A fiatal hím panda az Európai Fajmegőrzési Program (EAZA EEP) hatéves előkészítő munkájának eredményeként a németországi dortmundi állatkertből érkezett pénteken, miután a járványhelyzet miatt hónapokra leálltak az állatszállítások – közölte a debreceni állatkert igazgatója. Nagy Gergely Sándor hozzátette, az intézményben 2014 óta már él két kiváló genetikájú nőstény.
Pandita a hosszú út után egyelőre a karanténban van, de a látogatók már megtekinthetik az ikerlányok bemutatójával szomszédos kifutóban, ahogy a helyben termelt bambuszt csemegézi.
Az állatkert egyik közönségkedvencének számító kispanda vagy vörös macskamedve (Ailurus fulgens) a macskamedvefélék családjának egyetlen ma élő faja. Eredetileg ők voltak a pandák, vagyis nepáli nyelven a bambuszevők, az óriáspandákat később fedezték fel. Magyar nevét annak köszönheti, hogy egyrészt a medvére emlékeztet a külseje, másrészt olyan jól mászik fára és úgy nyalogatja magát tisztára, mint a macska.
A Himalája, illetve Észak-Burma magashegyi erdeiben, valamint Szecsuán nyugati felén és Jünnanban 2000-4800 méteres magasság között őshonos állat magányosan él, napközben jellemzően a fákon pihen, éjszaka aktív; ekkor keresi táplálékát is. Bár a ragadozók közé sorolják, tápláléka jórészt bambuszból áll, de alkalmanként szívesen eszik gyümölcsöket, zuzmókat, ízeltlábúakat és madártojásokat is. A bambuszfogyasztásban nagy segítségére van a mellső csuklócsontjából módosult hatodik ujja, amely a hüvelykujjunkhoz hasonlóan szembefordítható a többivel, így könnyen le tudja tépni vele a friss hajtásokat. Átlagosan a napjának több mint felét alvással tölti, ami feltehetően az alacsony energiatartalmú táplálékhoz való alkalmazkodás miatt alakult ki. Bozontos, hosszú farkát fejpárnának vagy takarónak is használja – olvasható az állatkert Facebook-oldalán.
Életterének drasztikus zsugorodása és az illegális kereskedelem következtében vadon élő populációját ma tízezernél kevesebb felnőtt egyedre becsülik, ezért a faj veszélyeztetett besorolással szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján. Emberi gondozásban élő állománya is nehéz helyzetben van, mivel a születések száma nagyjából megegyezik a halálozásokéval. Az intézmény reményei szerint az állatok hamarosan párba és állnak és hozzájárulnak a faj megmaradásához. A debreceni állatkert részt vesz a Vöröspanda Hálózat (Red Panda Network) munkájában is és támogatja a faj megőrzését Nepálban és Indiában.
