halálos áldozatok száma, ami az április közepére jellemző szintre való visszatérést jelent. Mindkét országban aggasztóan megnőtt a nélkülöző szegények száma. Indiában néhány hónapon belül háromszázezer gyermek halhat éhen, ha szüleik nem kapják vissza korábbi, napszámos munkájukat. Kínából sem érkeznek jó hírek, a hatóságok már a koronavírus-járvány újabb hullámától tartanak. Pekingben tíz új gócpontot észleltek, ezért egész lakónegyedeket vontak újra vesztegzár alá.
