Ingatlan;elemzés;MNB;lakásépítés;lakásárak;

- Nem lesznek olcsóbbak az újlakások, mert szűkös a kínálat

Még a tavaly júniusinál is nagyobb az érdeklődés most az újépítésű lakások iránt. A vevők nem hezitálhatnak: ilyen ingatlanból nincs túl sok, és az is gyorsan elkel.

Az idén tavasszal értékesítették a fejlesztők a legkevesebb újépítésű lakást Budapesten az elmúlt négy és fél évben: az Eltinga Budapesti Lakáspiaci Riportja szerint mindössze 630 lakást adtak el, ami az előző negyedév felét sem teszi ki. A koronavírus dermesztő hatása után azonban júniusban már többen érdeklődnek az ilyen típusú ingatlanok iránt, mint tavaly nyáron. 

A márciusi mélyponthoz képest háromszorosára nőtt az új lakóingatlanok iránti kereslet, ami tavaly júniushoz képest is 25 százalékos ugrás – derül ki az ingatlan.com adataiból. Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője szerint az újlakások minőségük és energiahatékonyságuk miatt bírnak nagyobb vonzerővel, miközben ár-érték arányban nem feltétlen drágábbak egy használt lakásnál. Most pedig már több száz lakásépítésnél került belátható közelségbe az átadás - és ezáltal a beköltözés is - szerte az országban, így a vevők is könnyebben hozzák meg döntéseiket. A koronavírus miatt ugyanakkor most az is lényeges szempont, hogy az újépítésű lakások bejárásához nem feltétlenül szükséges a személyes jelenlét. 

Földi Tibor, a Cordia vezérigazgatója is úgy látja: a teljes körű online lakásvásárlási megoldások is fontos szerepet játszottak abban, hogy a vevői érdeklődés a pesszimista forgatókönyvekhez képest kevésbé esett vissza. Ha az előkészítés vagy az építkezés korai szakaszában lévő épületekről van szó, az érdeklődők nagy része még most, a korlátozások feloldása után is inkább virtuálisan szeretne találkozni az értékesítőkkel. Az előrehaladottabb építkezéseknél viszont a helyszíni lakásbemutatókra is vállalkoznak a vevők – tette hozzá. 

Az Otthon Centrumnál (OC) is az érdeklődők számának növekedését tapasztalják, sőt, a kisebb lakások iránt újra megjelent a befektetői kereslet is. Most azonban a korábbinál sokkal tovább tart, mire egy-egy adásvétel létrejön, az értékesítés ezért még elmarad a korábban megszokott szinttől – mutatott rá Vincze Edit, az OC újépítésű projektekre szakosodott részlegének vezetője. Szerinte a vevőjelöltek nagyobb rugalmasságot várnak most az ár, a fizetési ütemezés és a szerződéses feltételek terén. Most egyértelműen az átadás előtt álló projektek vannak előnyben, és bár az online bemutató lehetősége szinte mindenütt adott, a komoly vásárlási szándékkal érkezők inkább a személyes bejárást választják – összegezte a tapasztalatokat Vincze Edit.

A Cordiánál is az átadás közeli projektek most a legnépszerűbbek, ezeknél már a járvány előtti szintre tért vissza a vevők aktivitása. A vásárlók is tisztában vannak ugyanis azzal, hogy nem hezitálhatnak sokáig, mert napról-napra csökken az amúgy sem bőséges kínálat. A fővárosban például májusban alig 370 elkészült lakásból válogathattak a vevők. Az idén ugyan 8 ezer új otthon átadása várható a négylakásosnál nagyobb társasházakban, de ezek közül csupán 2 ezret nem adtak még el a Cordia átfogó, budapesti újlakáspiaci felmérése szerint. Az őszig beköltözhető otthonok 90 százaléka már elkelt, az egy éven belül átadni tervezett lakásoknak pedig már a 70 százalékát értékesítették. Mivel a kínálat szűkös, az érdemi árcsökkenést valószínűsítő várakozások Földi Tibor szerint nem reálisak.            

Árazási hullámvasútA még szabad újlakások átlagos négyzetméterára az idei első negyedévben 947 ezer forintra emelkedett a fővárosban, ami éves összevetésben 12,5 százalékos, a négy évvel korábbihoz képest 73 százalékos drágulás. A 27 százalékra emelkedő lakásáfa az érintett budapesti lakásoknál átlagosan 16,4 százalékos árnövekedést eredményezett az idei első negyedévben a tavaly év végi árakhoz képest. Előtte – a tavalyi utolsó negyedévben - viszont 7,6 százalékkal csökkent ezen lakások ára, a fejlesztők év végén ugyanis még igyekeztek ezeket kedvezményekkel kiárusítani. Januárban viszont már az általános – 27 százalékos - áfamértékhez igazították az árakat. Az idei első negyedévben összességében a budapesti újlakások harmadát árazták át a fejlesztők. Az 5 százalékos projekteknél a leggyakoribb változtatás a kismértékű, 2,5 millió forint alatti árcsökkentés volt, a 27 százalékos projekteknél viszont az ugyanilyen mértékű drágítás volt a legtipikusabb. A magasabb áfakulccsal értékesíthető lakások tipikus négyzetméterára így 4,6 százalékkal volt magasabb.
Pár éve még kétszer ennyi lakás épültÖsszesen 2945 hektárnyi területet tesznek ki Budapesten a barnamezős és belvárosi alulhasznosított területek egy 2018-as felmérés szerint. A legtöbb barnamezős terület, a budapesti állomány 16 százaléka a XXI. kerületben (467 hektár) található, de a X. (346 hektár) és IX. (329 hektár) kerületekben is jelentős az ilyen terület. A lakásállomány megújulási aránya éppen a legnagyobb barnamezős területtel rendelkező Csepelen a legalacsonyabb: itt a meglévő lakásállomány mindössze 0,06 százalékának megfelelő új lakás átadása várható a következő két-három évben. A hazai lakásállomány megújulási aránya egyébként némileg javult tavaly, nemzetközi összevetésben azonban Magyarország még mindig hátul kullog, mivel a 20 százalékkal több felépült lakás is csupán 0,4 százalékos megújulást jelent. Lengyelországban és Ausztriában 1,4, Szlovákiában 1,1, Csehországban és Romániában 0,75 százalék körüli arányok vannak. A 21 ezres újlakásszámmal a 2019-es év ugyan kiugrónak számít, ám ez a teljesítmény messze elmarad a 2004-es lakásépítési csúcstól is, amikor több mint kétszer ennyi, 44 ezer lakást adtak át, és ami akkor 1,1 százalékos megújulási arányt jelentett. A lakásépítések számának magas szinten tartása és az állomány megújulása két okból is fontos lenne. Egyrészt a lakóingatlanok 81 százaléka 30 évnél régebben épült, 61 százaléka felújításra szorul. Másrészt a jegybank számításai szerint 10 ezer megépülő új lakás a GDP szintjét 0,8–1 százalékponttal, a foglalkoztatottak számát pedig 25–30 ezer fővel emeli. 

Az áfaemelés elvette az építők kedvét

Az újlakások kínálata az elkövetkező években sem fog bővülni, a kedvezményes, 5 százalékos újlakásáfa tavaly év végi kivezetése ugyanis egyértelműen visszavetette az építési kedvet, és ezen a rozsdaövezeti támogatás sem sokat lendít – olvasható ki a jegybank Lakáspiaci jelentésének adataiból.

Tavaly még 21 100 új lakás épült fel szerte az országban, vagyis csaknem 20 százalékkal több, mint 2018-ban. Ebből 5 800 lakás a fővárosban készült el, ami több mint 50 százalékos növekedést jelent. Építési engedélyt viszont már tavaly is 4,3 százalékkal kevesebb - mintegy 35 ezer - lakásra adtak ki, az idei év első negyedévében pedig már 27 százalékos volt a visszaesés.

Igaz, eközben majdnem harmadával több új lakást adtak át, ez azonban annak köszönhető, hogy most már egy-egy társasház átlagosan egy évvel később készül el, mint azt eredetileg tervezték. Sőt, 1600 Budapesten épülő lakás esetén a késés már most több, mint 2 évre nyúlik. Vagyis csupán a csúszások miatt sűrűsödtek össze az idei év elejére a lakásátadások.

Mindez azt jelenti tehát, hogy a 2019-es volt a csúcsév, ezután már kevesebb új lakás épül majd fel – foglalta össze helyzetet Nagy Tamás, a jegybank főosztályvezetője. A fővárosban például az idei első negyedévben csak 1145 új lakás építését jelentették be, ami a jegybank elemzői szerint már a visszaemelkedő áfakulcs hatását mutatja. Az újlakások értékesítésekor 2016 elejétől lehetett kedvezményes, 5 százalékos áfát alkalmazni: azóta negyedévente átlagosan mintegy 2800 új lakást jelentették be a fejlesztők Budapesten. Tavaly év végén viszont megszűnt ez a kedvezmény, illetve csak azon projektek keretében épült lakásokat lehet így értékesíteni, amelyekre már 2018 novembere előtt megvolt az építési engedély.

A Lakáspiaci Ingatlantanácsadó Testület tagjai szerint 27 százalékos áfával ugyanakkor – kevés kivétellel – nem lehet új lakást eladni, és így az építkezések finanszírozásához szükséges előértékesítés sem teljesíthető. (A szakemberek szerint a koronavírus megjelenése elfedte ezt a problémát, mivel most nehezen választható szét az áfa-növekedés és a járvány keresletre gyakorolt negatív hatása.) A lakásfejlesztők így jövőre csak harmadannyi új lakás átadását tervezik, mint az idén: 2020-ra még 21 100 új társasházi lakás befejezése szerepel a beruházók terveiben, 2021-re viszont már csak 7 900. Ezek nagy része ráadásul már elkelt: az idei átadásra tervezett fővárosi lakások háromnegyedét, a vidéki ingatlanok felét már eladták. A 2021-re befejezni tervezett fővárosi lakásoknak is több mint a fele, a vidékieknek pedig majdnem a harmada már gazdára talált.

Az idén átadni tervezett lakások 89 százaléka esetén egyébként még alkalmazható az 5 százalékos áfakulcs, a jövőre elkészülők több mint felét viszont már csak 27 százalékos kulccsal lehet eladni, csakúgy, mint a 2022-ben átadni tervezett lakások 60 százalékát.

A jegybank szerint azonban a csúszások miatt az idén sem fog elkészülni a tervezett lakásmennyiség: 2020-ra csak 18 500 új lakás átadásával kalkulálnak. Ezután pedig még inkább visszaesik majd kínálat, főként, ami a vállalkozói lakásépítéseket illeti. A rozsdaövezeti építkezésekre most bevezetni tervezett 5 százalékos áfakulcs hatása pedig csak 2022-ben jelentkezhet, hiszen egy társasház felépítéséhez szükség van legalább másfél-két évre. Ez a kedvezmény is csak a további zuhanást állíthatja meg azonban, a jegybank legalábbis - a járvány, a csökkenő engedélyszám és az egyre kevesebb építkezés alapján - 2021-ben mindössze 15 500, 2022-ben pedig csak 16 ezer új lakás átadására számít.

Inkább családi házak épülnének Miközben számos gazdasági mutató bezuhant áprilisban a koronavírus miatt, az idén a legtöbb lakásépítési engedélyt – 1007-et - éppen ebben a hónapban adták ki. Ez azonban tavaly áprilishoz képest így is 29 százalékos visszaesést jelent. Az engedélyek 84 százalékát családi házakra kérték. Az év első négy hónapjában összesen 2710 családi ház kapott jóváhagyást, ami 26 százalékos csökkenés tavalyhoz képest. A többlakásos épületekben tervezett lakásokra ugyanakkor csak 666 engedélyt adtak ki, vagyis feleannyit, mint tavaly ilyenkor. Az engedélyekből azonban nem feltétlen lesz épület - különösen igaz ez most a járvány idején.  

Összesen 124,2 millió forint bírságot szabott ki hat hitelintézetre a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás megelőzése kapcsán feltárt hiányosságok miatt a jegybank. A bankok több gyanús ügyletet nem jelentettek be a hatóságnak.