– A Nemzeti Együttműködés Rendszerét is egy válság hozta létre, de ez a Fidesz definíciójával ellentéten ez nem egy a magyar társadalommal, hanem kormányközeli oligarchákkal kötött szövetség volt, amely a mai napig tart, ezért nem segített a kormány a munkájukat veszített embereknek – mondta az Országgyűlésben Demeter Márta. Az LMP képviselője szerint ennek köszönhető, hogy hiába nőtt 43 százalékkal, 363 ezer emberre a munkanélküliek száma, a kormány gazdaságpolitikáját a koronavírus válság alatt sem az embereken való segítés szándéka, hanem a multik érdeke befolyásolta. Erre tökéletes példa az Audi, amely tíz év alatt 1800 milliárd forintot vitt ki az országból osztalék formájában, pedig folyamatosan kapja a busás állami támogatásokat. – A multiknak nem fájt a járvány, miközben a kormány leírta a munkanélkülieket, a kormányközeli oligarchák pedig csak idén 26 milliárd forint osztalékot vettek ki cégeikből – mondta a képviselő. Demeter Márta szerint ha az LMP osztalék adó javaslatát elfogadják, ebből a 26-ból 18 milliárd forint visszajött volna a költségvetésbe. Dömötör Csaba államtitkár válaszában azt mondta, igaz, hogy 130 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, de a kormány ezt szeretné teljes egészében korrigálni, ezért hozott gazdaságvédelmi intézkedéseket. Bértámogatást pedig sokkal több kisvállalkozás kap, mint multi.
Arató Gergely a DK részéről arról beszélt, különleges tanévet zárt az oktatás a járványhelyzet miatt, a tanárok, diákok otthon erőn felül próbálták ellátni napi teendőiket. De a járvány megmutatta, hogy a magyar diákok ötödénél nem áll rendelkezésre megfelelő eszköz, internetelérés az otthoni tanuláshoz. A kormány ezekről a gyerekekről és a szülőkről elfeledkezett, az ellenzéki pártok és önkormányzatok nyújtottak segítséget. – Ne legyenek gyávák, nézzenek szembe a helyzettel, támogassák a tanodákat, a felzárkóztató programokat – mondta. A kormány ne vezesse be az elavult, központosító NAT-ot, adják vissza a jó tankönyveket, a kormány teljesítse az ígéretét, hogy a minimálbérhez kössék a tanárok fizetését, mert így ez most 35 százalékkal lenne magasabb. Rétvári Bence államtitkár válaszában Arató Gergelyt idézte, miszerint „őrület járvány idején érettségit rendezni” – szerinte ez bizonyítja a DK felelőtlen hozzáállását. A kormány úgy látja, van elég digitális eszköz a magyar iskolákban.
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) az egészségügy napja alkalmából arról beszélt, a kormány nem becsüli meg a szféra munkavállalóit, a járvány idején például hetekig nem biztosított a kormány elég védőfelszerelést sem az egészségügyieknek, sem az embereknek, a kormány a költségvetés elfogadásakor sem veszi figyelembe a Magyar Orvosi Kamara véleményét. Rétvéri Bence válaszában azt mondta, 156 milliárd forinttal kap többet jövőre az egészségügy, miközben a Gyurcsány-kormány megszorításokat vezetett csak be.
Lukács László György, a Jobbik képviselője szintén az egészség napja alkalmából beszélt arról, hogy az ápolók fizetése a legalacsonyabbak között van, ezért életpálya modellt kellene bevezetni a számukra. Rétvári Bence válaszában az egészségügyben dolgozók bruttó 500 ezer forintos egyszeri juttatásáról beszélt és arról, hogy 4 év alatt 72 százalékkal emelkedik majd az ápolók bére.
