Vándorlás a munka után - egész régiók ürülnek ki

Publikálás dátuma
2020.06.16. 06:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Az elmúlt hét évben folytatódott a szegényebb régiók „kiürülése”: a lakosság nyugatra – leginkább Budapestre, Pest megyébe, valamint Győr-Moson-Sopron megyébe – költözik.
Alapvetően a munkahelyek száma és elérhetősége határozta meg a válság utáni időszakban is, hogy a magyarok melyik régióban akarnak élni – legalábbis ezt támasztják alá a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai, amelyek szerint folytatódott a vándorlás a szegényebb keleti és dél-dunántúli régiókból, a gazdagabb nyugati megyékbe, valamint a főváros térségébe. - A szokványos fejlesztéspolitika kontraproduktív, a fejletlen régiókba irányított pénzek elfolynak, nem hasznosulnak – mutatott rá Csepeli György szociálpszichológus. Szerinte csak az a felzárkóztatási politika lehet eredményes, amely az infrastruktúrába, az egészségügybe, az oktatásba, az idegen nyelvű képzésbe, valamint a kreatív iparba fekteti a pénzt, adókedvezményt nyújtva az oda költöző értelmiségieknek, vállalkozónak. Az adatokból egyértelműen látszik, hogy a belső migránsok – akik elsősorban a fiatalok, a képzettek, valamint a vállalkozó szelleműek - alapvetően délről és keletről nyugatra tartanak, csak Jászberény és Hajdúszoboszló képez kivételt – tette hozzá. Csepeli György lapunknak kifejtette, az országon belüli migráció nagyrészt ugyanarra vezethető vissza, mint a külföldre költözés: a váltás mellett döntők jobb munkalehetőségekben bíznak. Márpedig az aprófalvas régiókban a munkahelyteremtés is nehézkes, a kistelepüléseken nincs megfelelő munka, így a települések elöregszenek, s a negatív spirálból egy idő után már lehetetlen kitörni. A megyék közül egyébként - az ingatlan.com adatai szerint - tavaly a legnagyobb veszteséget Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés könyvelhette el, előbbiből 5200-zal, utóbbiból 4550-nel többen mentek el, mint amennyien odaköltöztek. Lapunk gyűjtése szerint Észak-Magyarország és Békés megye összességében hét év alatt 5-7 százalékos veszteséget könyvelhetett el, miközben országosan 1,4 százalékkal csökkent a lélekszám. Ezzel szemben Pest megyében a 2013-2020 közötti időszakban csaknem öt százalékkal emelkedett a lakosság száma, s nem sokkal maradt el mögötte a gazdaságilag szintén az ország boldogabb részének számító Győr-Moson-Sopron sem.
- Pest megyén belül értelemszerűen a fővárosi agglomeráció számított a legnépszerűbbnek – tájékoztatott Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Nemcsak az ország más részeiből érkeztek ide sokan, hiszen Budapestről is negyvenezren költöztek ki a környező településekre. Persze visszafelé is volt mozgás, nagyjából 25 ezren költöztek az agglomerációból a fővárosba.
Szakemberek szerint a migráció miatti lakosságszám-változás egyfajta szociológiai képet fest egy adott településről, így nem véletlen, hogy az elmúlt években arányaiban leginkább a gazdaságilag kevésbé fejlődő Dél-Dunántúl két nagyvárosa, Pécs és Kaposvár lakossága csökkent. A két megyeszékhely közül a vizsgált időszakban a somogyié a látványosabb, hiszen lakóinak csaknem tizedét veszítette el, ám a baranyai megyeszékhely népességvesztése is döbbenetes, különösen a rendszerváltástól vizsgálva: lakosságának negyede tűnt el három évtized alatt. Ehhez hasonlót csak a borsodi rozsdaövezet hajdani ipari fellegvárai, Miskolc és Ózd produkáltak. Miskolc vesztesége egyébként az elmúlt hét évben 7,5 százalékos, s ezzel a megyei jogú városok alsó régiójába tartozik. A nagyobb népességcsökkenést elszenvedő 11 település közül egyébként hatban – Eger, Tatabánya, Hódmezővásárhely, Miskolc, Dunaújváros, Pécs – tavaly októberben (Hódmezővásárhelyen már egy korábbi időközin) megbukott a korábbi, kormánypárti városvezetés. Érdekes módon Érden is, pedig a fővárosi agglomeráció legnagyobb településének népessége gyarapodott a legnagyobb mértékben, de Sopron és Győr is lakossága is növekszik, ami jól mutatja gazdasági erejüket. Debrecenben - ahol a következő években 29 milliárd forint értékű fejlesztést hajtanak majd végre - 2013 és 2020 között 3 százalékkal csökkent a lakosság száma.   A 20 ezer főnél nagyobb városok statisztikája szerint Szigetszentmiklós, Dunaharaszti, Dunakeszi és Fót lakossága jelentősen megnőtt a bő fél évtized alatt, míg a nagy vesztesek közé Gyula, Baja, Esztergom, Kazincbarcika, Komló és a minden tizedik lakóját elveszítő Gyöngyös tartozik.
Szerző
Témák
népesség

Nagy Imrére és mártírtársaira emlékeztek a Jászai Mari téren

Publikálás dátuma
2020.06.15. 21:45

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A volt miniszterelnököt és társait 62 évvel ezelőtt végezték ki.
Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai kivégzése 62. évfordulójának vigíliájára megemlékezést szervezett a Nagy Imre Emlékház. A Vértanúk teréről áthelyezett Nagy Imre szobor új helyszínén, a Jászai Márai téren hétfő este gyertyagyújtással emlékeztek az egykori miniszterelnökre és társaira, illetve virágot helyeztek el az emlékműnél.  Az eseményen beszédet mondott Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája, illetve Galkó Balázs színművész.
Kedden délelőtt a parlamentben pedig 10 órától a képviselők emlékeznek Nagy Imre és mártírtársai újratemetésére.
Szerző
Frissítve: 2020.06.15. 22:48

A főváros 8 hónapja halogatja a Lánchíd felújítását - ez az új panel az Orbán-kormány 10. évében

Publikálás dátuma
2020.06.15. 20:25

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Azt is bejelentették, hogy a többnapos Szent István-napi ünnepségsorozat a belföldi turizmus élénkítésére szolgál.
A belföldi turizmus élénkítésére a kormány többnapos Szent István-napi ünnepségsorozattal készül - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ hétfőn az MTI-vel Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-bejegyzésére reagálva. Azt írták, többi között gasztrofesztivál, szabadtéri koncertek, Szent István-napi felvonulás, vízparti koncertek, családi programok várják majd a Budapestre érkezőket.
„A cél az, hogy megünnepeljük Magyarország születésnapját, miközben az ágazatban dolgozók segítséget is kapnak, hiszen a koronavírus-járvány a turizmusban dolgozókat sújtotta a leginkább”

- olvasható a közleményben.

Hangsúlyozták, hogy a Lánchíd felújítására szánt összeg - amelyet a kormány még Tarlós István akkori főpolgármesternek ígért meg - rendelkezésre áll. A közlemény Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-posztjára reagált, amely szerint a főváros ellenzi és meg akarja akadályozni, hogy augusztus 20-án a Lánchídon és környékén tűzijáték legyen. A főpolgármester azt írta: kiderült, hogy a kormány az augusztus 20-ai látványpolitizálásra többet akar elkölteni, mint amennyit a Lánchíd felújítására szán;  „Lánchídra 6 milliárd, parádéra 6,5 milliárd - és ebben a tűzijáték költsége nincs is benne.” A közlemény szerint a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Önkormányzat „a mai napig még csak kísérletet sem tett arra”, hogy a rendelkezésre álló összeget lehívja, sőt a Lánchíd felújítására vonatkozó tendert sem írta még ki.
„Veszélyes és drasztikusan drágítja a munkát, hogy a Fővárosi Önkormányzat 8 hónapja halogatja a híd felújítását”

- tudatta a Kormányzati Tájékoztatási Központ.

A Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó tájékoztatási központ közleménye arra nem tért ki, hogy Karácsony Gergelyék azért ellenzik, hogy a hídon és annak környékén bárki bármilyen pirotechnikai eszközt használjon, mert a mérnöki jelentés szerint a híd állapotának változásához, a híd bevonatának állagromlásához, a rozsdásodáshoz jelentős mértékben járultak hozzá az augusztus 20-i tűzijátékok.  A főpolgármester megállapította azt is, hogy „az elmúlt hetekben a kormány különböző rendű-rangú emberei – tíz év kormányzás és 9 év városvezetés után – hangosan kezdtek aggódni a Lánchídért, mintha a híd állapota 170 év után akkor kezdett volna el romlani, amikor a budapestiek ellenzéki polgármestereket választottak októberben”. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH), valamint a Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Zrt. által kötött szerződés alapján az idei ünnepség nettó 6 milliárd 575 millió forintba kerülhet. Ráadásul ebben a tűzijáték ára nincs benne. A kormány eközben a Lánchíd felújítására összesen 6 milliárd forintos támogatást nyújt.