A III. kerületi önkormányzat egy hektáros parkban fekvő egykori csónakházat és műemlékromot kínál hasznosítására a gáttal védett pünkösdfürdői Kossuth Lajos üdülőparton. Az összközműves telken álló 1930-es évekbeli egykori kétszintes csónakház és étterem a kerttel együtt igen elhanyagolt állapotban van - ismeri el a pályázati kiírásban Óbuda önkormányzata. De legalább egy római rom mellett található, amit ugyan semmiféle tábla nem jelez, de azért műemléki védettségű – teszik hozzá.
Az új lakóparkok környezetében lévő területet 15 évre kívánja bérbe adni az önkormányzat elsősorban sportcélokra, de kereskedelmi szálláshelyek, tábor és kemping is kialakítható. A csónakház nem szüntethető meg, de további vízi sportlétesítményekkel és karbantartó műhellyel kiegészíthető. Sőt, más kulturális, oktatási, szórakoztatási célú, vagy akár egészségügyi ötlet megvalósítása is lehetséges. Az önkormányzat mindenesetre egy részletes hasznosítási koncepciótervet kér a pályázóktól.
Az egykori csónakház 2015-ben került az önkormányzat tulajdonába. Akkor 250 millió forintra becsülték és a kerület nagy terveket fűzött a hasznosításához. De hiába teltek az évek, soha nem akadt pénz a megvalósításra. (Eladni 15 évig nem lehet.) Most viszont sürgőssé vált a dolog. Kiss László (DK) polgármester a veszélyhelyzet végnapjain egy kerületi frakcióvezetőkkel lefolytatott videokonferencia után döntött a pályázat kiírásáról, mondván a „döntés elhalasztása a nyomós közérdek érvényesülését aránytalan mértékben sértené vagy veszélyeztetné”. A két fordulós pályázatot még a nyár vége előtt lezárnák. De addig is keresik a forrásokat, hogy a revitalizációt önerőből oldják meg. A járvány és a kormányzati elvonások ebben aligha segítenek.
Még ennél is bizonytalanabb a délebbre fekvő Római-parti ingatlanok helyzete. Az új Fővárosi Közgyűlés meghosszabbította a területen 2016 óta érvényben lévő változtatási tilalmat a part menti sáv újabb lakóparkokkal történő beépítésének megakadályozására, de ezzel a csónakházak és egyéb vállalkozások fejlesztéseit is blokkolták. Így maradnak a gazos telkek, omladozó üdülők.
A gátépítést nem érdemes elkapkodni, részben a magas költségek, részben a környezetre gyakorolt erőteljes hatása miatt. A Csillaghegyi-öblözet árvízvédelme esetében szó sincs kapkodásról. A folyamatosan meg-megálló, majd újrainduló tervezési folyamat 2012-ben kezdődött, majd fokozatosan politikai állóháborúvá alakult.
A Karácsony Gergely vezette Fővárosi közgyűlés idén januárban úgy döntött, hogy megvalósíthatósági tanulmányt készíttet a Pünkösdfürdő utca és az Aranyhegyi-patak közötti árvízvédelmi mű kiépítéséhez, amelyben a korábban vizsgált partközeli megoldások mellett a Nánási út - Királyok úton lehetséges megoldásokat is bemutatják. Ezzel párhuzamosan széles körű társadalmi bevonással, közösségi tervezés keretében készül fejlesztési koncepció a 70 hektáros hullámtérre. Az új fővédvonal nyomvonaláról ezek együttes eredőjeként döntenek és ehhez igazítják a területre vonatkozó új fővárosi és kerületi építési szabályzatokat. A változtatási tilalmat az építési szabályzatok elfogadása után törölnék.
A jelenlegi városvezetés által vélhetőleg jobban preferált Királyok-Nánási út nyomvonalon épülő gát sokkal alacsonyabb lehetne a part mentinél, ráadásul látványában sokkal inkább tömör kerítésre hasonlítana, mint védműre. A „kerítés” a Nánási úton inkább csak térdfalat jelentene, a Királyok útján az előzetes elképzelés szerint 1,3 méter lenne – tájékoztatta a Népszavát korábban Bardóczi Sándor, Budapest főkertésze.
A Fővárosi Közgyűlés idén márciusban úgy döntött, hogy a tanulmányt és a közösségi tervezés költségeit a „Csillaghegyi-öblözet védelme” projektre elnyert uniós támogatás kontójára valósítanák meg. Ez ügyben azóta biztató tárgyalásokat folytatnak az Európai Uniós finanszírozású projektekről döntő Irányító Hatósággal – válaszolta a Népszava kérdésére a Városháza, hozzátéve, hogy majdan az új védmű megvalósításához is uniós forrást vennének igénybe a következő fejlesztési ciklusban. Bár azt egyelőre legfeljebb találgatni lehet, hogy mennyibe is kerül majd a gát, hiszen az a megvalósíthatósági tanulmányban kiválasztott nyomvonaltól és műszaki megoldásoktól függ.
A tanulmányra és a közösségi tervezésre mindenesetre 1,9 milliárd forintot költenének egy korábbi döntés értelmében. Jelenleg a megvalósíthatósági tanulmány és a közösségi tervezés közbeszerzésének előkészítése zajlik. A főváros most azt reméli, hogy „néhány héten belül bemutathatják a javasolt munkafolyamatot”. Fontosnak tartják ugyanakkor, hogy minden érintettet bevonjanak a munkába, hiszen sokféle, egymásnak is ellentmondó érdeket kell összeegyeztetni. Ez ugyan időigényes, de csak így nyílhat esély a legjobb kompromisszumok megtalálására - magyarázza az elhúzódó előkészítést a Városháza. A tervezési folyamat legalább két-három évet vesz igénybe.
