Kiürül a nyugdíjasok kosara

Publikálás dátuma
2020.06.26. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Idén csökken az időskorúak járadékának vásárlóértéke, ráadásul kiesik a nyugdíjprémium összege is. Az ellátás összege egyre inkább elszakad a keresetektől.
A nyugdíjasok kéréseiből egyelőre semmi nem teljesül a jövő évi költségvetésben, szervezeteik módosító javaslatait ugyanis nem fogadta el a kormánypárti többség, ahogy a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (NYUSZET) arra a felvetésére sem érkezett válasz, hogy a járványhelyzet és az elszabadult infláció miatt a 150 ezer forint alatti ellátásból élők kapjanak egyszeri 50 ezer forintos támogatást. Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület vezetője a Népszavának azt mondta: a nyugdíjrendszerben felgyűlt feszültségekre változatlanul csak annyi a kormány válasza, hogy megőrzik a járadékok reálértékét. Pedig a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése rámutatott: idén csökken az időskorúak járadékának vásárlóértéke, és kiesik a nyugdíjprémium összege a bevételi oldalon. 
Tavaly novemberben még átlagosan 20 ezer forintos nyugdíjprémiumot kaptak az idősek, mert a gazdasági növekedés túllépte a prémium feltételeként szabott 3,5 százalékot, s mellé 10 ezer forint kiegészítés járt, mert a tényleges infláció 0,7 százalékkal haladta meg az év eleji nyugdíjemelés 2,7 százalékát. Idén azonban – Gulyás Gergely kancelláriaminiszter kormányinfón elhangzott szavai alapján - a 2,8 százalékos inflációhoz vakon ragaszkodik a kormány, amiből a nyugdíjasok arra következtetnek, veszélyben van még a nyugdíjkiegészítésük is. Abban reménykednek, előbb-utóbb a pénzügyi tárca is elfogadja a monetáris tanács számítását, ami 3,3 százalékos inflációt feltételez, vagy a jegybank épp tegnap bejelentett 3,5 százalékos inflációs várakozását és novemberben legalább a tavalyi tízezerhez hasonló kiegészítést megkaphatják. Egyelőre azonban némi aggodalommal figyelik az egymásnak sokszor ellentmondó elemzéseket a gazdaság várható teljesítményéről, ami az ő pénzüket is befolyásolja. Ráadásul érthetetlen, hogy miért számol 2021-ben 3 százalékos inflációval, s így ekkora januári nyugdíjemeléssel a kormány, ha a jegybanki előrejelzés máris 3,3 százaléknál tart. 
A tegnapi kormányinfón a kancelláriaminiszter ismét azt hangsúlyozta, hogy jövő februárban megkezdődik a 13. havi nyugdíj visszaépítése, ami átlagosan 35 ezer forint kifizetését jelenti, s ennek fedezete benne van a várhatóan jövő pénteken elfogadható 2021-es költségvetésben. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) a miniszterelnöknek és több miniszternek is elküldte azt a levelet, amelyben a kisnyugdíjasok anyagi nehézségei mellett arra hívták fel a figyelmet, hogy az időskorúk ellátása egyre inkább elszakad a keresetektől. Az induló nyugdíjak 2010-ben még az illető utolsó nettó keresete 65 százalékának feleltek meg, 2018-ban már csak az 55 százalékának – emlékeztetett a szervezet, amelynek soros elnöke, Juhász László lapunknak azt is hozzátette, hogy a bérek gyors növekedése miatt újabb feszültségforrást jelent az is, hogy akár 30 százalékos különbség is van az induló nyugdíjak és a 3-4 évvel korábban megállapított ellátások között. Ezért javasolja minden nyugdíjas szervezet az infláció mellett a bérek növekedésével is számoló vegyes indexálás visszaállítását az év eleji nyugdíjemeléseknél, de erről a kormány nem hajlandó még csak beszélni sem.    Hegyesiné Orsós Éva, az Életet az éveknek országos klubhálózat vezetője azt tapasztalja, hogy nehezen oldódik a fertőzéstől való félelem a nyugdíjasokban, márpedig a bezártság és a magány gyengíti az immunrendszerüket. Közülük nagyon sokan nem tudnak sem gyümölcsöt, zöldséget, sem immunerősítőket venni, s keresnék a megoldást a biztonságuk növelésére - a segítséget a kormánytól várnák. Jankovics Györgyi a Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnöke valamennyi társához hasonlóan elfogadhatatlannak nevezte, hogy nincs lehetőségük érveik ismertetésére, mert évek óta nincs fórum, ahol a kormány hajlandó lenne meghallgatni az idősek javaslatait. „Senkitől nem sajnálom, a pénz jól jön mindenkinek, de először kötelező lenne rendbe tenni a magyar társadalom anyagi és egyéb problémáit, legyen az nyugdíjas, mostani munkanélküli, fiatal munkakezdő, nagycsaládos, azután száz év múlva tőlem akár építhetnék a budapesti olimpia Csepelt is befedő sportcsarnokát” - fakadt ki egy nyugdíjas érdekvédő, miután kiderült, hogy a parlamenti többséget idén sem érdekelték a nyugdíjasok kérései.

Brutális drágulás

Katona Tamás volt szocialista pénzügyi államtitkár, a Statisztikai Hivatal egykori elnöke arra emlékeztet, hogy a magyar infláció Csehországot és Lengyelországot követően áprilisban az Európai Unió tagországai között a harmadik legmagasabb volt. Az élelmiszerek fogyasztói ára áprilisban 8,7 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva, de a friss hazai és déli gyümölcsök, valamint a sertéshús ára majdnem 30 százalékkal ment feljebb, a nyugdíjasok nagy része számára szinte már elérhetetlenné vált.

Látogatási tilalmat rendeltek el a Korányi-kórház minden osztályán

Publikálás dátuma
2020.06.25. 21:58
Korábbi felvétel
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A koronavírus-járványban kiemelt szerepet játszó intézetben próbálják ki a magyar lélegeztetőgépet. Nem tudni, hogy ez áll-e az intézkedés hátterében.
Látogatási tilalom az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben – tette közzé Facebook-oldalán csütörtök délután a kórház. Mint írták:
„Tájékoztatjuk az intézetünkbe látogatás céljából érkezőket, hogy betegeink védelme érdekében mától látogatási tilalom van érvényben minden osztályra kiterjedően. Megértésüket és együttműködésüket köszönjük!”

Az intézmény azt sem közölte, hogy várhatóan meddig tart a látogatási tilalom. Ennél részletesebb tájékoztatást egyelőre nem adtak az intézménynél érdeklődő hvg.hu-nak sem. Azt a Népszava írta még meg 2020. május 10-én, hogy az országos tisztifőorvos utasítása szerint a mentők a koronavírusos betegek ellátására korábban kijelölt csaknem száz intézmény helyett kettőbe, az egykori hivatalos járványkórházba, a Szent Lászlóba, illetve az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetbe vihetik a kezelésre szoruló covidos betegeket. Szintén a koronavírussal kapcsolatos, hogy alig egy napja tette közzé ugyancsak a Facebook-on az intézet, hogy:
„Szigorú orvosi ellenőrzés alatt tartják majd a hazai lélegeztetőgép kórházi kipróbálását”.

A próbához alig egy hete toboroztak ápolókat a következő felhívással: „Ha kihívásként éled meg az új terápiák bevezetését, ápolási feladatainak elsajátítását (pl. ECMO), és nem riadsz meg COVID-os betegek ellátásától sem, akkor várunk csapatunkba!”
Szerző

Heves budavári vita a korábbi kerületvezetés idején is létezett pavilonokról

Publikálás dátuma
2020.06.25. 20:55

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az ellenzéki többség a járvány miatt a belföldi turistáknak kedvezne, a kormánypártok szerint „méltatlan bódékkal”.
Sándor Péterné Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselő és az I. kerületi Budavári Lakosok Szövetsége nevű civil szervezet csütörtökön közös demonstrációt tartott a Kapisztrán téren. Az ellenzéki vezetésű képviselő-testület ülése előtt az ellen tiltakoztak, hogy kereskedelmi céllal, megfogalmazásuk szerint "bódékat" állítsanak fel a Várnegyed területén.  A "Budavár nem bódévár" elnevezésű helyi aláírásgyűjtési akciót támogatja az önkormányzat Fidesz-KDNP-frakciója és a Fidelitas is. Sándor Péterné a demonstráción elmondta: a veszélyhelyzet idején a polgármester egyedül döntött arról, hogy két pavilont állíttat fel a Szentháromság téren a Mátyás-templom közvetlen közelében, illetve egyet a Gránit lépcsőnél. 
A tiltakozók szerint a lacikonyhákat működtető „bódék” nem méltók a Várnegyed, illetve a Mátyás-templom történelmi környezetéhez.

Sándor Péterné a képviselő-testületének ülésén csaknem ezer tiltakozó lakó aláírását mutatta be V. Naszályi Márta (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) polgármesternek. A kormánypárti politikus azt javasolta, vonják vissza a Kereskedelmi pavilon 2020 elnevezésű pályázatot, amely kilenc hónapra engedélyezné a pavilonok felállítását.  
„Az előterjesztés álszent, az önkormányzat korábbi vezetése több alkalommal engedélyezte pavilonok felállítását”

– szögezte le viszont Csobánczy Gábor.

A Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP-Jobbik-Várunk Egyesület színeiben megválasztott alpolgármester hangsúlyozta: ebben az esetben sem bódékról, hanem pavilonokról van szó. Azok kialakítását egyeztették az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatallal, és a pályázat lebonyolítása végig átlátható volt. – Ugyan 37 étterem található a Várnegyedben, ezek közül csupán kettő működik a járványhelyzet miatt. Vagyis a pavilonok hiánypótló jelleggel teremtenek étkezési lehetőséget a jellemzően belföldi turistáknak – tette hozzá Csobánczy Gábor. A képviselő-testület ellenzéki többsége végül elutasította az indítványt, amellyel szemben  V. Naszályi Márta kifejtette: a járvány következtében megváltozott a Várnegyedbe látogató turisták összetétele, és mások az igényeik is.  
„A pályázat csak kilenc hónapra szól, ezt követően pedig a tapasztalatok alapján a lakosság bevonásával döntenek a pavilonok további sorsáról.”

– fűzte hozzá a polgármester.

Szerző