Előfizetés

Túlárazott védőfelszerelések eladásából származó pénz landolhatott Magyarországon

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.15. 20:23
Ünneplők várták haza a leendő elnököt, Emmerson Mnangagwát Fotó: AFP
Az Interpol és a NAV is mozog az ügyben.
Az Interpol gyanúja szerint Magyarországon keresztül próbált tisztára mosni kétmillió dollárt a zimbabwei kormányzat – idézi egy egy helyi lap, a ZimLive cikkét a g7.hu. (Az Interpol annyit mondott: nem kommentálhat konkrét eseteket). A cikk szerint a zimbabwei kormányzat a koronavírus-járványt kihasználva túlárazva szerez be teszteket és védőfelszereléseket olyan cégekkel szerződve, amelyek a zimbabwei elnökhöz, Emmerson Mnangagwához köthetők. Két olyan céggel is szerződést kötött a zimbabwei kormányzat, amelyek nincsenek regisztrálva a helyi közbeszerzési hatóságnál, így eleve szabálytalanul nyertek el állami megrendeléseket a helyi törvények szerint. Az egyik ilyen egy svájci bejegyzésű cég alapított egy magyar leánycéget is, majd két héttel később a zimbabwei pénzügyi és gazdasági minisztérium 2 millió dollárt (616 millió forintot) utalt át a magyar számlaszámra. Az Interpol levele alapján a Magnetnek gyanús lett az utalás, mivel korábban semmilyen pénzmozgás nem volt a számlán. Az olasz férfitől dokumentumokat kértek a pénz forrásáról. Bemutatott egy állítólagos szerződést, amely a svájci cég és egy zimbabwei állami vállalat között született. Az Interpol levele szerint azonban a szerződés csak a svájci vállalkozás részéről volt lepecsételve és aláírva, ráadásul a szerződési feltételek is hiányoztak róla. Az nem világos, hogy az ügy hogyan jutott el az Interpolig. A Magnet Bank nem reagált a hétfő délelőtt elküldött megkeresésemre. Az Interpol kiszivárgott levelében pedig az szerepelt, hogy a NAV-tól értesültek a pénzmosásgyanús esetről. A NAV szintén úgy reagált, hogy, folyamatban lévő ügyről nem hozhatnak nyilvánosságra részleteket. Az Interpol szerint mindenesetre megalapozott a gyanú, hogy az átutalt pénz bűncselekményből származik önmagában amiatt, mert ilyen mennyiségű pénz érkezett Zimbabwéből egy svájci cég által használt magyar bankszámlára, amelyet korábban nem használtak. A cikk szerint közelebbről nem meghatározott „magyar hatóságok” vizsgálják az esetet pénzmosás gyanújával.

Minden maradt a régiben

A zimbabwei elnök, Emmerson Mnangagwa 2017-ben került hatalomra, miután a Zimbabwét évtizedeken át utaló Robert Mugabét lényegében megpuccsolta a saját pártja. Az elnyomás és a korrupció azonban nem csökkent Mnangagwa vezetése alatt.

Trumpnak a vízivás és a rámpáról való leballagás egyaránt gondot okozott

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.15. 19:40

Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
A beszéde óta sokan azt találgatják, hogy mi baja lehet az elnöknek.
Kérdések merültek fel Donald Trump egészségi állapotát illetően, miután szombaton olyan felvételek készültek, amelyek szerint az Egyesült Államok elnöke nehézkesen mozog.  Szombaton beszédet tartott a West Point katonai akadémián. Beszéde közben inni akart egy pohár vizet, a poharat még fel tudta emelni egy kézzel, de másik kezével rá kellett segítenie, hogy inni is tudjon belőle.
Ezután pedig egy rámpán próbált lemenni, de ez csak lassan, óvatoskodva sikerült.
Miután a közösségi médiában felmerült, hogy az elnök egészségi állapota nincs rendben, Trump Twitter-oldalán reagált a spekulációkra. Azt írta, hogy a rámpa hosszú, meredek és csúszós volt, és nem volt korlátja. Az elnök megjegyezte, hogy a legkevésbé sem akart elesni, nehogy a „fake news média” kigúnyolja őt. Hozzátette, hogy az utolsó métereket futva tette meg. (Azt pedig mi tesszük hozzá, hogy ezt a felvétel alapján merész dolog futásnak nevezni.)
Donald Trump vasárnap töltötte be 74. életévét, és míg önmagát tetterős, fizikailag és mentálisan egészséges férfinak szereti feltüntetni, addig lelkesen állítja be demokrata ellenfeleit idős, gyengébb emberekként. A gyakran nárcizmussal vádolt politikusnak pedig különösen rosszul jön nem sokkal az elnökválasztás előtt, hogy megkérdőjelezik fizikai és mentális egészségét.

Macron 2022-re kacsint, de az erőszakszervezetet nem engedi bántani

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.06.15. 19:30

Fotó: CHRISTIAN HARTMANN /
Új kezdetet ígért honfitársainak a francia köztársasági elnök, de nem mindenben. Például kiállt a sokat bírált rendőrség mellett.
Franciaországban különleges eseménynek számítanak a köztársasági elnökök televíziós beszédei. Emmanuel Macron a koronavírus-járvány kitörése óta egyre többször él a kommunikációnak ezen formájával és még élni is fog, vasárnap esti beszédében jelezte, hogy a július 14-i nemzeti ünnepen szokásos szózatát is megtartja. Ennek középpontjában azonban már nem a járvány miatt elrendelt korlátozások feloldása áll majd, hanem azt ismerteti, miként tervezi a francia gazdaság újraindítását. Ez valóban kulcskérdés, mert az uniós tagországok között az egyik legdrámaibb visszaesést Franciaország könyvelheti el: a Covid-19 miatti leállás nyomán idén  11 százalékkal csökkenhet a nemzeti össztermék. A vasárnapi televíziós beszéd az elemzők szerint nem egy volt a sok közül. Az államfő jelezni kívánta, hogy eldördült a startpisztoly, megkezdődött a 2022-es elnökválasztás kampánya. Macron újrakezdést ígért, utalt arra, hogy az eltelt 15 év alatt az ország több válságon esett át, ezért ideje, hogy a franciák "saját kezükbe vegyék a sorsukat". Ez lesz a következő évek legfontosabb feladata – emelte ki. Az uniós politikára is kitért, szerinte ismét létrejött a német-francia tengely. Angela Merkellel néhány hete bejelentették, hogy összesen 500 milliárd eurónyi hozzájárulást (tehát nem hitelt) biztosítanak a járvány miatt bajba jutott országoknak. Az ilyen beszédeknél szinte kötelezően elvárt hazafias üzenetek (nemzeti szuverenitás, igazságosság, mindenki találja meg a helyét a társadalomban…) mellett azonban volt egy igen fontos megjegyzése is: kiállt a rendőrség mellett. „Rend nélkül nem lehet sem biztonság, sem szabadság” – közölte. Az utóbbi hetekben az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mellett Franciaországban is társadalmi vita kezdődött a rendőri túlkapásokról. A megmozdulások legfőbb szónoka Assa Traoré, a 2016-ban a rendőrség által gyanús körülmények között megölt, Maliból származó fiatalember, Amada Traoré húga, aki rövid idő alatt egyfajta ikonná vált a rasszizmusellenes tüntetők számára. A több tízezres megmozdulások hatására Christophe Castaner belügyminiszter jelezte, hogy fegyelmi szankciókkal sújtják a túlkapásokat elkövető rendfenntartókat, ezt azonban igen rossz néven vette a rendőrség, amelynek szakszervezete múlt pénteken tiltakozó akciót is tartott. Philippe Capon, az érdekvédelmi szervezet vezetője az államfői beszéd után megjegyezte: „Azt kívántam, hogy az elnök állítsa helyre a rendőrség tekintélyét, s ezt meg is tette”. Több oka van annak, hogy Macron nem a tüntetők pártjára állt. Egyrészt sokat köszönhet a rendőrségnek. A 2018 novemberétől tüntető "sárga mellényesekkel" szemben fontos volt a rendőri fellépés, hiszen a mozgalomban olyan szélsőségesek is felbukkantak, akik előszeretettel gyújtottak fel gépkocsikat, illetve törték be az üzletek vitrinjeit. Másrészt Macron a következő elnökválasztásra kacsintott, s nem akarta lehetővé tenni Marine Le Pennek, a jobboldali radikális Nemzeti Tömörülés (RN) elnökének, hogy a rendfenntartók érdekvédőjének szerepében tetszeleghessen. Macron beszédeit egyfajta lírai hangvétel jellemzi, ami most sem hiányzott, ám erős, határozott vezetőként is fel akart lépni. Így jövő hétfőtől előírta az oktatási intézményeknek a diákok fogadását, vagyis mindenkinek vissza kell térnie a tantermekbe. Ez eddig önkéntes alapon működött, s a tanárok 60, a diákoknak pedig mindössze 30 százaléka élt a lehetőséggel. Macron igyekezett pozitív jövőképet felvázolni. Mielőbb szükség lenne arra, hogy átfogó javaslatokat tegyen, mert a lakosság nagyobbik része nem találja meggyőzőnek. Szerencséje, hogy a többi potenciális elnökjelöltet még hiteltelenebbnek tartják. Egyetlen veszélyes ellenfele Édouard Philippe kormányfő lehetne - ezért is valószínűtlen, hogy menesztené. A potenciális riválist jó a közelben tudni.