Előfizetés

Levonult az árhullám a Dunán, a Tiszán még tart az első fokú készültség

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.25. 08:00
Belvíz borít egy napraforgótáblát a Tiszanagyfaluhoz tartozó Virányos határában
Fotó: Balázs Attila / MTI
Egyelőre nem okozott jelentősebb problémát sem a belvíz, sem az árvíz, viszont szokatlannak számít, hogy nagyjából a nyár közepén kell áradásokkal foglalkozni – mondta az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője.
Még tart az első fokú készültség a Tiszán a levonuló árhullám miatt, viszont a Duna vízállása szerdán tetőzött a fővárosnál, azóta csökken a vízszint – mondta Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában. A szóvivő közölte: a Duna a fővárosnál 483 centiméteren tetőzött, ami fokozat alatti szint. A rakpartokat 640 centiméteres vízszintnél kell lezárni – tette hozzá. A Tiszánál más a helyzet, hiszen
a nagy mennyiségű csapadék miatt első fokú készültség mellett vonul le az árhullám, és valószínűleg Kisköréig marad a készültség.

Siklós Gabriella közölte:
egyelőre nem okozott jelentősebb problémát sem a belvíz, sem az árvíz, viszont szokatlannak számít, hogy nagyjából a nyár közepén kell áradásokkal foglalkozni.

Hozzátette, a felmelegedés miatt az vált jellemzővé, hogy nincsenek törvényszerűségek sem a szárazság, sem az áradás tekintetében; folyamatosan készülni kell a szélsőségekre.

A magyaroknak a legkevésbé fontosak az emberi jogok

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.06.25. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Az EU minden tíz polgárából csaknem kilenc úgy gondolja, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása a tisztességes és méltányos társadalom egyik fontos alkotó eleme – derül ki az Unió Alapjogi Ügynökségének szerdán közzétett kutatásából.
A felmérésben részt vett országok közül Magyarországon a legkisebb, 76 százalék azok aránya, akiknek ugyanez a véleményük. A másik véglet Málta, ahol a polgárok 96 százaléka vélekedik hasonlóan.
A szervezet azt vizsgálta tavaly, hogy az EU 27 tagállamának, valamint az Egyesült Királyságnak és Észak-Macedóniának a polgárai hogyan vélekednek a demokratikus értékekről és intézményekről, mit jelentenek számukra az emberi jogok. Az összefoglaló elemzés csaknem 35 ezer ember véleményét tükrözi. A közvéleménykutatás eredménye szerint az európai polgárok egyértelműen nagyra értékelik a demokratikus alapelveket, különösen a szabad és tisztességes választásokat. Átlagosan 86 százalékuk úgy véli, hogy ezek nagyon fontosak a demokrácia szempontjából. Sorrendben Magyarországon (43 százalék), Romániában (41 százalék) és Németországban (37 százalék) félnek a legtöbben attól, hogy választási kampány idején politikai pártok vagy mozgalmak megfélemlítő akcióinak az áldozatai lehetnek. Az uniós átlag 23 százalék. A vélemények életkor szerint is változnak. Az idősebbek számára a demokrácia bizonyos intézményei, illetve megnyilvánulási formái fontosabbak, mint a fiatalabbak számára. A 16–29 éves fiataloknak például csak 58 százaléka ítéli fontosnak, hogy az ellenzéki pártok szabadon kritizálhassák a kormányt. Ezzel szemben áll a 65 év fölöttiek 69 százaléka. Magyarországon mindkét korosztály ennél jóval kisebb jelentőséget tulajdonít a kormányt bíráló pártok szerepének: az idősebbeknek 54, a fiataloknak 44 százaléka. 
Szembetűnően nagy különbségeket mutatnak a kisebbségi jogok védelméről, mint a demokrácia egyik főbb ismertető jegyéről szóló vélemények. Máltán, Cipruson, Portugáliában és Spanyolországban például a megkérdezettek háromnegyede nagyon fontosnak tartotta a kisebbségi jogok védelmét, míg például Magyarországon, Bulgáriában és Szlovákiában – ahol jelentős roma közösségek élnek – a polgárok fele sem ítélte ezt lényegesnek. Magyarországon a legelterjedettebb az a vélemény, hogy a nem-kormányzati és jótékonysági szervezetek soha vagy alig-alig képesek szabadon, a kormánytól függetlenül működni. Az emberek 38 százaléka osztja ezt a nézetet, miközben az EU27-ek átlaga 21 százalék. Az uniós polgárok átlagban 27 százaléka úgy véli, hogy a bírák nem mentesek a kormány befolyásától. Magyarország itt is a "rosszul teljesítők" közé tartozik, mert a megkérdezettek több mint egyharmada egyetért az állítással, hogy a bírák soha vagy csak ritkán végzik munkájukat szabadon, a kormány befolyásától mentesen. Ennél többen csak Horvátországban, Szlovákiában és Bulgáriában gondolják így a válaszadók, míg Dániában és Finnországban 11 százalék osztja ezt a nézetet. A 27 tagállam polgárainak majdnem egynegyede azt válaszolta a kérdezőbiztosoknak, hogy általában vagy olykor elfogadhatónak tartja, ha egy köztisztviselőnek ajándékot visz vagy szívességet tesz a gyors ügyintézés fejében. Magyarországon ezek aránya 40 százalék, de például Szlovákiában (61 százalék), Csehországban (59 százalék) és Franciaországban (48 százalék) sokkal magasabb. Az egészségügyben tapasztalható korrupció különösen égető probléma Magyarországon, Szlovákiában, Horvátországban és Lettországban, ahol az emberek több mint 60 százaléka azt állítja, hogy a jobb, gyorsabb ellátás érdekében kenőpénzt kell adni – olvasható a jelentésben. A megkérdezettek 63 százaléka úgy gondolta, hogy az embereknek nagyobb esélyük van arra, hogy állást kapjanak, ha a hatalmon lévő politikai párthoz tartoznak. Az egyes országok között itt is nagy a szakadék: például Horvátországban, Görögországban és Észak-Macedóniában számuk meghaladja a 80 százalékot, de Magyarországon is 72 százalék körül van. Dániában, Hollandiában és Svédországban pedig 30 százalék, vagy annál is kevesebb.

Zivatar, felhőszakadás, jégeső: ismét figyelmeztetést adtak ki

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.25. 06:51
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Többfelé viharos szél is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 29 fok között alakul.
Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Vas, Veszprém és Zala megyére is elsőfokú figyelmeztetést adott ki a zivatarok veszélye miatt csütörtökre az Országos Meteorológiai Szolgálat. Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében felhőszakadások miatt is figyelmeztetnek.
Az előrejelzés szerint a kevés fátyolfelhő és a napközben erősebben megnövekvő gomolyfelhők mellett hosszabb-rövidebb időre kisüthet a nap. Délutántól keleten, északkeleten elszórtan várható zivatar, ezeket egy-egy helyen felhőszakadás, jégeső kísérheti. Többnyire mérsékelt marad a légmozgás, de zivatarok környezetében erős vagy viharos széllökések is lehetnek. A Nyugat-Dunántúlon, illetve délnyugaton nagyobb eséllyel csak este, késő este valószínű néhol zivatar kialakulása.
A legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 29 fok között alakul. Késő estére 17 és 23 fok közé hűl le a levegő.