Első világháborús lesz a hegyvidéki turul és új emlékmű készül a második világégés áldozatainak

A XII. kerületi kormánypárti képviselők egy ellenzéki javaslatot fogadtak el: önkormányzati bocsánatkérés lesz szoborügyben.

Elfogadta a XII. kerületi képviselő-testület csütörtökön azt az előterjesztést, ami a jelenleg második világháborús emlékműként funkcionáló kerületi turulszobrot első világháborússá alakítaná, és helyette új második világháborús emlékművet emelne – írta az azonnali.hu. A hegyvidéki képviselők arról döntöttek:

Az ülésen felszólaló Pokorni Zoltán, a XII. kerület fideszes polgármestere azt mondta: amikor 15 éve felállították a szobrot, abban nem volt kegyeletsértő szándék, és ahogy a helyi történész, Szatucsek Tibor sem direkt csempészett bele olyan neveket az áldozatok listájába, akik nem odavalók. – Elég szerencsétlen módon folytattam ezt a csatát, mert úgy éreztem, hogy a turulszobrot megvédeni egyfajta kötelezettség, egy ellenzéki polgármesternek ez a dolga, hogy a kormánypárt önkényével szemben megvédje – utalt arra a polgármester, hogy 2006-ban, amikor polgármester lett, a főváros MSZP–SZDSZ-es vezetése el akarta távolíttatni a szobrot.

Hozzátette: ma már sajnálja azokat a szavakat, amiket akkoriban mondott, meggondolatlan, sőt, bizonyos értelemben nagyképű dolog volt olyat mondani, hogy amíg ő a polgármester, a helyén marad a turul.

Leszögezte:

A csütörtöki ülésen az ellenzéki pártok közül a Kétfarkú Kutyapárt, a DK és az MSZP képviselői azon az állásponton voltak, hogy a turulszobrot el kellene távolítani jelenlegi helyéről. A Momentum, azt javasolta, legyen a szobor átnevezéséről lakossági konzultáció, és az eddig történtekért kérjen bocsánatot az önkormányzat. A kormánypárti többség végül ez utóbbit fogadta csak el.

Mint azt a Népszava is megírta, a 2005-ben felállított jelenlegi emlékmű helyszíne közel van azokhoz az intézményekhez, ahol a nyilasok – köztük a jelenlegi polgármester nagyapja, Pokorni József – 75 évvel ezelőtt gyilkosságokat követtek el. A Maros utca 16. szám alatt, az egykori zsidókórházban, a Városmajor utca 64–66. alatti Bíró Dániel Kórházban és az Alma utca 2. szám alatt működő zsidó szeretetotthonban több száz embert gyilkoltak meg 1945. január 12 és január 14-én.

A januári fordulat

A nagyapám 1944 decemberében elhagyta a családját, a nyilasokhoz csapódott, és ebben a három városmajori tömeggyilkosságban meghatározó, aktív szerepet vitt” – mondta az idén januári megemlékezésen beszédében Pokorni Zoltán. Az új szobor a fent említett intézményekben meggyilkolt áldozatoknak is emléket kíván állítani.

Ezzel párhuzamosan Pokorni Zoltán polgármester felkérte Cseh Gergő Bendegúzt, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatóját, Kovács Tamás történészt, a Holokauszt Emlékközpont igazgatóját, valamint Ungváry Krisztián történészt, hogy vizsgálják meg, kik azok, akik népellenes bűncselekményeket követtek el, és így méltatlanok arra, hogy a nevük szerepeljen mind a jelenlegi, mind a jövőbeni emlékművön. A vizsgálat négy háborús bűnökkel vádolható személyt talált, köztük Pokorni Józsefet, akinek a nevét már el is távolították a turulszoborról.