WHO-főigazgató: globálisan továbbra is súlyosbodik a járványhelyzet

Publikálás dátuma
2020.06.25. 19:22

Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP
Az utóbbi 24 órában 135 180 új esetet regisztráltak, ebből mintegy 20 ezret Európában.
Bár Európában javulóban van a helyzet, globálisan továbbra is súlyosbodik a koronavírus-járvány, az igazolt fertőzöttek száma a jövő héten várhatóan átlépi a tízmilliót, a halálos áldozatoké pedig az 500 ezret - figyelmeztetett csütörtökön az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz videokapcsolaton keresztül felszólalt az Európai Parlament egészségügyi szakbizottságának ülésén, és leszögezte, a világjárvány vége után nem lenne szabad visszatérni a korábbi állapotba, a világnak "új normalitást" kellene kialakítania, tisztességesebb, zöldebb körülményeket teremtve. Hangsúlyozta, hogy a vírus terjedésének feltartóztatásához összehangolt, globális válaszintézkedésekre, a világ államainak és társadalmainak együttműködésére van szükség. A főigazgató felkérte a képviselőket, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a vírusellenes küzdelemben, s aláhúzta, az Európai Unió képes lehet vezető szerepet játszani a nemzetközi gazdaság talpra állításában. Rámutatott, hogy az utóbbi 24 órában 135 180 új esetet regisztráltak, ebből mintegy 20 ezret Európában. Végezetül pedig reményét fejezte ki, hogy egy éven belül meglesz az oltóanyag, hozzátéve, hogy ha sikerül majd felgyorsítani a folyamatot, akkor talán már néhány hónappal korábban is. A WHO tájékoztatása szerint nagyjából hat hónappal ezelőtti megjelenése óta az új típusú koronavírus 479 133 emberéletét követelt világszerte.
Szerző

Viharfelhők Bill Barr felett

Publikálás dátuma
2020.06.25. 19:01

Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
A miniszter Donald Trump elnök öklévé akarja tenni az igazságszolgáltatást, de az ügyészek ellenállnak. Az ellenzék vérszagot érez.
Könnyen lehet, hogy a képviselőház impeachment-eljárást kezdeményez William „Bill” Barr igazságügyi miniszter ellen. Erről az alsóház igazságügyi bizottságát vezető Jerry Nadler nyilatkozott a CNN-nek. A demokrata párti politikus még a hétvégén is időpocsékolásnak nevezte a Barr alkotmányos leváltására irányuló törvényhozási procedúrát, azonban egyre nagyobb rajta a nyomás, hogy próbálja megfékezni az amerikai igazságszolgáltatás szétverését. Egy viharos vitákat hozó képviselőházi meghallgatáson két, ma is az igazságügyi tárca állományában lévő ügyész azt állította, hogy a Fehér Ház Barr közreműködésével nyomást gyakorolt rájuk folyamatban lévő, az elnök számára kellemetlen ügyekben. Egyikük a Roger Stone republikánus korifeus és elnöki tanácsadó elleni eljárásban vett részt és azt tapasztalta, hogy az illetékesek Donald Trumptól való félelmükben a törvényesnél enyhébb büntetést javasoltak. Stone, aki valószínűleg közvetített az 2016-os elnökválasztásba beavatkozó oroszok és Trump kampánystábja között, végül alig több mint három évet kapott, jóllehet megfenyegette az egyik koronatanút, aki fényt deríthetett volna a történtekre. A másik közérdekű bejelentés szerint az igazságügyi tárca politikai motívumok alapján rendelt el vizsgálatot olyan cégeknél, amelyek az egyre több államban törvényes marijuana forgalmazásával foglalkoztak. A közös tanulság az, hogy Barr az elnök politikai fegyverévé teszi az amúgy elvben a végrehajtó hatalomtól független ügyészségeket. Ugyanez történt Trump első nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Flynn esetében. A tábornok eredetileg bűnösnek vallotta magát abban, hogy egyrészt Trump hivatalba lépése előtt törvénytelenül tárgyalt a washingtoni orosz nagykövettel, másrészt hazudott erről az FBI-nak. Az igazságügyi tárca utasítására az ügyészeknek a beismerés ellenére még az ítélethozatal előtt ejteniük kellett a vádat, ám az illetékes bíró fenntartotta a jogot a folytatásra. Ezt a fellebbviteli bíróság 2:1 arányban hozott döntésével elvetette és az eljárás lezárása utasította a bírót. Feltehetően nem ez volt az utolsó fordulat, mert fellebbezés esetén az ügy akár a legfelső bíróság előtt is landolhat. Donald Trump már két bírát is jelölhetett a kilenctagú testületbe, ám ott ennek ellenére sem biztos a konzervatív többség. A George W. Bush által jelölt John Roberts, a testület elnöke például az utóbbi hetekben többször is a Fehér Ház érdekeivel ellentétesen szavazott. Barr további sorsát illetően perdöntő lehet július 28-i meghallgatása a képviselőház igazságügyi bizottságában. A miniszternek itt sok minden más mellett majd arra is válaszolnia kell, miért váltotta le a választási kampány hajrája előtt a Trump számára kellemetlen vizsgálatokat irányító dél new york-i főügyészt. Az amúgy kimagasló jogásznak tartott Barr szemlátomást mindent Trump érdekeinek rendel alá, amit részben az a régi meggyőződése magyaráz, hogy az elnök által megtestesített végrehajtó hatalom gyakorlatilag korlátlan. Az impeachment miatt ezzel együtt nem igazán kell aggódnia: arra már aligha lesz idő a politikai naptárban.     

Biden vezet a kulcsállamokban

Friss közvélemény-kutatások szerint Donald Trump komoly hátrányban van hat olyan államban, amelyet négy évvel ezelőtt megnyert. Joe Biden Michiganben és Wisconsinban 11, Pennsylvaniában 10, Észak-Karolinában 9, Arizonában 7, Floridában 6 százalékkal vezet. Mivel a hatból bármely három megnyerése alighanem a volt alelnök végső győzelmét is jelentené, ezek a számok még annál is fontosabbak, mint Biden országosan mért 14 százalékos előnye. A kormánypárti Magyar Nemzet szerdán „Donald Trump a barátunk” címmel közölt cikket.

Frissítve: 2020.06.25. 19:15

Füstbe ment tervek

Publikálás dátuma
2020.06.25. 17:04
Hashim Thaci
Fotó: ARMEND NIMANI / AFP
A hágai törvényszék vádat emelt Hashim Thaci koszovói elnök ellen, ezzel előre kudarcra ítélve a balkáni békéről szombatra tervezett washingtoni tárgyalást.
Donald Trump külpolitikai kezdeményezései eddig nem nevezhetőek túl sikeresnek. Az adminisztrációja által kidolgozott közel-keleti béketervet nem csak a palesztinok, az arab országok, hanem az Európai Unió is elutasítja, az Észak-Korea és Washington közötti közeledés folyamatának nemhogy vége, megint egyre nő a feszültség a Koreai-félszigeten. Így az amerikai elnöknek egyetlen esélye maradt, hogy még hivatali ideje lejárta előtt felmutasson egy külpolitikai sikert, ha az ő nevéhez fűződik a Szerbia és Koszovó közötti békemegállapodás aláírása. Ennek agytrösztje Richard Grenell, az Egyesült Államok korábbi berlini nagykövete lett volna, aki egyben Washington balkáni különmegbízottja is volt. Trump azzal honorálta lojalitását, hogy néhány hónapja őt nevezte ki az Országos Hírszerzési Igazgatóság élére. Grenellnek eddig tulajdonképpen majdnem minden bejött, legalábbis ami a balkáni események irányítását illeti. Miután a tavaly októberi koszovói választáson győztes Albin Kurti nem Washington szája íze szerint politizált, az Egyesült Államok hathatós támogatásával márciusban megbuktatták. Ez volt az a pont, amikor nyilvánvalóvá vált, milyen nagyok az ellentétek Washington és az EU között a Koszovó-politikát illetően. Míg ugyanis az EU a törvényesen megválasztott Kurti pártját fogta, az Egyesült Államok a hazájában mind népszerűtlenebb elnökét, Hashim Thaciét. Kurtit ugyan korrupcióellenes fellépése miatt sokan támogatják, de Thacihoz hasonlóan ő sem makulátlan személyiség. Még ellenzéki politikusként könnygázgránátot robbantott a pristinai parlamentben, később pedig, miután Belgrád rendre megakadályozta, hogy Koszovó a nemzetközi szervezetek tagja legyen, a párbeszéd keresése helyett a radikális megoldást választotta. Ragaszkodott például a szerbiai termékekre kivetett 100 százalékos vámhoz, amelyet  a pristinai parlament már csak a megbuktatása után törölt el .
A koszovói viszonyokra jellemző, hogy Kurti csak majdnem három hónappal a vele szembeni sikeres bizalmatlansági indítvány után volt kénytelen távozni a kormány éléről, amikor addigi helyettese, a Koszovói Demokratikus Liga (LDK) volt frakcióvezetője, Avdullah Hovti került a kormányfői székbe. Közben az Európai Unió sem adta fel balkáni béketerveit, de Thaci közölte, hogy ő az amerikai kezdeményezést támogatja. Több interjúban is kifejtette, mennyire nagyra tartja Donald Trumpot és azt, hogy június 27-re tárgyalást kezdeményezett Aleksandar Vucic szerb elnökkel. Nem világos, hogy mi szolgált volna egy esetleges megállapodás alapjául, de tartotta magát az a feltételezés, hogy a két köztársaság közötti területcsere. Belgrád alighanem zsíros amerikai üzletekben is reménykedett. Vucic ráadásul megerősödött a vasárnapi szerbiai parlamenti választás után, így különösebb belpolitikai következmények nélkül ismerhette volna el Koszovót. Mindez egyszerűen hangzik, de azt az amerikai adminisztrációnak is tudnia kell, hogy bármilyen megállapodás életbe lépéséhez hónapokra, ha nem évekre van szükség, így nem valószínű, hogy az esetleges kompromisszumot Trump hivatali ideje lejártáig átültessék a gyakorlatba. Igaz, az amerikai elnököt ez alighanem a legkevésbé sem érdekelte volna, őt csak az izgatta, hogy legalább valamiféle szóbeli megegyezés szülessen. Az 1998-1999-es koszovói háború alatt történt bűncselekményeket kivizsgáló hágai ügyészség azonban alaposan keresztülhúzta Trump és Grenell számításait, hiszen három nappal a nagy washingtoni találkozó előtt jelentette be: a konfliktus idején elkövetett háborús bűnök, illetve emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával vádat emel Hashim Thaci államfő, valamint Kadri Veseli volt parlamenti elnök ellen, mert mintegy száz ember lemészárlásában lehetett szerepük. Thaci nem is tehetett mást, lemondta a washingtoni megbeszélést. Az amerikai vezetés megpróbált jó arcot vágni az új helyzethez, és azt közölte, hogy a döntés esélyt ad az új kezdetre, örömmel várják Avdullah Hovti kormányfőt. Ő azonban csütörtökön reggel szintén lemondta a részvételt, amivel végképp kudarcba fulladt az amerikai erőfeszítés. Elutazásának  azért sem lett volna sok értelme, mert sosem nyert választást, így igencsak megkérdőjelezhető a tekintélye. Thaci kezdettől fogva ellenezte a hágai bíróság létrehozását és rendre megkérdőjelezte annak illetékességét. Minden bizonnyal maga is tisztában volt vele, hogy vádat emelhetnek ellene, ezért is válhatott az Egyesült Államok koszovói szószólójává: az amerikaiaktól remélt segítséget.
Hashim Thaci és Vucic
Fotó: SVEN HOPPE / AFP
Nagy kérdés, hogy mennyire véletlen az időzítés. Lehet, hogy az EU áll a mögött, hogy Thaci épp a washingtoni megbeszélés előtt vált hiteltelenné, hiszen a törvényszék már áprilisban tette meg a vádemelést, de ezt csak most hozta nyilvánosságra. A bíróság létrehozását eredetileg az Egyesült Államok is támogatta, de az időzítés tényleg gyanús. Egy elmélet szerint Thaci és Vucic átfogó megállapodása egyben a bíróság végét is jelentette volna, ezért jelentették be a döntést éppen most. Ez talán meredek feltételezésnek tűnik, de az biztos: az EU nem lelkesedett volna azért, hogy épp Thaci kössön országa nevében történelmi megállapodást Szerbiával. Így történhetett meg, hogy a washingtoni tárgyalások már a megtartásuk előtt kudarcba fulladtak.