Késelés Glasgowban: hárman meghalhattak a támadásban, hét sérültet kórházba szállítottak (videó)

Publikálás dátuma
2020.06.26. 15:50

Fotó: Twitter/Linda Sinclair
A skóciai rendőrség (Police Scotland) hivatalosan megerősítette, hogy a támadással gyanúsított férfit a rendőrök a helyszínen agyonlőtték. Péntek esti tájékoztatásában Nicola Sturgeon skót miniszterelnök és a rendőrség egybehangzóan azt közölte, hogy nem terrorcselekmény történt.
Az első médiaértesülések szerint a támadásban hárman meghaltak, bár ezt a rendőrség péntek estig nem erősítette meg. A skót rendőrség a Twitteren közzétett péntek esti rövid kiegészítő tájékoztatásában bejelentette, hogy nem terrorcselekményként kezeli a történteket. Ugyanezt megerősítette péntek esti nyilatkozatában Nicola Sturgeon is. A skót kormányfő hozzátette ugyanakkor, hogy vannak még tisztázásra váró részletek. Steve Johnson, a Police Scotland főparancsnok-helyettese a Twitteren közzétett beszámolójában megerősítette, hogy a sérültek között van egy rendőr, akit kórházban kezelnek. Az incidens a legnagyobb skóciai város Park Inn nevű szállodájában történt. A 91 szobás szállodát jelenleg menedékkérők elszállásolására használják. Nagy-Britanniában a szállodák zárva tartanak a koronavírus-járvány miatt, vagyis a Glasgow belvárosában lévő Park Inn hotelben sem tartózkodhattak fizetővendégek a pénteki késelés idején. Steve Johnson főparancsnok-helyettes közölte, hogy a rendőrség ellenőrzése alá vonta a helyzetet és a lakosságot ebből az incidensből adódóan további veszély nem fenyegeti. Hozzátette, hogy a rendőrség az agyonlőtt gyanúsítotton túl mást nem keres az incidenssel kapcsolatban. Johnson közölte, hogy a helyszínre fegyveres rendőri egységek vonultak ki, és az incidensben megsérült rendőr is ezeknek az alakulatoknak a tagja volt. A skóciai rendőrség főparancsnok-helyettesének tájékoztatása szerint a rendőrrel együtt hat sérültet szállítottak kórházba. Steve Johnson hozzátette: a sérült rendőr állapota válságos, de stabil. A múlt hét végén a dél-angliai Reading városának egyik parkjában is késeléses támadás történt, amelyben hárman meghaltak, hárman megsérültek. Azt az incidenst a rendőrség terrorcselekménynek minősítette. A gyanúsítottat a helyszínen elfogták, a 25 éves férfi rendőrségi őrizetben van és vizsgálják elmekórtani állapotát is. Skóciában ugyanakkor nagyon ritkák a terrortámadások. A legutóbbi nagyszabású terrorcselekmény-kísérlet 2007 júniusában történt, amikor az elkövetők a glasgowi repülőtér utascsarnokába próbáltak behajtani egy gázpalackokkal és gyújtószerkezettel megrakott terepjáróval. A kocsi azonban fennakadt a bejáratnál és kigyulladt, de robbanás nem történt. 
Témák
Glasgow késelés
Frissítve: 2020.06.26. 20:00

Több mint 9,6 millió koronavírusos esetet regisztráltak világszerte

Publikálás dátuma
2020.06.26. 15:08

Fotó: Shutterstock
A járvány halálos áldozatainak a száma közelít a félmillióhoz.
Világszerte 9 632 969 ember fertőződött már meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 489 854, a gyógyultaké pedig 4 859 744 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem péntek délutáni összesítése szerint. Az adatok óránként változnak, ezért a cikkünk írásakor érvényes számokat közöljük.  Egy nappal korábban a fertőzöttek száma még 9 408 757 volt, a halálos áldozatoké 482 184, a gyógyultaké pedig 4 729 511. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma és a számontartás kritériumai is különböznek. A fertőzés 188 országban és régióban van jelen. A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 2 422 312 a fertőzöttek száma, 124 415-en haltak meg, 663 562-en meggyógyultak. Az elmúlt hetekben a latin-amerikai térség vált a világjárvány gócpontjává, a fertőzések és halálesetek száma is jelentősen megugrott. Brazíliában 1 228 114 fertőzöttről, 54 971 halálos áldozatról és 679 524 gyógyultról tudni. Oroszországban 619 936-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 8770-re, a gyógyultaké 383 524-re. Indiában 490 401 fertőzöttet, 15 301 halálos áldozatot és 285 637 gyógyultat jegyeztek fel. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 309 456, 43 314-en haltak meg a betegségben, 1361-en gyógyultak ki belőle. Peruban 268 602 fertőzöttet, 8761 halálos áldozatot és 151 225 gyógyultat tartanak számon. Chilében 259 064 fertőzöttet regisztráltak, a halálesetek száma 4903, a gyógyultaké 219 327. Spanyolországban 247 486 fertőzöttet, 28 330 halálos áldozatot és 150 376 gyógyultat regisztráltak. Olaszországban a fertőzöttek száma 239 706, a halálos áldozatoké 34 678, és 186 725-en gyógyultak fel a Covid-19-ből. Iránban 217 724 fertőzöttet, 10 239 halálesetet és 177 852 gyógyultat tartanak számon. Mexikóban 202 951 fertőzöttet diagnosztizáltak, 25 060-an haltak bele a vírus okozta Covid-19 betegség szövődményeibe, a gyógyultak száma 152 362. Franciaországban 197 885 fertőzöttről, 29 755 halálos áldozatról és 75 475 gyógyultról tudni. Pakisztánban 195 745 a regisztrált fertőzöttek száma, 3962 a halottaké és 84 168 a meggyógyultaké.        Németországban 193 790 a fertőzöttek száma, 8959 a halottaké, 177 076-an meggyógyultak. Törökországban 193 115 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 5046, a gyógyultaké 165 706. Szaúd-Arábiából 170 639 fertőzöttet, 1428 halálesetet és 117 882 gyógyultat jelentettek az egészségügyi hatóságok. Bangladesben 130 474 fertőzöttet, 1661 halottat és 53 133 gyógyultat regisztráltak. Dél-Afrikában 118 375 fertőzöttet, 2292 halottat és 59 974 gyógyultat regisztráltak. Kanadában 104 463 fertőzöttet, 8567 halálos áldozatot és 66 869 gyógyultat tartottak számon. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 84 701 fertőzéses esetet tartottak nyilván péntek reggel, valamint 4641 halálos áldozatot és 79 577 felépültet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely a közép-kínai Vuhanból terjedt el.

Veszélyes háromszög a Balti tengeren

Publikálás dátuma
2020.06.26. 11:00

Fotó: Mikhail Golenkov / Sputnik/AFP
Egy megálmodott és gondosan megtervezett elképzelés megvalósítása elé aligha lehetett volna több akadályt gördíteni, mint történt ez az Északi Áramlat 2 esetében. És mégsem mondtak le róla mind a mai napig. A grandiózus terv eredetileg azt írta elő, hogy 2020 januárjára készüljön el a gázvezeték a Balti tengeren keresztül két szálon, egyenként 1234 kilométer hosszan, finn, svéd, és dán felségterületeken át, összekötve Oroszországot Németországgal. A cél az volt, hogy biztosítsa évente 55 milliárd köbméter gáz eljuttatását a Leningrádi megyéhez tartozó orosz Uszt-Luga kikötőjéből a németországi Greifswaldig.  A német, a finn és a svéd kormány 2018-ban hozzá is járult az útvonalhoz, de a dánok sokáig halogatták támogatásukat. Közben javában folyt a nagy átmérőjű gázcsövek gyártása, összesen 200 000 darab 12 méter hosszú, egyenként 10-12 tonna súlyú csövet kellett legyártani a tenger alatti részhez. Ugyanakkor nagyszabású munkálatok folytak a szárazföldi szakaszok kiépítésre is. Moszkva egy sor nyugati céggel szerződött, a csövek lefektetése is megkezdődhetett. Eredetileg azt tervezték, hogy 9,5 milliárd euró lesz a beruházás költsége, amelynek a felét nyugat-európai nagyvállalatok finanszírozták volna. 2019 decemberére a gázvezeték több mint 90 százalékban elkészült. Az Egyesült Államok azonban Európa Moszkvától való függésének veszélyeire, az ukrán gazdaság bevételeinek a kiesésére és nem utolsó sorban saját érdekei sérelmére hivatkozva szankciókkal fenyegette meg a projektben  részt vevő vállalatokat. Ennek hatására a svájci Allseas cég kivonta a Balti tengerről a gázvezeték lefektetésében közreműködő hajóit. Hamarosan kiderült, hogy a többi nyugati nagyvállalat sem hajlandó kockáztatni, és sorra magára hagyták Oroszországot. Bár az oroszoknak  számos nehezen áthidalható problémával kellett megküzdeniük, Vlagyimir Putyin elnök azt a reményét fejezte ki Angela Merkel német kancellárnak, hogy  a gázvezetéket 2021 első negyedévére üzembe helyezik. Arra ő sem számított, hogy a kivitelőknek az amerikai szankciókon túl a németek váratlanul bejelentett, fokozott minőségi elvárásainak is meg kell felelniük, továbbá számos más bürokratikus akadályon is túl kellene jutni ahhoz, hogy elkerüljék az anyagi veszteségeket. Arról nem beszélve, hogy a kérdésben nemcsak Európa megosztott, de a német társadalom és az üzleti szféra is. Pártok és lobbik csatája folyik és a csatazaj néha még Merkel hangját is elnyomja. A kancellárnak taktikáznia kell, hiszen Trump elnök számos területen indított támadást Berlin ellen, többek között a Németországban állomásozó amerikai csapatok jelentős csökkentését is bejelentette. A legújabb fejlemény azonban a Bundestag eltökéltsége: a pártok végül mégiscsak a beruházás befejezése mellett álltak ki. Moszkva a Távol-keleti Nahodka kikötőjéből a Balti tengerre vezényelte a Cserszkij akadémikusról elnevezett csőfektető hajót, amely a fél világot megkerülve, az Indiai és az Atlanti óceánon keresztül hadihajók kíséretében érkezett a német partokhoz. Igaz, ahhoz, hogy a nehezebb feladat végrehajtására alkalmassá váljon, előbb még modernizálni is kellett. Oroszországot eközben sújtja a vírusjárvány, váratlanul nagy a gazdasági visszaesés és nő a munkanélküliség. A Szaúd-Arábiával megvívott gázár háború is óriási veszteségekkel járt. Moszkvában azzal számolnak, hogy a tavalyinál 25-30 milliárd köbméterrel kevesebb gázt szállíthat a Gazprom Európába. Ez elszegényíti az orosz kitermelő cégeket, ami egyben a fejlesztések visszafogását is jelenti. Megannyi akadály, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy Trump azokat is szankciókkal fenyegette meg, akik hajóikkal részt vesznek a munkákban vagy akár csak vásárolnak a vezetéken érkező gázból. A Die Welt tekintélyes német napilap mindezek ellenére úgy véli, hogy az oroszok befejezik az építkezést és lefektetik a még megmaradt 160 kilométernyi csövet, tehát az Északi Áramlat 2, ha még nem is tudni mikor, de el fog készülni. 
Szerző