Több éves rekordot döntöget a munkanélküliség – Idén májusban 134 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint tavaly

Publikálás dátuma
2020.06.29. 12:18
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Mintegy 31 ezren kezdtek el májusban ismét dolgozni a koronavírus miatt munkájukat elvesztők közül. Majdnem ugyanennyi álláskeresőnek azonban továbbra sem sikerült munkát találnia.
Miközben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál (NFSZ) május 20-ig már több mint 363 ezren regisztráltatták magukat álláskeresőként, addig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma közreadott legfrissebb statisztikája mindössze 215 ezer munkanélküliről tesz említést. Az eltérő számok a különböző módszertanból erednek: míg ugyanis az NFSZ egy adminisztratív adatot közöl – vagyis azok létszámát, akik álláskeresőként ténylegesen bejelentkeztek a munkaügyi kirendeltségeknél –, addig a KSH számai egy 38 ezer fős minta megkérdezésén, majd „teljeskörűsítésén” alapulnak. Utóbbi statisztika ráadásul a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) definícióira hivatkozva nem munkanélküliként, hanem inaktívként sorolta be az elmúlt hónapokban a koronavírus miatt munkájukat vesztők jelentős részét. Annak meghatározása szerint munkanélküli ugyanis az, aki az adott héten nem dolgozott, de a kikérdezést megelőző négy hétben aktívan keresett munkát. Az inaktívak szintén nem dolgoztak az adott héten, viszont nem is kerestek munkát, vagy ha igen, akkor nem tudtak volna munkába állni. A koronavírus járvány és az amiatt elrendelt korlátozó intézkedések idején ugyanakkor igencsak nehéz volt munkát keresni, ez nem annyira az akarattól, sokkal inkább az adott helyzettől függött. Mindenestre a fenti módszertani okok miatt lehetséges az, hogy miközben tavaly májushoz képest 134 ezerrel kevesebben dolgoztak idén májusban, addig a munkanélküliek száma ugyanezen időszakban mindössze 55 ezer fővel nőtt – a KSH szerint. A korlátozások feloldásával ugyanakkor némi visszarendeződés már megindult a munkaerőpiacon. A munkanélküliek száma ugyan 28 ezerrel tovább nőtt áprilishoz képest, az inkatívaké viszont 59 ezerrel csökkent. A KSH szerint ennek oka, hogy a korábban munkahelyüket elvesztők nagy része – a személyes kapcsolatok korlátozásának feloldását követően – aktívan kezdett munkát keresni. Közülük 31 ezren el is kezdtek dolgozni. További 28 ezren azonban – annak ellenére, hogy kerestek munkát, és két héten belül be is tudtak volna állni – nem találtak munkalehetőséget. Így végül a hivatalos statisztika alapján ők is a munkanélküliek közé kerültek. A hazai munkaerőpiacon dolgozók száma így áprilishoz képest összességében 31 ezer fővel nőtt májusra, ami a hivatalos statisztika szerint 4 millió 399 ezer munkavállalót jelent. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma azonban csupán 21 ezerrel bővült, 13 ezren a közfoglalkoztatottak táborát gyarapították, miközben a külföldön dolgozók száma 3 ezerrel csökkent. A foglalkoztatási ráta ez alapján áprilisról májusra 0,4 százalékkal 68,5 százalékra emelkedett a 15–64 évesek körében. A munkanélküliségi ráta a koronavírus miatti korlátozásokat felölelő március-májusi időszakban átlagosan 4,1 százalékos, májusban viszont már 4,7 százalékos volt. Ilyen magas munkanélküliségi adatokat 2017, illetve 2016 nyara óta nem mért a KSH. 

Eddig 25 ezer álláskeresőnek segített a bértámogatás

A májusi adatok – a koronavírus válság következményeként – még növekedést mutatnak ugyan a regisztrált álláskeresők esetében, a bővülés azonban júniusra megállt, és reményeink szerint belátható időn belül megindul az érdemi csökkenés is – fogalmazott közleményében Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a KSH legfrissebb foglalkoztatási adatait értékelve. A piaci munkahelyek száma a gazdaság újraindulásával folyamatos növekedésnek indulhat, de fontos, hogy a kormány minden eszközzel, többek között bértámogatásokkal is segítse a vállalkozásokat az újrakezdésben – közölte. A kormány mindent megtesz azért, hogy a lehető legtöbb munkahelyet megvédje, és amennyit a vírus mégis tönkretesz, annyi újat létrehozzon – hangoztatta az államtitkár a szokásos kormányzati szlogent. Ennek alátámasztásul néhány adatot is felsorolt: munkahelyvédelmi bértámogatásban eddig mintegy 185 ezer munkavállaló részesült, a munkahelyteremtő bértámogatás pedig 25 ezer ember elhelyezkedését tette lehetővé. Ez utóbbi adat azt jelenti: az álláskeresők alig 7 százalékának sikerült eddig a munkához jutásban segíteni ezzel az eszközzel. A munkahelyteremtő bértámogatás ugyanis a regisztrált álláskeresőket legalább 9 hónapig alkalmazó cégeknek nyújt a bérek kifizetéséhez támogatást, vagyis vállalja át ezen dolgozók fizetését havi bruttó 200 ezer forint erejéig fél évre az állam.  

Szerző
Frissítve: 2020.06.29. 12:32

355,15 forinton az euró

Publikálás dátuma
2020.06.29. 08:13
Illusztráció: Shutterstock
Erősödött kissé a forint pénteki árfolyamához képest a főbb devizákkal szemben hétfő reggelre a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése hétfő reggel fél nyolcra 355,15 forintra csökkent a péntek esti 355,29 forintról.
Csökkent a dollár és a svájci frank jegyzése is, a dolláré 315,75 forintra a péntek esti 316,42 forintról, a svájci frank pedig 333,43-ra 334,05 forintról.
A forint az euróval és a svájci frankkal szemben 2,5 százalékkal gyengült a hónap eleje óta, a dollárral szemben pedig 1,0 százalékkal.
Szerző

Nem oszlik a Mátrai-ügyletet övező köd

Publikálás dátuma
2020.06.29. 08:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Magas szintű hozzáértése miatt választották ki a Mátrai Erőmű állami vételárának megállapításához a PwC-t - derül ki egy minapi kormányválaszból. Afelett lazán átsiklanak, hogy az eleve túl magasnak tűnő vételár tanulmányát készítő tanácsadó korábban inkább az eladóval működött együtt.
Az MVM Zrt. az ügylet tanácsadói kiválasztásakor elsődleges szempontként vette figyelembe a tanácsadó magas fokú szakmai felkészültségét, piacismeretét; a PricewaterhouseCoopers (PwC) hazai leányvállalata egy olyan világméretű, nemzetközileg elismert hálózat része, amely biztosítja, hogy a feladatot a legmagasabb szakmai hozzáértéssel, nemzetközi módszertannal, a részletekre kiterjedő figyelemmel és évtizedes tapasztalatokkal végzi el - fogalmazott Oláh Lajos írásbeli kérdésére Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár és miniszterhelyettes. A fideszes politikus a DK-s képviselő előző megkeresésére fedte fel, hogy az MVM által a Mátrai Erőmű többségi részesedéséért Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek kifizetett 17,44 milliárdos vételárat a PwC javaslata alapján állapították meg. Fónagy János jellemzését némiképp árnyalja, hogy - amiként azt lapunk feltárta - az eladói oldalon álló, a felcsúti vállalkozó központi érdekeltségének számító Opus jelentései szerint a tőzsdei cég az elmúlt évek során számos fontos vagyonértékelést bízott a PwC-re. A vevő, vagyis az állami MVM ugyanakkor az utóbbi idők során alapvetően más tanácsadókkal-könyvvizsgálókkal állt kapcsolatban. Az állami energiacsoport az adásvételi szerződés tavaly december 23-i aláírásakor mégis azt vállalta, hogy bármit is állapítson meg az erőmű-részesedés értékeként a PwC, azt vételár-alapként bizonyosan elfogadja. Azt, hogy ez alapján az állami cég túlfizethette a kormányfői strómannak tartott felcsúti vállalkozót, szintén alátámasztani látszik, hogy a részletekre rálátó szakértők lapunknak az ügylet előtt a méltányos vételárat legfeljebb 3-4 milliárd forintra becsülték. Eszerint, többszörös áttétellel bár, de csak emiatt több mint tízmilliárd forint közpénz áramolhatott érdemtelenül Mészáros Lőrinc köreihez. Korábban Tóth Bertalannak Fónagy János azt ígérte, hogy az MVM igény esetén az összes vonatkozó iratot kiadja. Az állami energiacsoport első körben mégis elutasította az MSZP-elnök megkeresését. Oláh Lajos mostani tudakozódására a miniszterhelyettes már azt válaszolta, hogy az MVM "vizsgálja a dokumentumokat" annak érdekében, hogy - a jogszabályok figyelembe vételével - azokat a lehető legteljesebb körben megismertessék. Az előzmények ismeretében ebből az következik, hogy az MVM most kívülállóknak mégse ad ki az ügyről semmit.
Szerző