Az Európai Bizottság a tranztizónák működésével, valamint a magyar menekültügyi és idegenrendészeti eljárásokkal összefüggésben indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az Európai Bíróságon 2018. decemberében. Az ügyben csütörtökön hangzott el a főtanácsnoki indítvány, ami a döntéshozatal fontos állomása.
Fontos megjegyezni, hogy az Európai Unió Bíróságának közelmúltban született ítélete a röszkei tranzitzónáról egy másik eljárásban született, amikor egy magyar bíróság kért állásfoglalást a kérdésben. A luxembourgi székhelyű testület mindig az ügy benyújtásának időpontjában – jelen esetben a 2018. decemberében – fennálló állapotot vizsgálja, hiába szűntek meg azóta a tranzitzónák. Az indítványban egyébként egy sor más, jogsértőnek minősített törvény is szerepel.
Priit Pikamäe főtanácsnok gyakorlatilag helyt adott az Európai Bizottság véleményének, megállapítva, hogy Magyarország nem biztosítja a menedékkérők számára a menekültügyi eljáráshoz való tényleges hozzáférést, ami sérti az EU eljárási irányelvét. Ez azért van így, mert a kérelmet csak a röszkei tranzitzónában lehetett benyújtani, és meglehetősen kevesen léphettek be erre a területre. Ha valamennyi menedékkérőt szisztematikusan tranzitzónában helyeznek el, azzal Magyarország megszegi az EU befogadási irányelvét, vélekedett az észt nemzetiségű főtanácsnok.
Szembemegy a közösség eljárási irányelvével, hogy a magyar hatóságok a menedékjogi kérelmekről nem csak a jogszabály által előírt meghatározott esetekben, hanem mindig a tranzitzónákban döntöttek, ráadásul a benyújtókat az engedélyezett négy hétnél tovább őrizetben tartották. Priit Pikamäe megismételte azt a bírósági véleményt, miszerint ha valakit a menedékkérelme elbírásának ideje alatt tranzitzónában helyeznek el, az fogva tartásnak minősül.
Emellett Magyarország a területén jogellenesen tartózkodó nem uniós polgárokat a visszatérítési irányelvben előírt eljárás és garanciák tiszteletben tartása nélkül utasítja ki. Ez azt jelenti, hogy nem csak a határ jogellenes átlépése miatt vagy az átlépést követően a határ közelében elfogott személyeket fosztja meg a kiutasítási eljárásban biztosított garanciáktól, de azokat is, akiket nem ilyen körülmények között tartóztattak fel. Ha a hatóságok elkapnak egy illegális bevándorlót a határon, azt visszafordíthatják, nem kell az uniós irányelvben foglalt szabályokat alkalmazniuk.
De ha például a fővárosban érnek tetten egy jogszerűtlenül az országban tartózkodó személyt, akkor a kiutasítási határozatot írásban, indokoltan kell meghozni a jogorvoslati lehetőségek feltüntetésével. Tekintettel kell lenni a kiskorú gyermek érdekeire, az érintett egészségi állapotára és arra is, hogy ne toloncolják ki olyan országba, ahol üldöztetés várja. Mindezeket a magyar hatóságok nem tartják be és nem veszik figyelembe, ami a főtanácsnok szerint jogsértésnek minősül.
