Előfizetés

Nyílt levelet írt Palkovicsnak a Színművészeti

Népszava
Publikálás dátuma
2020.06.17. 15:01

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A majdani vagyonkezelői alapítvány kuratóriumába javasolnak kimagasló személyiségeket.
Eötvös Péter, Udvaros Dorottya, Röhrig Géza, Pataki Ági, Kovalik Balázs, Novák Eszter, Simó György és Droppa Judit textilművész szerepel a Színház- és Filmművészeti Egyetem Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek küldött levelében, amelyben a majdani vagyonkezelői alapítvány kuratóriumába javasolnak kimagasló személyiségeket. Az egyetem vezetősége a Facebookon nyilvánosságra hozott levélben így fogalmaz: "Kulcsfontosságúnak tartjuk, hogy a kurátorok kiválasztási folyamatában egyeztetési és egyetértési joga lehessen az egyetem szenátusának, illetve a hallgatók képviseletének. (...) A Kuratórium tagjaira vonatkozóan kiemelten fontos szempontnak tartjuk, hogy együttesen az intézményben oktatott valamennyi diszciplínát képviseljék, az intézmény oktatási, művészeti és tudományos kutatási feladatait, értékrendjét és hagyományait egyaránt szem előtt tartsák, legyen közöttük olyan személy, aki komoly oktatási, intézményvezetési, alapítványműködtetési tapasztalattal rendelkezik, továbbá, hogy legalább két nő kerüljön a leendő kuratóriumba." 
Upor László, rektori feladatokat ellátó rektorhelyettes személyes találkozót is kért a minisztertől a modellváltással kapcsolatos széles körű aggodalomra és egyre nehezebben kezelhető feszültségre hivatkozva. Amint írják, elfogadhatatlannak tartják, hogy a minisztérium az egyetem kihagyásával szervezett szakmai megbeszélést az intézmény jövőjéről. A levélben a leendő Felügyelő Bizottságba is javasolnak a színház, a film és az oktatás világához közeli, ugyanakkor részben a finanszírozáshoz, számvitelhez jól értő tekintélyeket: Csóti József gazdasági szakembert, a Thália Színház, a Radnóti Színház, majd a Vígszínház volt gazdasági vezetőjét, Havas Ágnes filmes és televíziós szakembert, a Magyar Nemzeti Filmalap volt vezérigazgatóját, Dr. Jákfalvi Magdolna Egyetemi tanárt, nemzetközileg elismert színháztörténészt és Polgár András üzletembert, mecénást.  A kiválasztott kiemelkedő személyiségek mindannyian vállalták a jelölést, és hozzájárultak nevük nyilvánosságra hozatalához.

Meghalt Csurka László színész

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.06.17. 12:05

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes és kiváló művész 84 évet élt.
84 éves korában meghalt Csurka László színész, rendező, Jászai Mari-díjas művész, a Nemzeti Színház társulatának tagja – írta fia Facebookon tett bejelentése alapján az Index.
Csurka László 1936-ban született Budapesten. 1955-ben a kaposvári Csiky Gergely Színház segédszínésze volt, 1958-tól Budapesten szerepelt, a Déryné Színházban, illetve a Nemzeti Színházban. 2000 és 2012 között a Pesti Magyar Színház társulatának tagja volt, 2018-tól a Nemzeti Színház tagja lett, ahol játszott az Egri csillagokban, Az ember tragédiájában, a Médeia, az Egy ember az örökkévalóságnak című előadásokban, illetve 2020-ban is szerepelt a márciusban bemutatott, Wass Albert könyve alapján készült Tizenhárom almafa című darabban.
Csurka játékfilmekben is feltűnt kisebb szerepekben, szinkronszínészként is dolgozott, 1984 és 2007 között ő játszotta Lacit a Szabó család című rádiójátékban. 1988-ban színre vitte bátyja, a politikus és író Csurka István Majális című darabját. Színpadi szerepei mellett számos filmben és tévéjátékban játszott, rendkívül népszerű szinkronszínész, Bud Spencer magyar hangja is volt. Rádiós szerepei közül ismertségben kiemelkedik a Szabó család Lacijának megformálása, a szerepet a karaktert korábban megformáló Garics János 1984-es halálát követően a sorozat 2007-es befejezéséig játszotta. 
Csurka László 1988-ban Jászai Mari-díjat kapott, 2013-ban Érdemes, 2019-ben Kiváló művész lett.

Elmaradt utolsó ölelés – Európai teátrumok reflektáltak a járvány okozta helyzetre

Balogh Gyula Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2020.06.17. 10:00

Fotó: MITOS21
Magyar részről a budapesti Katona József Színház vett részt a Történetek Európából: krízis és reflexiók című több esetben felkavaró szövegeket eredményező projektben.
 – Senki nem tudja mivel állunk szemben, nem látjuk mi lesz holnap. Kénytelen mindenki szembesülni azzal, hogy belehalhat abba, amit csinál – hangzik el a Katona József Színház videójában, amit a „Történetek Európából: krízis és reflexiók” című nemzetközi projektre készített. A stockholmi Királyi Színház, a Dramaten szólított meg európai színházakat, elsősorban a Mitos21 nemzetközi színházi hálózat tagjait, hogy készítsenek kisfilmeket, amelyekben a koronavírus-járvány „láthatatlan hőseivel” (kórházi ápolókkal, orvosokkal, kereskedelmi dolgozókkal, takarítókkal, sofőrökkel) készült interjúk alapján igyekeznek feltérképezni a járvány sokak számára ismeretlen, mégis nagyon drámai aspektusait. A Katona József Színház Török Tamara által szerkesztett és Máté Gábor által rendezett videójában egy fiatal magyar orvostanhallgató történetét ismerjük meg, aki önkéntesnek állt a járvány idején. A Katona művésze, Vizi Dávid tolmácsolja a sokszor igencsak drámai és erős mondatokat tartalmazó szöveget. A fiatalember már a hivatása miatt is segíteni akar, csakhogy döntésekre kényszerül. El kell költöznie a barátnőjétől, beleszeret az új lakótársába, összeomlik a magánélete. Ami pedig a hivatást illeti, abban is elbizonytalanodik, arról is beszél, hogy nem biztos, hogy folytatja az orvosit. Nem érti például, hogy miért kellett harminchatezer ágyat kiüríteni Magyarországon, hiszen a közzé tett adatok ezt kevésbé indokolták. Közelről látta ennek a következményeit. Az orvosokról pedig azt mondja: nem katonák, akik parancsot hajtanak végre, hanem gondolkodó lények, akik tudni akarják, hogy mi történik velük. A fiatalember skype-on jelentkezett be, lehet, hogy épp a pszichológusának küldte a felvételt és mielőtt kikapcsolta a monitort, annyit jegyzett meg: egyszer vége lesz és tisztázni kell magamban a dolgokat. A projektben további nyolc európai színház tizenhat videója szerepel (közülük néhány a későbbiekben lesz elérhető), amelyeken egyéni sorsok és döntések sora elevenedik meg előttünk. Milyen alapélményeinken változtatott az elmúlt hónapokban átélt krízishelyzet? Hogyan folytatható az élet a továbbiakban? Égető kérdéseket, morális dilemmákat, bizonytalanságot, dühöt, elkeseredettséget, beletörődést, felszabadulást egyaránt kiolvashatunk az egyes történetekből. A Berliner Ensemble, a stockholmi Dramaten, a koppenhágai Det Kongelige Teater, a barcelonai Teatre Lliure, a torinói Teatro Stabile és a hamburgi Thalia Színház (hozzájuk csatlakozik majd a londoni National Theatre, illetve az ausztriai Burgtheater, utóbbiban Láng Annamária egy Bécsben dolgozó, magyar takarító gondolatait viszi színre) monológjai más-más oldalról közelítenek, és szokatlan, váratlan témákra is felhívják a figyelmünket. Látjuk a taxisofőrt, aki az önkéntes karantén miatt kiürült utcákból és terekből áradó nyugalmat méltatja, az újranyitással járó elkerülhetetlen változások miatt aggódó óvodavezetőt, a rendőrt, akinek azzal kell szembenéznie, a szabálykövetés még egy krízishelyzetben sem magától értetődő, és a fiatalt, aki nagymamája elvesztésekor éppen azt érzi, nem kellene mindig a hatóságok szavára hallgatni. Megismerhetjük egészségügyi dolgozók legőszintébb kételyeit, többek közt, hogy hogyan lehet segíteni, majd a munkaidő végével letenni a munkát, kell-e várni a koronavírus tesztre, ha a halasztott kezeléssel csökkenhet a gyógyulás esélye, és miként lehet, lehet-e dönteni két emberi élet között. A rövidfilmek számot adnak a fogalmaink átalakulásáról is: mit jelent a szabad idő, amely a munkahely elvesztésével felszabadul? Hogyan változik az életbiztosítás jelentősége, ha úgy hisszük, a halál egy lépéssel közelebb jön? Lehet, hogy az utolsó ölelés és a végső búcsú hiánya, annak elfogadása, egyéni és társadalmi érzékenységünk alapjait kérdőjelezi meg? Noha a személyes történeteket színészek jelenítik meg, erejük mégis a falak lebontásában rejlik, nincs távolság a mindennapjaink és a színészi játék között. Nézzük a felvételeket, és a végszavak sokáig visszhangzanak bennünk: semmi sem lesz olyan, mint korábban volt.

Infó:

Történetek Európából: krízis és reflexiók Résztvevők a Mitos21 tagjai, közöttük a budapesti Katona József Színház Elérhető a www.dramaten.se weboldalról