Reneszánsz vagy kényszermegoldás az autósmozi?

A kérdés, hogy egy már-már elfeledett formátum miért támadt fel poraiból – a válasz természetesen a COVID-19 koronavírus.

Az autósmozik története egészen 1915-ig nyúlik vissza. Az Egyesült Államokbeli új-mexikói Las Cruces városában a Theatre de Guadalupe nevű hely kertmozi volt, de a tulajdonosok kitalálták, hogy azok, akik kocsival érkeznek, beállhassanak a vászon elé. Persze, ez csak az előfutára volt a műfajnak, a formát tökéletesre Richard M. Hollingshead kísérletezte ki: jelesül, hogy milyen szögben kell emelkednie a nézőtérnek, milyen szögben kell állniuk az autóknak és hogyan oldható meg a legjobban a hang „közvetítése”. 1933. májusában szabadalmaztatta a formát, majd három befektetővel céget alakítva a következő hónapban meg is nyitotta saját – a világ első hivatalosan elismert – négyszáz férőhelyes autósmoziját Camdenben – ez lett a híres Automobile Movie Theatre. Hollingshead az autósmozi műfaját családi szórakozásnak képzelte el, és ezzel beírta magát a mozitörténetbe. A sors iróniája, ő maga három év alatt csődbe ment, de az, amit szabadalmaztatott, nagyon sokáig fontos popkulturális jelenség maradt.

Az autósmozi műfaja az 1950-es és 60-es évek Amerikájában élte az aranykorát. A fordulatot az 1970-es évek változásai hozták: egyrészt az olajválság miatt kevesebbet költöttek kultúrára (különösen arra, amihez benzinre is szükség van), a színes tévék megjelenése pedig megteremtette az otthoni szórakozás fogalmát. Az autósmozik nem tűntek el csapásra, csak átálltak az exploitation filmek (kifejezetten a pénzszerzésre készült filmek) vetítésére – ezek Tarantino kedvencei. Az 1980-as években következett be a nagy hanyatlás, azóta az Egyesült Államokban inkább események keretében szerveznek efféle vetítéseket. Illetve, most, a koronavírus időszakában lett a közösségi szórakozás olyan formája, ahol az autónkban ülve el tudjuk szigetelni egymástól magunkat.

Magyarországon az autósmozik fénykora az 1980-as évek közepétől az ezredfordulóig tartott, a legnagyobb ilyen vetítőhely a ráckevei volt, de minden valamire való városban volt beparkolós mozi, ahol az autórádiónkkal tudtuk venni a hangot. Azután a multiplex mozik, a térbeli hangzás élménye fokozatosan teljesen divatjamúlttá tette a négykerekes verziót. Az, hogy 2020-ban féltucat cég látott fantáziát autósmozi-nyitásban, a tengerentúlihoz hasonlóan a koronavírus miatti korlátozások miatt történhetett meg. A vállalkozó szellemű embereknek, akik autósmoziban gondolkodtak, az Operatív Törzstől kellett működési engedélyt kérniük. Elsőként a Budapest Rooftop Cinema csapata lépett, ők a Westend külső parkolójába varázsoltak autósmozis körülményeket. A vállalkozás a MOL Limót is bevonta. Azaz, ha nincs saját, autót is lehet bérelni tőlük a mozizáshoz, mindezt úgy, hogy csak az oda és a vissza utat kell percdíj alapon fizetniük a Limos nézőknek, a film alatti időt nem. Azok, akiknek nincs jogosítványuk, beülhetnek egy bekészített autóba. „Számunkra ez nem a profit termelésről szól, hanem egy igazán jó lehetősége annak, hogy a budapesti lakosságnak megháláljuk azt a fegyelmezettséget, amelyet a kijárási korlátozások során mutattak.” – húzta alá Tamási Szilvia a MOL Limo értékesítési és marketing vezetője.

A hazai autósmozi szolgáltatás nagyon nagy szórásban jelent meg. Volt, ahol egy pláza tetején alakították ki üzleti szándékkal, volt, ahol az önkormányzat támogatta a vetítéseket, így azok ingyenesek voltak. A Lupa Autósmozi szervezői pedig a műfaj felsőbbrendűségét is hirdették a reklámjukban a hagyományos vetítőhelyekhez képes – például a naplemente élményét. Abban több mozis szakember egyetért, hogy egységes autósmozis piaci modellről még szakmán belül sem tudnak beszélni.

A nagy kérdés, hogy egyszeri fellángolásról vagy a műfaj hosszabb távú feltámadásáról van-e szó Magyarországon. Ebben nagy a szerepe annak, hogy amilyen kemények voltak a korlátozások terén az elején, olyan lazán oldották meg a veszélyhelyzet végét. Ennek következtében több budapesti multiplex (például a Lurdy vagy az Eurocenter) már vetített június 20-án. A Budapest Film Zrt. mozijai, a Művész, a Puskin, a Toldi, a Tabán, a Kino Cafe és a Corvin június 25. óta vetít korlátozások nélkül. A piacvezető Cinema City hálózat pedig július 2-án nyitja újra a kapuit. Érdemes megjegyezni, hogy hosszú hetekig a nézők visszacsábítása lesz a fő program. Ezt a folyamatot segítendő, a Nemzeti Filmintézet finanszírozásában a Mozisok Országos Szövetsége Vissza a moziba! – A magyar film hónapja címmel hirdetett pályázatot azoknak a moziknak, amelyek július hónapban legalább harminc százalékban hazai produkciókat vetítenek. Erre azonban nem csak a népszerűsítés miatt van szükség: a nagy mozik ugyanis csak akkor tudnak beindulni, ha Hollywood is adja a tartalmat, márpedig az Egyesült Államokban sokkal rosszabb a vírushelyzet, mint Európában. A megváltást a teljes piac és a filmrajongók is Christopher Nolan Tenet című filmjétől várják, ám ennek bemutatóját sokadszorra tolták el – most éppen augusztus 12-re.