Gulyás Gergely szerint az Európai Unió Bírósága ítéletének indoklása számos ponton a magyar kormánynak adott igazat, így a jogszabály céljával egyetértett, vagyis hogy átláthatóvá tegyék a külföldről finanszírozott szervezetek gazdálkodását. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy véli, a testület a módszert nem tartotta megfelelőnek, amellyel ezt a célt el akarták érni.
A politikus lapunk kérdésere azt ígérte: a következő kormányinfón már meg tudják mondani, hogyan változik majd a jogszabály. „Az eredeti célok jegyében olyan eszközt kell választani, ami megfelel a bíróságnak is” – hangoztatta a miniszter.
Varga Judit igazságügyi miniszter az MTI-nek adott nyilatkozatában is arról beszélt, hogy szerintük a bíróság megerősítette a magyar szabályozás átláthatóságra vonatkozó célkitűzését. A politikus szerint egyes civil szervezetek jelentős befolyást gyakorolnak a közéletre, ezért - különösen az unión kívülről finanszírozottak esetében - indokolt az átláthatóság biztosítása. Leszögezte: „a magyar szabályozásban előírt nyilvántartásba vételi és közzétételi kötelezettségek nem nehezítették meg a támogatott szervezetek finanszírozását vagy működését.”
Az orosz mintára megalkotott jogszabály szerint a külföldről finanszírozott szervezetekké nyilvánított civilek kénytelenek voltak feliratkozni az igazságügy által vezetett, Civil Információs Portál „Külföldről finanszírozott civil szervezetek” listájára. A listára végül 160 szervezet került fel, köztük olyan, a kormány holdudvarához is kötődő szervezetek, mint az Európai Néppárt közép-és kelet európai testvérpártjainak politikai kurzusokat szervező Robert Schuman Intézet, a Partiumi Keresztény Egyetemet (PKE) támogató egyetemi alapítvány, vagy éppen Csányi Sándor OTP-vezér tehetséggondozó alapítványa.
Egy sor, a kormánysajtóban rendszeresen támadott civil szervezet, így a Helsinki Bizottság, és az Ökotárs Alapítvány ellenben úgy döntött, hogy nem vétetik fel magukat a listára. Velük szemben egyébként az elmúlt három évben nem indítottak emiatt a hatóságok eljárást.
Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke a civiltörvény miatt létrejött, civil szervezeteket tömörítő Civilizáció koalíció csütörtöki sajtótájékoztatóján kérdésünkre úgy vélte: a törvénynek alapvetően kommunikációs célja volt.
- Szeretnék elbizonytalanítani a civil szervezeteket és az ő segítségüket igénybe vevő, vagy az őket támogató állampolgárokat. A törvény a kormány lejárató kampányaival párosulva önmagában is megrendítheti a bizalmat, ha egy állampolgár ezután úgy érzi, hogy egy puszta bankátutalás miatt őt vagy családját sértegetés vagy támadás érheti - mondta.
Móra Veronika, az Ökotárs alapítvány igazgatója hangsúlyozta: a mostani ítélet számukra fontos üzenet. „Bármit is tesz a kormány számolhat azzal, hogy ahogy az elmúlt három évet együtt végigcsináltuk, továbbiakban is ezt fogjuk tenni.”
Szerinte ettől függetlenül nagyon is érezhető volt a törvény romboló hatása, elsősorban a kisebb, helyi csoportoknál. - A helyi civil szervezetek nem mernek felszólalni, nem merik felemelni a hangjukat, nem mernek kapcsolatba lépni az olyan szervezetekkel mint a civil platform tagjai - jelentette ki.
A sajtótájékoztatón a civilek egyébként hangsúlyozták: ők már a törvény előtt is eleget tettek az átláthatóság követelményeinek, a forrásaikat feltüntették a honlapjukon. „A kormánynak inkább saját portáján kellene sepregetnie, ha átláthatóságról van szó” – jegyezte meg Kapronczay Stefánia a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatója.
