Leszerelés a menedzsmentben: értékelik a kivezényelt katonákat a csúcscégek

Publikálás dátuma
2020.06.29. 06:20

Fotó: HONVEDELEM.HU
A létfontosságú cégekhez kirendelt katonákról kéri a vállalatvezetők véleményét a Honvédelmi Minisztérium.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) arra kérte a létfontosságú magyar vállalatok vezetőit, hogy értékeljék a veszélyhelyzetben hozzájuk kirendelt katonai parancsnokok tevékenységét – értesült a Népszava. Lapunk információi szerint Benkő Tibor tárcavezető a rendkívüli jogrend megszüntetéséről szóló kormányrendelet kihirdetésének napján visszarendelte a kormány és a gazdasági társaságok hatékony kommunikációját és együttműködését biztosító Honvédelmi Irányító Törzseket (HIT). A kirendelt katonák ugyan még ezután is megjelentek a vállalatoknál, akkor azonban már csak elbúcsúztak. A honvédelmi miniszter az érintett cégvezetőknek írt körlevelében reményét fejezte ki, hogy az irányító törzsek hatékony segítséget nyújtottak a krízis kezelésében. Ő mindenesetre úgy tapasztalta, hogy „számos közös eredményt sikerült elérni” a vállalatok veszélyhelyzeti gazdálkodásában. 
A HM mindemellett arra kéri a cégvezetőket, hogy értékeljék a Honvédelmi Irányító Törzseket (HIT) munkáját, különös tekintettel arra, hogy milyen mértékben járult hozzá a kritikus helyzet kezeléséhez, hogyan tudott részt venni a vállalat napi életében, milyen hozzáadott értéket képviselt a zökkenőmentes működés fenntartásában. Azt is megkérdezte az igazgatóktól, hogy lehet-e szerepe a katonai összekötőknek egy újabb veszélyhelyzet idején, vagy más kritikus esetben, esetleg akár a napi működésben. A járvány idején létrehozott „magyar vállalatok biztonságáért felelős akciócsoport” – amelynek élére Benkő Tibort állították – összesen 140, az ország működése szempontjából létfontosságú céget azonosított. Mindhez azonban nem küldtek honvédségi képviselőket, a tárca ugyanis arról tájékoztatta lapunkat, hogy végül 105 vállalatnál jelentek meg a katonák. Mint arról korábban beszámoltunk, a vállalati szektorban aggodalmat keltett, amikor bejelentették, hogy a katasztrófavédelmi törvény előírásainak megfelelően a honvédség tagjait delegálják a létfontosságúnak ítélt cégekhez. Az akkor megnevezett cégek listáján ráadásul több olyan is szerepelt – például a kiskereskedelmi szektorban -, amelyek korábban a kormányközeli vállalatok potenciális felvásárlási célpontjaként is felmerültek. Márpedig a katasztrófavédelmi törvény igen szélesre tárta a cégekhez delegált állami szereplők mozgásterét: belenézhetnek például a cég könyvelésébe és jóváhagyhatják a cég kötelezettségvállalásait is. Piaci forrásaink ugyanakkor lapunknak azt állították, hogy a katonai delegáltak nem éltek ezzel a lehetőséggel. – Nem mondom, az első nap volt egy kis riadalom a cégvezetésben, amikor a központban megjelent két tiszt, katonai gyakorló ruhában. Azonban nem kezdtek el parancsolgatni, udvariasak voltak, mindenkinek bemutatkoztak. Kértek egy kis irodát maguknak gépekkel. Ennyi történt. Inkább csak figyelték, tanulták a cég működését, és amiben tudtak, segítettek nekünk – mondta az egyik nagy vállalatnál dolgozó forrásunk. Példaként említette azt az esetet, amikor elakadt egy szállítmány, és a katonák intézték el, hogy időben megérkezzen az áru a céghez. - Később már ritkábban jöttek, volt olyan is hogy csak interneten keresztül jelentkeztek be – fogalmazott egy másik vállalat vezetője. A Honvédelmi Minisztérium lapunkkal azt közölte, hogy a katonák nem vettek részt hitelfelvételt, fejlesztést érintő döntésekben. A törvény alapján egyébként a vészhelyzet idején állami irányítás alá vont és kárt elszenvedett cégek kárpótlást is kérhetnek az államtól. A tárca erre vonatkozó kérdéseinkre azt közölte: „a veszélyhelyzettel, katonai irányítással összefüggésben kártalanítási igényt nem támasztottak a cégek”.
Budapesten a Fővárosi Csatornázási Művek, illetve a Fővárosi Vízművekhez küldtek összekötőket. Utóbbinál a honvédségi kapcsolattartók mindennap megjelentek és értékelték a cég járványügyi intézkedéseit. A logisztikai feladatok – például a vegyszerek beszerzése – ellátása mellett, elsősorban a kieső munkaerő pótlásában számíthattak a segítségükre. De – mondták forrásaink – leginkább megfigyelők voltak. 

Kivételes eset

A debreceni Kartonpack Nyrt.-t az állam felügyelet alá vonta a katasztrófavédelmi törvény alapján. Hivatalosan viszont azóta sem indokolták meg, hogy milyen jelentősége van az éppen csak középvállalkozásnak mondható cégnek. A legvalószínűbb verzió az: az állam a járványhelyzetet használta ki arra, hogy rátegye a kezét a meglehetősen zavaros tulajdonosi körű vállalkozásra. Cégbírósági bejegyzések szerint a vállalkozás részvényeinek 61,9 százalékos tulajdonosa a Britton Capital & Consulting Kft., ám a cég vagyonelemeire a K&H Equitis brókerbotrány következtében vagyonelkobzást mondtak ki. A kormány.hu áprilisi közleménye legalábbis kész tényként említi, hogy a Kartonpack 61,9 százaléka felett Magyar Állam rendelkezik. Ugyanakkor az index.hu cikke sejtetni engedte: a beavatkozás azt a célt szolgálta, hogy megoldódjon egy régóta húzódó jogi probléma. A Britton-részvénycsomagot ugyanis az állam csak árverésen értékesíthette volna, de ez jogi okokból lényegében kivitelezhetetlen, mert akárki veszi meg a 61,9 százalékos részt, annak kötelezően ajánlatot kell tennie a kisebbségi tulajdonosoknak is. A kínált összegnek viszont csak az árverést megelőző félév részvényárait kell követnie, márpedig a cég papírjai a piac véleménye szerint jócskán elszálltak, így bajosan találtak volna vevőt a többségi tulajdonra. Az állami irányításba vétel után nem sokkal a Magyar Nemzeti Bank bejelentette, hogy szabálytalanságok miatt kivezették a parkettről a Kartonpackot. Így könnyen lehet, hogy a már nem tőzsdei cégrészesedést értékesítheti az állam.

Túlélőpróba a Balatonnál

Publikálás dátuma
2020.06.29. 06:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Az első kánikulai hétvégével a vendégek is megéreztek a Balatonra, ahol hosszú évek óta először nincs munkaerőhiány, de a szolgáltatók nagy része így is csak a túlélésre játszik.
– Eddig alkalmazott nem volt, most vendég nincs – foglalta össze tömören a Balaton-part idei szezonjának eddigi tapasztalatait a balatonboglári Platán strand egyik éttermének tulajdonosa. – Négy éve ez az első nyár, hogy a nyitásra összeállt a csapat, nem kell még július közepén is emberekre vadásznom. Erre most meg a nyaralók hiányoztak. Az előszezont lenullázó koronavírus-járvány után június végéig az időjárás is kibabrált a tóparti szálláskiadókkal, vendéglátósokkal és szolgáltatókkal, amióta kinyithattak, szinte minden hétvégén esett. Pedig a karantén után nagyon bíztak benne a Balatonnál, hogy a pünkösddel beindul a bolt, ám végül június utolsó hétvégéjéig kellett várni az első komolyabb vendégáradatra. – Azt mondják az okosok, innentől már erős lesz a szezon, mert jönnek a vakációzók, a szálláshelyeken nagyon sok a foglalás, de egyelőre óvatosan vagyok optimista – tette hozzá a boglári vendéglős. – Majd, ha minden asztalunknál ülnek, és a pincéreim homlokán meglátom az első izzadtságcseppeket, kifújom a levegőt. De akkor is csak azért, mert talán nem veszteséggel zárunk az idén, hanem sikerül kihozni a nyarat nullára. Ha szuper idő lesz, akkor valami minimális kis plusszal.
Hasonlóképpen a nullás nyarat lőtte be célnak a fonyódi István. Egyelőre csak a negatívumokat sorolta, vendéglője bérleti díját április óta fizeti, igaz, május közepéig sikerült megállapodnia a fél árban, ám bevétel nélkül így is erős mínusszal kezdte a szezont. – A kevesebb asztal miatt, kisebb személyzettel próbáljuk meg végignyomni a nyarat, bár adná Isten, hogy július közepétől még fel kelljen vennem embereket – sóhajtotta. – Az idén ez nem lesz gond, hosszú évek óta ez az első nyár, hogy nem kellett nagyítóval keresni szakácsot, pincért, hanem ajánlkozók voltak. Az Ausztriából és Olaszországból hazajött vendéglátósok nagy része a Balatonnál akarja kihúzni, míg visszamehet. Való igaz, míg a korábbi években alig lehetett olyan egységet látni, ahol ne virított volna kint a felirat, milyen státuszokba keresnek embert, június utolsó hétvégéjén Máraifürdőtől Földvárig mindössze négy személyzetet kereső hirdetést láttunk. A nagyobb munkaerőkínálat egyúttal kisebb fizetést is jelent, az általunk megkérdezett vállalkozók 20-25, az alkalmazottak viszont 30-40 százalékos visszaesésről beszéltek a múlt nyárhoz képest. – Ez bagó, ahhoz képest, amennyiért Tirolban dolgoztam. Március közepén jöttem haza, s mivel nem akartam teljesen felélni a kint összespórolt pénzt, így beálltam nyárra a Balatonhoz – mesélte a zalaszentgróti Móric egy lellei vendéglőben. – A tiroli szállóból egyébként négy kollégáról is tudok, akik itt vannak Lellén, s tervezzük, hogy vissza is megyünk. Állítólag októbertől már megint lehet kint dolgozni, addig kell kihúzni, itt pedig keresek azért annyit, hogy nem kelljen a tartalékhoz nyúlnom. – Tavaly két helyen dolgoztam pincérként – állította Balatonföldváron Péter. – Az első helyen 15 ezret kaptam naponta tizenkét órára, heti egy szabadnappal. Július közepén aztán váltottam, megkerestek egy másik vendéglőből, ahol nagyon meg volt szorulva a tulaj, s ott tizennégy órára 25 ezret fizettek. Hozzájuk mentem vissza, az első megállapodás ugyanannyi időre 15 ezerről szól azzal, hogy egy hónap múlva a forgalom tükrében újra tárgyalunk. Persze azt is elismeri, eddig nem kellett megszakadniuk: tavaly 36, az idén 24 asztalt kell kiszolgálniuk, de eddig a hétvégéig fél háznál még nem voltak többen, szerencsére péntek este már majdnem teltházat produkáltak. – Csak nem mindegy, ki ülnek be – tette hozzá Péter főnöke. – Nagyon hiányoznak a külföldiek, tavaly a németek mellett rengeteg cseh és lengyel jött, az idén velük nem hiszem, hogy számolhatunk. A magyarok pedig kevésbé engedik el magukat, az ebédet megoldják otthon, jó esetben vacsorázni ugyan beülnek, de akkor is csak egy fogást és néhány italt. Amihez persze az árak is hozzájárulnak: átlagosan úgy 10 százalékkal lett drágább a Balaton az idénre, de ez csalóka, ugyanis a vendéglátósok egy része tavalyi áron dolgozik, sőt, egy kis részük még alá is ment, a többség viszont emelt, méghozzá éppen a legkelendőbb termékek árán: sok helyen a sörért, lángosért, hamburgerért, illetve az éttermi menükért 20 százalékkal is többet kell fizetni. – Valamint be kell hozni a kiesést – indokolta a lángos, a hekk, a folyóbor és a sör árváltozásáét az egyik vendéglős. – A magasabb árkategóriájú ételek nem fogynak, vagyis az olcsóbbakon kell megtalálni a hasznot. Ennek megfelelően vélhetően már nem találni helyet a déli parton, ahol ötszáz forint alatt sima lángost lehetne kapni, s a legolcsóbb, kommersz korsó sör 400-nál kezdődik, de mindkettőnél jellemzőbb, hogy hatossal kezdődik az ár. A talán legnépszerűbb sajtos-tejfölös lángost pedig 700-1100 forint között láttuk, utóbbiért már menüt is lehet választani egy szolidabb helyen. – Ez egy ilyen szezon lesz – magyarázta egy máriafürdői vendéglős. – Mindenki túl akarja élni, s ezért kísérletezik mindenben. Mennyiért dolgoznak az emberei, mennyit hajlandó fizetni a vendég, meddig lehet feszegetni a húrokat? És sajnos sokan lesznek, akiknél elpattan.
Szerző
Frissítve: 2020.06.29. 06:22

Hőség és zivatarveszély miatt is kiadták a riasztást

Publikálás dátuma
2020.06.28. 18:55
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Hétfőn délután hidegfront éri el az országot, amelyet viharos szél, jégeső, felhőszakadás kísérhet.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelzése szerint a zivatarveszély miatt Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Tolna megyére elsőfokú, az ország többi területére másodfokú figyelmeztetést adtak ki. A felhőszakadás veszélye miatt Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Veszprém megyére adtak ki elsőfokú figyelmeztetést. Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Somogy és Tolna megyére a hőség veszélye miatt adtak ki elsőfokú figyelmeztetést. A meteorológiai szolgálat azt írta: hétfőn délután hidegfront éri el az országot. A front érkezése előtt, még a késő délelőtti órákban északkeleten, keleten kialakulhatnak zivatarok, ezek között egy-egy intenzívebb is lehet. Délután a front mentén északnyugat felől egyre több helyen pattannak ki zivatarok, hevesebbek elsősorban a Dunántúlon, az Északi-középhegységben és az Alföld keleti részén lehetnek, amelyeket viharos (60-90 kilométer/órás, néhol esetleg 95-100 kilométer/órás) szél, nagyobb szemű (1-2 centiméteres) jég és felhőszakadás is kísérheti: általában 30-35 milliméter, de néhol 40 milliméternél több is eshet. Hétfőn a déli tájakon várható 25 fokot elérő vagy meghaladó középhőmérséklet, de délután a front érkeztével gyorsan csökken majd a hőmérséklet. Az előrejelzés szerint a legalacsonyabb hőmérséklet 15-21 fok között alakul. A legmagasabb hőmérséklet 25-36 fok között valószínű, 30 fok alatti csúcsértékek az Északnyugat-Dunántúlon várhatók, de délutántól már egyre nagyobb területen visszaesik a hőmérséklet. Felhívták a figyelmet arra is, hogy hétfőn a figyelmeztetési értéket meghaladó, 8.5-ös (extrém) UV-B sugárzás várható. Ilyenkor normál bőrtípusnál már 15-20 perc napon tartózkodás esetén is bőrpír keletkezhet. Azt kérik, fokozottan védekezzenek a napsugárzás által okozott leégés ellen. Ha lehetséges, napközben 11 és 15 óra között, kerüljék a napozást. Vállat takaró póló, szalmakalap, illetve fényvédő krém használata mindenképpen javasolt. 
Szerző