Előfizetés

Hosszú börtönéveket kíván Trump a szobordöntögetőknek, és odacsap az önkormányzatoknak

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.27. 10:42
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Komoly szankciókra számíthat az a település, amelyik település nem képes megvédeni "emlékmű polgárait".
Donald Trump elnöki rendeletet írt alá a történelmi emlékművek és szobrok védelméről. Az amerikai elnök a Twitteren jelentette be ezt a lépést. Hozzáfűzte: hosszú börtönbüntetést szeretne azoknak, akik e "törvénytelen cselekedeteket" elkövették. Az elnöki rendelet előírja a köztéren álló műemlékek megszentségtelenítésének és a kormányzati tulajdon megrongálásának tiltására vonatkozó törvények betartatását. Egyben elrendeli a szövetségi anyagi támogatás megvonását azoktól az önkormányzatoktól és tagállami kormányoktól, amelyek képtelennek bizonyulnak megvédeni a köztereken álló emlékműveket és szobrokat. A rendelet értelmében ugyancsak megvonják a szövetségi anyagi támogatást azoktól az igazságszolgáltatási szervektől és rendfenntartó erőktől, amelyek nem akadályozzák meg, vagy nem állítják le a rongálást. Ugyanakkor William Barr igazságügyi miniszter utasítást adott munkacsoport létrehozására, amelynek feladata a kormányellenes szélsőségesek elleni küzdelem, legyen szó akár szélsőjobboldali, akár szélsőbaloldali radikálisok féken tartásáról. Az elnöki rendelet aláírásának szándékát Donald Trump még kedden jelezte, egy nappal azt követően, hogy Washingtonban, a Fehér Ház előtti téren a rendőrség megakadályozta, hogy erőszakos tüntetők ledöntsék Andrew Jackson, az Egyesült Államok hetedik elnöke (1829-1837) lovas szobrát. Közben a szövetségi fővárosban a műemlékek és szobrok védelmére mozgósították a Nemzeti Gárda 400 katonáját, Trump pedig személyesen adott utasítást David Bernhardt belügyminiszternek Washington egyetlen konföderációs szobrának helyreállítására. Albert Pike, az amerikai polgárháború (1861-1865) déli államai seregeinek, az úgynevezett konföderációs seregeknek a tábornoka volt, szobrát június 19-én éjjel döntötték le a Black Lives Matter (A fekete életek számítanak) nevű radikális mozgalom aktivistái. A vandalizmus egy órán keresztül tartott, és a szövetségi főváros rendőrsége nem avatkozott közbe. Az Egyesült Államokban az afroamerikai George Floyd rendőri beavatkozás miatti halála óta kirobbant tüntetéssorozatok és erőszakos megmozdulások során az amerikai történelem több személyiségének emlékművét, szobrát döntötték le vagy rongálták meg. Köztük azonban nemcsak a rabszolgaság híveiként ismert személyek szobrai voltak, hanem például Amerika felfedezőjének, Kolumbusz Kristófnak vagy a polgárháború északi csapatai vezetőjének, Ulysses Grant kapitánynak a szobra is. Az Egyesült Államokban 2003 óta van érvényben egy szövetségi törvény, amely bűncselekménynek minősíti olyan emlékművek, szobrok, emléktáblák megrongálását vagy megrongálási kísérletét, amelyeket az amerikai hadseregben szolgálatot teljesítő bármely személyiség emlékére állítottak. Ilyen bűncselekmény tíz évig terjedő börtönnel büntethető.

Több mint egy éve köztünk lappang - újra kell írni a koronavírus-krónikát

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.27. 10:07

Fotó: RODRIGO BUENDIA / AFP
Valószínűleg azzal intézte el, aki találkozott az új kórokozóval, hogy ez csak influenza.
Spanyol kutatók 2019. március 12-én gyűjtött barcelonai szennyvízmintákban is kimutatták az új koronavírus jelenlétét - jelentette be a Barcelonai Egyetem. Eredményeik, amelyeket a medRxiv tudományos tanulmányok honlapján mutattak be és elküldték egy tudományos folyóiratnak is, azt jelzik, hogy a koronavírus-fertőzés jelen volt még az előtt, hogy a Covid-19-et bárhol diagnosztizálták volna a világon. Az új koronavírus felbukkanását 2019. december elején jelentették be a kínai Vuhanban, és a betegség később az egész világon elterjedt. Az első európai esetet Franciaországban jegyezték 2020. január végén. A betegség terjedésének ezen kronológiája megváltozhat a Barcelonai Egyetem vezette kutatás alapján. Bár a Covid-19 légzőszervi betegség, kutatók már bizonyították, hogy nagy mennyiségű koronavírusgenom található a szennyvizekbe kerülő székletekben. A spanyol kutatók két nagy barcelonai szennyvízkezelő vízmintáit elemezték 2020. április 13. után. "Ezekben a mintákban a SARS-CoV-2 genomjának szintje megegyezett a Covid-19 esetek számának alakulásával a lakosság körében" - mondta Albert Bosch professzor, a tanulmány koordinátora. Később az előző hónapokból származó lefagyasztott szennyvízmintákat elemezték, amelyek megmutatták a SARS-CoV-2 genom növekvő jelenlétét 2020. január eleje és március eleje között, ami a koronavírus spanyolországi megjelenését még korábbra tette: már január 15-i mintákban kimutatták a vírus jelenlétét, 41 nappal az első regisztrált megbetegedés előtt. A kutatók ezután 2018 januárja és 2019 decembere között vett mintákat is megvizsgáltak, ami "megdöbbentő eredményt mutatott: a SARS-CoV-2 genom jelenlétét 2019 márciusában. Valamennyi minta negatív volt, kivétel a 2019. március 12-i, amelyben a genom jelenléte alacsony, de pozitív volt" - írták a közleményben. "Barcelonában sok vendég fordul meg, turisták és szakmai látogatók" - magyarázta Bosch, aki lehetségesnek nevezte, hogy hasonló helyzet előfordult a világ más részein is. Mivel a legtöbb Covid-19 eset az influenzához hasonló tünetekkel jár, lehetséges, hogy ezeket influenzának hitték. 

Ez még nem a második hullám, de egy csomó terület újra "víruszár"mögé került

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.27. 09:30

Fotó: INA FASSBENDER / AFP
Többek között a magyarok egyik kedvelt nyaralási célországában is komoly baj van.
Sosem látott intenzitású a koronavírus terjedése a világban, még olyan országokban is felütötte a fejét ismét a járvány, melyek sikeresen kezelték az első hullámot. Miközben a legtöbb ország vezetése nem hajlandó ismét bezárkózni a gazdasági károk elkerülésének érdekében, több újrafertőzödött terület önkormányzata döntött úgy, hogy ismét korlátozzák a beutazást bizonyos helyekről, illetve van, ahol a kijárási korlátozásokat is újra bevezették, írja a portfolio.hu. Például Horvátország most jelentette be, hogy ismét szigorít a beutazási szabályokon, mert megnövekedett a Covid-fertőzöttek száma, ez azt jelenti, hogy újra két hetes karanténba kell vonulniuk azoknak, akik Szerbiából, Bosznia-Hercegovinából, Koszovóból és Észak-Macedóniából érkeznek. Az átutazókra a megkötések nem vonatkoznak. A német hatóságok Észak-Rajna – Vesztfália területén hozzák vissza a korlátozásokat, miután egy húscsomagoló üzem több mint 1500 alkalmazottjának tesztje lett pozitív. Így a bároknak, a múzeumoknak, a moziknak és az edzőtermeknek be kell zárniuk, az éttermek pedig csak elvitelre készíthetnek ételeket. A szigorúbb közösségi távolságtartás szabályai ismét életbe lépnek, valamint bezárták az óvodákat és iskolákat, ami 50 ezer gyereket érint. A portugál főváros 19 negyedében pénteken vezették vissza a kijárási korlátozásokat, miután ismét megugrott a fertőzöttek száma az országban. Július 1-jétől két hétig megint csak azok hagyhatják majd el a lakóhelyüket, akik munkába járnak, illetve bevásárolnak vagy orvoshoz mennek.  Európán kívül többek között bajban van még a május elején újrainduló Dél-Korea, és persze az Egyesült Államok, ahol például Texas lett a járvány egyik új gócpontja.