„Nekünk csak a morzsa jut” - csak részinformációkat lehet tudni a gigászi projektről

MotoGP pálya épül Hajdúnánáson, 65 milliárdos állami támogatással: a helyiek inkább másra költenék a pénzt. A helyi ellenzék szerint már most átláthatatlan a projekt.

- Motorpálya? Kinek hiányzik az? Nekünk biztosan nem. Helikopter-leszállóhely, az hiányzik! A múltkor is nekiment egy bácsi autóval a Hősök szobrának, rosszul lett szegénykém. A mentőhelikopter meg itt körözött, amíg végül a templom kertjében talált alkalmas helyet. Szeretetotthon, az is hiányzik, de nem havi száznegyvenezerért, amikor nyolcvankilencezer a nyugdíjam. Gyerekeim nincsenek, a férjemtől elváltam, itt vagyok hetvenhét évesen, magamra a bajban. Ha meghalok, tán észre se veszik… – panaszkodik a naptól cserzett arcú asszony, Ágnes, aki csak a keresztnevét árulja el. Mellette szintén idős barátnője hajlong, nincs aki kiszedje a sorházak előtt a dudvát, így most ő kapál. Annyit mond, a fiataloknak talán érdekes lesz egy ilyen beruházás, de az öregeket nem érdekeli. Ők leginkább attól félnek, hogy felbolydul majd az életük, s idegenek lepik el az utcákat.

Hajdúnánáson vagyunk, annak a tizenhétezres városkának a központjában, melynek határában hamarosan megépítik a magyarországi MotoGP-pályát: ezt nemrégiben jelentette be itt Palkovics László innovációs miniszter több térségi országgyűlési képviselő és a motorsporthoz köthető szakember társaságában. A tervek szerint a beruházás 2023-ra készül el 65 milliárdos állami támogatásból, a világbajnoki futamokat szervező Dorna Sportsszal pedig nyolc évre szóló együttműködési megállapodást kötöttek. Az építkezést jövőre el kell kezdeni, hogy 2022-ben, de legkésőbb 2023 elején már tesztversenyeket tarthassanak, majd nemzetközi futamokat szervezhessenek. Kerestük a polgármestert, a fideszes Szólláth Tibort, hogy megkérdezzük, milyen tulajdonban van jelenleg a terület, volt-e a lakossági fórum a beruházásról, mennyi iparűzési adóbevétellel és munkahelyteremtési lehetőséggel számolnak, de nem válaszolt.

A tervezett pálya a Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc háromszögben lesz, az M3-as és M35-ös autópálya csomópontjának közelében. A városban találkoztunk egy bennfentesnek tűnő polgármesteri hivatali dolgozóval, aki szerint a 65 milliárdos keretösszegben nem csak a pálya, és annak kiszolgáló létesítményei, hanem egyfajta autópálya-fejlesztés is szerepel. Jelenleg ugyanis Debrecent és Nyíregyházát nem köti össze közvetlen gyorsforgalmi út, csak kerülővel lehet egyiket a másikból elérni, vagy a rövidebb, de meglehetősen rossz minőségű E573-s úton, Újfehértó érintésével, most viszont szerinte összekötheti a két települést is egy gyorsforgalmi úttal. Ugyanez a forrásunk arról is beszélt, hogy a Dorna Sports bizonyosan kifarol a szerződésből, ha a pályaépítés nem tiszta és átlátható körülmények között zajlik majd.

Márpedig a tisztánlátás nem egyszerű egy olyan városban, ahol az önkormányzati képviselők is híján vannak pontos információknak a beruházás részleteiről. - Nagyjából tudjuk csak, hogy egy háromszáz hektáros területben gondolkodnak, amely a várostól pár kilométerre, de még annak közigazgatási területén belül van – mondta lapunknak Bakó Sándor az ellenzéki összefogással megalakult frakció egyik tagja. Azt is csak sejteni lehet – tette hozzá -, hogy ez a terület nem egységesen állami vagy önkormányzati tulajdon, így magánföldeket is fel kell majd vásárolni, vagy kisajátítani. Feltéve, hogy ez már nem történt meg eddig előszerződésekkel: a debreceni BMW-gyár esetében is állítólag azért tartották sokáig bizonytalanságban a közvéleményt a pontos helyszínről, hogy elkerüljék a telekspekulációt. Köztudott, hogy egy ilyen projektnek árfelhajtó hatása van: a hajdúnánásiak szerint nem sokkal a beruházás bejelentése után már elindultak az ingatlanpiaci felvásárlások, s gyorsabban és magasabb áron kelnek el a lakások, mint korábban. Mostanság egy hatvan négyzetméteres téglalakás ára már 15 millió forint körül mozog, ami a kelet-magyarországi térségben - még ha közel is van Debrecen és Nyíregyháza – egy ilyen közepes méretű városban viszonylag magasnak mondható.

Megszólítottunk jó pár fiatal férfit, kamaszfiút is, de igazán lelkes egyikük sem volt attól, hogy motorpálya épül a városuk mellett. Az egyikük szerint inkább a debreceni Kenézy kórházat kéne fejleszteni ebből pénzből - innen a legtöbben oda járnak kezelésre -, a másik azt mondta, itt sok az idős, nekik kellene több segítség, a harmadik munkahelyteremtő beruházást látna itt szívesen. Igaz, abban bíznak – tették hozzá – hogy legalább a pályaépítés időszaka munkát ad majd a helyi vállalkozásoknak, bár – jegyezte meg egyikük – ha „haveri körök nyerik el a tendereket, nekünk csak a morzsa jut”.