Előfizetés

Turistáknak adtak ki önkormányzati lakásokat a bérlők a Budai Várnál

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.24. 09:20

Fotó: Shutterstock
Razziázott az önkormányzat, páran már lebuktak. A polgármester szerint van olyan bérlő a kerületben, aki két-három önkormányzati lakást is kedvezményes áron bérel, és azt albérletbe adja vagy szállásszolgáltatásra használja.
Akár egy-két nap alatt megkereshették a havi 20-27 ezer forintos lakbért azokkal a budavári bérlakásokkal, amiket nemzetközi szálláskereső portálokon keresztül adtak ki turistáknak. Az önkormányzat azonban megelégelte a régóta folyó, illegális Airbnb-bizniszt, és váratlan ellenőrzéseket tartott – írja a hvg.hu.    „Budavári apartman kiadó pazar helyen, két hálószobával, terasszal és folyóra néző pihenősarokkal a Vár nevezetességeinek közelében” – olvasható a hirdetés egy I. kerületi lakásról a Booking.com szálláskereső portálon. A közvetlenül a Budai Vár mellett futó Donáti utcában található ingatlan a főváros egyik legexkluzívabb részén, a Halászbástyától alig 100 méterre található.  A budavári önkormányzat a koronavírus utáni időszakra razziát szervezett, és az ellenőrzéskor két turistát találtak a Donát utcai lakásban. A kerület ingatlankezelő szervének munkatársai a helyszínről felhívták az Airbnb-bizniszt menedzselő személyt, de hiába kérték, hogy jöjjön a lakásba és tisztázza a helyzetet. Arrogánsan távozásra szólította fel a hivatal embereit, mondván, a lakásban az tartózkodik, akinek megengedi. A hvg.hu birtokába került az ellenőrzés jegyzőkönyvének másolata, ez alapján 
a Donáti utcai lakás bérlője nem is Magyarországon él.

Az nem derült ki pontosan, hogy milyen áron futtatták a Donát utcai ingatlant, amelyet a rendszer folyamatosan „teltházasnak” mutat. A portál cikkének megjelenése előtt végül leállították az Airbnb-kiadást, a szálláshelyre kikerült a „sajnos jelenleg nem foglalható” megjegyzés, de az ingatlant nem vették le a portálról.  Az viszont a pontos árak ismerete nélkül is valószínűsíthető, hogy jelentős hasznot hozhatott az illegális kiadás. Az önkormányzat tájékoztatása alapján a 80 négyzetméteres lakás bérleti díja havonta 20 560 forint volt. Ehhez jött hozzá a víz- és szemétszállítási díj, így havonta összesen 32 118 forintot fizettek az önkormányzatnak. A lebukás után a budavári önkormányzat azonnal felmondta a bérleti szerződést. A hatályos önkormányzati rendelet ugyanis világosan kimondja:
a bérlakás nem rendeltetésszerű használatának minősül, ha azt fizető vendéglátás céljára, vagyis „rendszeres jövedelemszerző tevékenységre” hasznosítják.

A Donát utcai lakás története nem egyedi, alig pár nappal később egy másik bérlakásnál tartott ellenőrzésen is kiderült, hogy illegálisan adták ki turistáknak az Airbnb-n keresztül. Ez a 43 négyzetméteres ingatlan is az egyik legfrekventáltabb részen, az Országház utcában található, alig 200 méterre a Halászbástyától. Ennek az ingatlannak is a piaci alapú díjaknál jóval alacsonyabb, havi 27 851 forint volt a bérleti díja. Az önkormányzat ennek a lakásnak a bérleti szerződését is felmondta. A lap úgy tudja, hogy mindkét lakás bérleti jogát cserével szerezték, vagyis az eredeti jogosulttól egy másik ingatlan becserélésével vették át az ingatlanokat.
– Az önkormányzati bérlakások arra valók, hogy a kerületi családok lakjanak bennük, ha valaki albérletbe adja, akkor nyilvánvalóan van hol laknia, így nem szorul az önkormányzat segítségére

– hangsúlyozta Váradiné Naszályi Márta polgármester.

Elmondása szerint gyanították, hogy vannak, akik az önkormányzati bérlakásokat engedély nélkül rövid távú szálláshelyként működtetik. Olyanok is vannak, akik akár két-három önkormányzati lakást is bérelnek 20-50 ezer forintos bérleti díjért, és azt albérletbe adják vagy szállásszolgáltatásra használják. A polgármester közölte, hogy akit ilyen visszaélésen kapnak, azzal szerződést fognak bontani.
– Miközben hetente keresnek meg olyan családok, akiknek lakhatásra volna szükségük, illetve erejükön felül nyögik a piaci alapú bérleti díjakat – velük szemben volna tisztességtelen, ha hagynánk, hogy egyesek továbbra is visszaéljenek a közvagyonnal

– tette hozzá a polgármester.

V. Naszályi Márta tavaly az önkormányzati választást követően vette át az I. kerület vezetését a fideszes Nagy Gábor Tamástól, akinek idején számos botrányos ingatlanügyre derült fény. Az ellenzéki polgármester szerint eddig azért nem volt hatékony a bérleményellenőrzés, mivel nem volt erre irányuló döntéshozói akarat.

Patkányhelyzet - Felszámolnák a gócpontokat Budapesten

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.06.24. 07:20

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Kétszer annyit költött tavaly patkányirtásra a fővárosi önkormányzat, de a lakossági bejelentések száma mégis kétszer annyi volt, mint három éve. Müller Cecíliáék ennek ellenére teljesítettnek ítélték a feladatot.
Az intenzív irtás ellenére tavaly kétszer annyi lakossági bejelentés érkezett patkányok miatt, mint három évvel ezelőtt, amikor még a Bábolna Bio végezte ezt a munkát. Ráadásul az igazolt fertőzések száma még ennél is jobban, csaknem a négyszeresére emelkedett. Müller Cecília országos tisztifőorvos - a tevékenységet 2019 májusától, az intenzív irtás kezdetétől ellenőrző Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vezetőjeként - ennek ellenére javasolta a teljesítési igazolás kiállítását, vagyis a munka ellenértékének kifizetését a fővárosi önkormányzatnak. Az NNK ugyanakkor elismeri, hogy az általuk végzett ellenőrzések nem elegendők arra, hogy a város patkánypopulációjának számát vagy éppen az irtás eredményességét számszerűen megítéljék.    Két évvel ezelőtt Budapest „patkánymentes állapotának fenntartására” hirdetett tendert a fővárosi önkormányzat. A négy éves szolgáltatás díját előzetesen nettó 1,3 milliárd forintra becsülték, de a megbízást végül elnyerő Rovért Kft. vezette négytagú RNBH konzorcium kicsit több mint egymilliárdért elvállalta. A szerződéskötés után nem sokkal azonban jelezték a fővárosnak, hogy a lakossági bejelentések száma többszörösen meghaladja a patkánymentes állapot fenntartására kötött szerződés kereteit, azaz több irtás, és több pénz kell. Állításukat hamarosan patkányokról szóló híradások sora igazolta. A fővárosi kormányhivatal nem sokkal később célzott és intenzív patkányirtás megrendelését ajánlotta a városvezetésnek, a Tarlós István vezette főváros pedig - a választásokhoz közeledve - 325 millió forintot szavazott meg az intenzív rágcsálómentesítésre.
A fokozott irtást májusban kezdték és egészen december végéig folytatták a lakossági bejelentések alapján leginkább fertőzöttnek tartott tíz kerületben (a budai oldalon az I., a pesti oldalon az V.,VI., VII., VIII., IX., XIII., XIV., XIX. és a XX. kerületekben) A vállalkozó beszámolói alapján az irtás hatására néhány hónap alatt megszűnt a patkányjelenlét a csatornarendszerben. Csakhogy 1-2 hónap múlva újra megjelentek - vélhetőleg a környező épületekben maradt néhány patkánycsalád.
A felmérések alapján a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) valószínűsíti, hogy a közintézmények egy része nem megfelelő módon teljesíti a rágcsálók elleni védekezési kötelezettségét, ezenfelül komoly gondot okoznak az elhagyatott épületek és az üres telkek, amelyeken nem ritkán felgyűlik a hulladék. Ráadásul a patkányok egy része rezisztensé vált a korábban használt irtószerekre.
A gócgyanús helyek listáját a XIII. kerületi Bulcsú-Csángó utca környéke vezeti. Tavaly májusban különösen fertőzöttnek számított a belvárosi Deák tér és a szintén kiemelt turisztikai célpontnak számító Hősök tere is, de azóta innen sikerült elűzni a rágcsálókat. Tartósan negatív helyszínnek számít viszont a KÖKI Terminál, az Örs vezér tere, az Erzsébet tér, a Vásárcsarnok és a Nyugati Pályaudvar, amelyekhez új helyszínként felsorakozott a két III. kerületi hely (Euro Center és a békásmegyeri HÉV-megálló), valamint a Boráros és Széll Kálmán tér, valamint a Népliget és a Feneketlen tó környéke. Az intenzív irtás időszakában a beérkező 8226 lakossági bejelentés 75 százaléka nyert igazolást. (Az számít bizonyított bejelentésnek, ha élő patkányt, tetemet vagy ürüléket találnak a helyszínen, vagy a kihelyezett csalétket megrágja az állat.) Bár a lakossági bejelentések száma 18 százalékkal csökkent, de még így is átlagosan 525 volt havonta, ami több mint kétszerese a vállalkozó által vállalt patkánymentés állapot fenntartásához meghatározott 228 bejelentésnek. Az NNK ennek ellenére arra jutott, hogy a vállalkozó teljesítette vállalt feladatát, lévén „nem garantálható, hogy a szerződésben rögzített határérték csak az alaptevékenység ellátásával elérhető”, így az intenzív irtás folytatását javasolják. A fentiekre hivatkozva a konzorcium is jelezte, hogy a közbeszerzési ajánlat alapján meghatározott átalánydíj nem fedezi a költségeit, így a hatályos szerződés felülvizsgálatát kezdeményezték. A városvezetés mindezek után több tucatnyi céget kérdezett meg: mennyiért is vállalnák a feladatot. A beérkezett ajánlatok átlaga havi 56 millió forintra kerekedett. Összehasonlításul: a Bábolna Bio 2018-ban havi 21,2 millióért végezte a munkát. A Rovért vezette konzorcium eredetileg 17 millióért vállalta, ám az intenzív irtásra kapott plusz pénzzel együtt 2019 májusától decemberig 52 millióért végezte. Kiss Ambrus pénzügyi főpolgármester-helyettes a Népszavának nem tagadta, hogy az új szerződés várhatóan drágább lesz, hiszen többet kérnek majd cserébe. Az irtást jelenleg egy harminc éve változatlan objektumlista, illetve kisebb részben lakossági bejelentések alapján végzik. A jövőben azt szeretnénk, ha megelőzésként gócpont kutatást is végezne a nyertes társaság. Másrészt eleve beleépítenék a szerződésbe az eseti jelleggel keletkező intenzív irtásigényt. A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén dönt a nyílt tender fedezetéről. Az új két éves szerződés megkötéséig a jelenlegi konzorcium folytatja az irtást.

Szita Károly a NAV és a kormány segítségét ajánlja az önkormányzatoknak

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.06.24. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Kaposvár fideszes polgármestere is lobbizott azért, hogy a megyei jogú városokban ne legyen különleges gazdasági övezet, de azt helyesnek tartja, hogy a kisebb településeken lehet.
Nemrég azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek legjobb költségvetése készül 2021-re. Miért gondolja ezt, hiszen az egész alapja, az idei gazdasági teljesítmény teljesen bizonytalan? A két legfontosabb dolgot viszont garantáltan biztosítja a települések számára ez a költségvetés. Az egyik, hogy megmaradjanak a munkahelyek, vagy újak létesüljenek a megszűntek helyett, vagyis, hogy ne nőjön a munkanélküliség. Erre több mint 2500 milliárd forintot szán a javaslat. A másik, hogy egészségesek maradjunk, erre pedig 3000 milliárd forintot különít el a kormány. Ezek a legfontosabb célok, ezek adják minden város erejét. Hiszen ahol dolgozni tudnak az emberek, ott a cégek adót fizetnek, a települések pedig ebből fejlődhetnek. Főleg a kisebb önkormányzatok panaszkodnak, hogy nagyon megnehezítik a helyzetüket a kormányzati elvonások. Kétségkívül nekik a legnehezebb. Ám ha megnézi a jövő évi költségvetést, 118 milliárd forinttal többet kapnak az önkormányzatok – a kisebbek és a nagyobbak együtt – az óvodákra, bölcsődékre, kulturális és infrastrukturális fejlesztésekre. Emellett jelentős beruházások folynak a Magyar Falu programban és a Modern Városok program keretében. Azon a 2300 településen, ahol semmi más adóbevétel nem volt eddig, mint a gépjárműadó, ennek elvonása napi működési gondokat okoz. Az ténykérdés, hogy több pénz jön az önkormányzatokhoz, a településeinken élőkhöz. Az egy értelmes vita lehet egyébként, hogy a forrásmegosztás módja így változzon vagy máshogy, de azzal nem lehet vitatkozni, hogy 118 milliárd forinttal többet kapunk 2021-ben, mint 2020-ban, s hogy jelentős fejlesztések és beruházások lesznek. Azt nyilatkozta, hogy 600 millió forint bevételkiesést okoz ebben az évben Kaposvár költségvetésében a koronavírus-járvány. Miről kell lemondaniuk emiatt? Biztos, hogy ennél több lesz a kiesés, hiszen a nálunk működő vállalkozások megtorpanása miatt az iparűzésiadó-bevételünk is csökken. Ezért lemondtunk néhány önként vállalt feladatról, kevesebbet költünk sportra, kultúrára. Szeptember végén már lesz egy hozzávetőleges adatunk a kiesett bevételekről, de a végeredményt csak az év végén tudjuk majd meg. Biztos, hogy a 2020. évi bevételkiesés fejtörést okoz a kisebb és nagyobb településeknek egyaránt, de a 2021-es költségvetésben már nem számolok további csökkenéssel. A kisebb városok viszont csődtől tartanak. Vannak olyan települések, amelyeknek nincs komoly adóbevételük, de ott is ki kell fizetni a közvilágítást, le kell kaszálni a füvet, működtetni kell az óvodát. Ezzel együtt sem lesz önkormányzati csőd. Ahol egy település önhibáján kívül nehéz helyzetbe kerül, ott év végén segít majd a kormány, ahogyan eddig is tette. Ha ezt lehet tudni, miért mondja néhány önkormányzat, hogy náluk a bevételek kiesése miatt el kell küldeni embereket a saját hivatalukból és intézményeikből? Az ilyen megszólalásokat inkább pártpolitikusi nyilatkozatoknak vélem, semmint felelős városvezetői hozzáállásnak. Azt tanácsolom a kollégáimnak, hogy számolják újra a költségvetésüket, és ne a munkahelyeken, az emberek biztonságán spóroljanak! A költségvetési kitekintőben az elvonások megmaradnak 2024-ig. Miért? Csak akkor beszélhetnénk elvonásokról, ha összességében kevesebbet kapnának a települések, de többet kapunk, mint már mondtam többször is. Ami a gazdasági hátteret illeti: a mi vállalkozásaink azt mondják, év végére az idénre tervezett teljesítmény 80 százalékára számítanak. Jövőre elérhetik a 2019-es teljes év eredményét és utána lehet árbevétel-növekedéssel kalkulálni. De hogy ez így lesz-e, és nem jön-e a vírusnak egy gazdaságot bénító második hulláma, azt egyelőre nem lehet megmondani. A Modern Városok 3500 milliárdos keretéből is elvettek 35 milliárdot. Ezt megérzi Kaposvár? Nem! Városunk jól áll a program teljesítésével, mert korán kezdtük a beruházásokat, s a fejlesztések legtöbbjét már át is adtuk. De országos viszonylatban – a vírustól függetlenül – a több mint négy éve meghirdetett Modern Városok Programot időről időre felül kell vizsgálni, és aktualizálni is érdemes. Például azért, mert jelentősen drágultak az építkezések. A súlypontokat most át kell helyezni a gazdaságvédelemre, a munkahelyek védelmére és az egészség megőrzését segítő programokra. Mi például azt tűztük ki célul, hogy 2030-ra mi legyünk az ország legegészségesebb városa. Önöknek kifejezetten jól jött, hogy a megyei jogú városokban nem lehet különleges gazdasági övezetet kijelölni. Mintegy két hónappal ezelőtt Papp László debreceni, Cser-Palkovics András székesfehérvári, Balaicz Zoltán zalaegerszegi és Kovács Ferenc nyíregyházi kollégámmal együtt leültünk tárgyalni a kancelláriaminiszterrel a megyei jogú városokat érintő kérdésekről, és azt javasoltuk, hogy a térségi feladataink miatt a 23 megyei jogú város területén ne legyen ilyen övezet. Gulyás miniszter úr elfogadta ezt az érvelést. De máshol jogosnak tartja az eljárást? Nem tartom helyesnek azt, hogy ha egy településre jelentős állami támogatással betelepül egy sok embernek munkát adó, és sok iparűzési adót fizető nagyvállalat, ez az adó ne a térséget, hanem csak az adott települést szolgálja. De nemcsak az adót veszi el a kormány, hanem a gyárakhoz vezető, önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó utakat, tereket is, ami már elvi kérdés. Lehet elvi kérdés is, de ha valaki meg akar akadályozni egy beruházást, s ezzel ártani akar egy térségnek, akkor meg kell védeni az ott élők érdekeit. Jó megoldás egy példa miatt általánossá tenni valamit? Sajnos a rossz példákra is választ kell adni. Egyébként jogos a kérdése. Ráadásul a gyakorlat azt mutatja, hogy a megyei önkormányzatok, ahová ezek az övezetek kerülnek, nem felkészültek a napi közigazgatási ügyek kezelésére. Ebben kétségkívül igaza van, jelen pillanatban nem felkészültek erre, de azzá válhatnak. Vagy pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átveszi tőlük a munkát, de a lényeg, hogy a térségben keletkezett forrásokat ott is kell felhasználni. Miért pont most kellett előhozni ezt a megoldást, amikor a nagyobb adóbevétellel rendelkező önkormányzatok szolidaritási adóját is megnégyszerezi a kormány? Ez a főpolgármester érvelése. Én természetesnek tartom, hogy az állam elvárja a mostani veszélyhelyzetben minden településtől és önkormányzattól, hogy adja bele a maga részét a védekezésbe. Az nem megy, hogy mindig csak benyújtom a számlát, miközben ott állok, nézek, és nem teszek semmit. A védekezés 98 százalékát a magyar állam vállalta, de persze a települések is helyt álltak és elvégezték a kötelességüket. Ennek része az is, hogy a gazdagabb települések többet fizetnek, a gépjárműadó eddig helyben maradó részét pedig átengedik a költségvetésnek, hogy a védekezést irányító kormány életeket menthessen meg. A Megyei Jogú Városok Szövetsége nagyjából negyedévente tanácskozik. Változtak ezek a találkozók attól, hogy tíz ellenzéki városvezető került a testületbe? Jelentős érdekérvényesítő képességünk van, hiszen a városainkban kétmillió állampolgár él. A szövetségben mindig voltak ellenzékiek – korábban magam is részt vettem ellenzékiként a munkájában –, de mindenhol ugyanazokkal a gondokkal kell szembenézni, legfeljebb másképp fogalmazzuk meg a kérdéseket. Tanulunk egymástól, alakítjuk egymás véleményét. De tapasztalom azt is, hogy míg magam a polgármesterséget felelősséggel együtt járó hivatásnak tartom, kollégáim egy része ma már elsősorban pártpolitikusként nyilatkozik meg. Sokak szerint az érdekérvényesítésük azért is sikeres, mert ön jól fekszik a nagyobbik kormánypárt vezetőinél. Az előnyöm a többiekkel szemben talán a harmincéves önkormányzati múltam, az, hogy a tapasztalataimat át tudom adni azoknak a döntéshozóknak, akik mögött még nincs ilyen sok évnyi gyakorlat. Egyébként már akkor is a megyei jogú városok szövetségének egyik vezetője voltam, amikor még nem a Fidesz kormányzott. Ha meg kell fogalmazni az önkormányzatiság velejét, akkor mit mond, változott ez 1990 óta? Nem változott. A lényeg, hogy legyen munkájuk az embereknek, legyenek boldogok és egészségesek, s dönthessenek a saját maguk és településük sorsáról. Az autonómia nem fontos? Dehogynem, de ez most is adott. A képviselőtestülettel együtt szabadon úgy alakíthatjuk a költségvetést, hogy az a leginkább szolgálja a helyi polgárok érdekét. Nem fogadja el a kritikákat, hogy a kormány fokozatosan elvonja az önkormányzati jogosítványokat? Nem, ezt nem fogadom el. Aki ezt állítja, az nem érti a lényeget. Mert a fő kérdés nem az, hogy ki tartja fenn például az intézményeket, hanem az, hogyan lesz jobb az embereknek. S ha jobb lesz, akkor teljesen mindegy, ki által jutnak lehetőséghez, s hogy kitől kapják a pénzt ehhez a jobb élethez. Ebből nem érdemes hiúsági kérdést csinálni. Van, amit nekünk kell elvégezni, mert hatékonyabbak vagyunk, mint a kormány, de fordítva is igaz ez.    

Névjegy

A kaposvári születésű agrármérnök 1988-tól a Somogy Megyei Tanács műszaki főosztályán dolgozott, az 1990-es önkormányzati választás után a megyeszékhely alpolgármestere lett, 1994 decembere óta polgármestere.1998-tól 2003-ig fideszes országgyűlési képviselő. 2000-től a Megyei Jogú Városok Szövetségének egyik vezetője, 2014-től elnöke.