Előfizetés

Szakvizsga nélkül is kezdhetnek az iskolaőrök

Juhász Dániel Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.07.03. 07:00

Fotó: Röhrig Dáneil / Népszava
Annak ellenére is szavaz ma a parlament az iskolaőrség létrehozásáról, hogy szakmai szervezetek sora bírálja a tervet, ráadásul még is kétséges, hogy lesz-e elég idő kidolgozni, elindítani a nagy vitákat kiváltó programot szeptemberig.
– Az iskolai erőszak megfékezésére megelőző programok is kellenek, az iskolaőrség bevezetése önmagában barbárság – mondta a Népszavának a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke Szűcs Tamás. Szerinte beszédes, hogy míg prevenciós programokra 30 milliót, az iskolaőrökre 2 milliárd forintot szán a kormány. – Elképzelhető, hogy vannak iskolák, ahol az iskolaőr jelenléte csökkentheti a konfliktusokat és az erőszakot, de nem ez az egyetlen eszköz minden helyzetben – fogalmazott lapunknak Krémer András, az Országos Mediációs Egyesület alelnöke. A szervezet azt javasolja, hogy az iskolák vegyék fel a kapcsolatot képzett közvetítőkkel és a tantestületek tagjainak munkáját is segítsék konfliktuskezelő szakemberek által tartott előadásokon, tanfolyamokon való részvétellel. – Jogi akadályok is előfordulhatnak az iskolaőrök alkalmazásánál – hívta fel a figyelmet a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ), amelyet, miként azt a Magyar Hang elsőként megírta, még csak meg sem kérdezett a programról a kormány. Pongó Géza, az FRSZ főtitkára elmondta: információik szerint a szolgálati járadékosok körében is próbálnak iskolaőröket toborozni. A járadékra azok a rendőrök jogosultak, akik az általános öregségi nyugdíjkorhatár, azaz 65 éves koruk előtt kérték nyugdíjazásukat. – Ez egyrészt érthető, hiszen a „fiatalabbak” alkalmasabbak lehetnek a feladatok ellátására, mint a 65 év felettiek. Másrészt viszont kétséges, milyen sikerrel lehet megszólítani őket. Akik a szolgálati nyugdíj mellett még dolgozni akarnak, minden valószínűség szerint már találtak valamilyen munkát. Azokat, akik már nem akarnak munkát vállalni, nem valószínű, hogy vonzani fogja ez a lehetőség – vélekedett az FRSZ főtitkára. Rámutatott arra is, hogy a szolgálati járadékosok alkalmazásának jogi akadálya is lehet, keresetük ugyanis nem haladhatja meg a minimálbér másfélszeresét, mert megvonják tőlük a járadékot. Pongó Géza elmondta azt is, az eddigi hírek szerint mintegy 500 iskolában alkalmaznának iskolaőrt, de ez nem feltétlen jelenti azt, hogy ennyi jelentkezőre van szükség. – Egy régi mondás szerint „egy rendőr nem rendőr”, s ez az iskolaőrökre is igaz. Kérdés az is, ha egy őr megbetegszik, ki fogja helyettesíteni – fogalmazott. Az FRSZ főtitkára szerint az is kétséges, szeptemberig kaphatnak-e megfelelő rendészeti és pedagógiai felkészítést az iskolaőrnek jelentkezők. A gumibottal, bilinccsel, gázspay-vel felszerelt egyenruhásokból álló iskolaőri rendszer bevezetését május végén jelentette be a kormány, június 4-én pedig be is nyújtották a vonatkozó törvényjavaslatot. Szerettük volna megtudni az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) egyebek mellett azt, mennyien jelentkeztek erre a feladatra, illetve mikor indul el a képzésük, de ezekre a kérdésekre nem kaptunk választ. Az Emmi annyit írt, a törvényjavaslat részeként a miniszter kap felhatalmazást a képzés részletes követelményeinek és vizsgaszabályzatának kidolgozására. „A képzés mind pedagógiai és pszichológiai, mind rendészeti és bűnmegelőzési ismereteket magában foglal majd. A képzés kidolgozásában a témában érintett, nagy tapasztalattal rendelkező szakembereket vonnak be” – írták. Hozzátették: a további részletkérdésekre a megfelelő döntések meghozatala után lehet pontos választ adni. Megismételték, hogy mintegy 500 köznevelési és szakképzési intézményben lesz iskolaőrség szeptembertől, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy „bizonyos iskolákban rendszeres a pedagógusok elleni verbális vagy akár fizikai erőszak. Az iskolaőrség feladata a pedagógusok és a gyermekek biztonságának, az iskola rendjének védelme”. Úgy tűnik, azt a kormányban is kétségesnek tartják, hogy az iskolaőröket szeptemberig ki lehet képezni. A Törvényalkotási bizottság múlt csütörtöki ülésén ugyanis egy olyan módosítást illesztettek be a törvényjavaslatba, amely lehetővé teszi, hogy az iskolaőri vizsgát a munkaviszony létesítésétől számított 90 napon belül is le lehet tenni. Vagyis szeptemberben azok is elkezdhetnek iskolaőrként dolgozni, akik nem fejezték be képzésüket. Bekerült a javaslatba az is, hogy a jelentkezőknél a pszichológiai alkalmasságot is igazolni kell.

Parlamenti nagyüzem

A nyári szabadság előtti utolsó napon még törvényalkotási nagyüzem lesz a parlamentben, összesen 26 beterjesztett javaslatról szavaz majd a T. Ház pénteken, de ezek között van az a salátatörvény is, ami egymagában tizenöt törvényt módosít. Pénteken fogadják el a 2021-es költségvetést, döntenek többek között arról, hogy a Színház-, és Filmművészeti Egyetem már szeptembertől olyan közalapítvány kezelésébe kerül, amelyben az irányítást a kormány emberei gyakorolják majd. Ezen kívül szavaznak az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok és eszközök betiltásáról, módosul a csődtörvény, a sporttörvény, ami alapján ismét lesz lehetőség a bajnokságokban való indulási jogok adásvételére, és megteremtik a jogalapját a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaállításának. Ezen a napon döntenek arról is, hogy a nemrég elhunyt Benedek Tibor özvegye is hozzájusson az olimpiai bajnok életjáradékához. Szintén pénteken fogadják el a kulturális örökség védelméről szóló, valamint a Budapest-törvény módosítását. Mint korábban megírtuk, ez lehetővé teszi a kormány számára azt: úgy újíthatják fel a Citadellát, hogy semmiben ne kelljen kikérni a XI. kerületi ellenzéki vezetésű önkormányzat véleményét. (Kósa András)

Zivatarok és felhőszakadás miatt adtak ki figyelmeztetést, megszűnik a hőség

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.03. 06:30
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Nagy mennyiségű csapadék, viharos szél és jégeső is jöhet.
A fővárosra és Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Heves, Nógrád, Somogy, Tolna és Zala megyére is elsőfokú figyelmeztetést adott ki péntekre a felhőszakadások veszélye miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat. Békés, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyében másodfokú riasztások vannak érvényben.
Az érintett területeken zivatarokra és figyelmeztetnek. Az előrejelzés szerint péntek délelőttig főként a Dél-Dunántúlon, napközben elsősorban a Duna-Tisza közén, majd a keleti országrészben több helyen számíthatunk zivatarokra. A zivatarokat nagy mennyiségű csapadék, valamint viharos szél és jégeső kísérheti. Az érkező hidegfront hatására a hőség megszűnik. 
A több-kevesebb napsütés mellett erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, majd délután nyugat felől fokozatosan csökken a felhőzet. A hőmérséklet kora délután 24 és 30, késő este 19 és 24 fok között alakul. 

Dühösek a falvakban élők a grandiózus tűzijáték miatt

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.07.03. 06:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Nem csak a fővárosiak, hanem a vidéken élők, sőt a kormánypárti szavazók fele is több pénzt várna a kormánytól a Lánchíd felújítására – derül ki a Publicus friss felméréséből.
Felelőtlenül szervez a kormány hatalmas tömegrendezvényt augusztus 20-ára, mivel ez újra aktivizálhatja a már lecsengőben lévő járványt – ezt gondolja a megkérdezettek 66 százaléka a Publicus Intézet legújabb, a Népszava számára készült reprezentatív közvélemény-kutatása szerint. Az aggodalmak persze korántsem egységesek, a kormánypárti szavazóknak például csak a fele, a fővárosi megkérdezetteknek viszont 82 százaléka tart attól, hogy a tömegrendezvény berobbanthatja a járványt. Ráadásul épp ugyanennyien gondolják azt, hogy egy pár napos államalapítási fesztivál legfeljebb a belföldi turizmust segítheti egy kicsit, a külföldi turistákat nem hozza vissza. Ebben még a fideszes válaszadók 77 százaléka is egyetértett az ellenzékiekkel. A felmérésből az is kiderül: jobbára csak a kormánypárti voksolók vélik azt, hogy az államalapítás méltó megünnepléséhez ilyen gigantikus ünnepségre lenne szükség. Ugyanakkor még a Fidesz-KDNP-s válaszadók 40 százaléka is túlzónak tartja a terveket. Az a kormánydöntés pedig végképp kiverte a biztosítékot, miszerint az ünnepségek és a tűzijáték korábbi százmilliós nagyságrendű költségét az idén 6,5 milliárdra emelte a kormány. A megkérdezettek 75 százaléka sokallja. Az MSZP-Párbeszéd, a Demokratikus Koalíció, a Momentum és a Jobbik szavazói 78-91 százalékos arányban utasították el a költekezést, de még a kormánypárti válaszadóknak is csupán a fele örül a nagyszabású ünnepségnek. Kissé meglepő módon a vidékiek még a fővárosiaknál is kevésbé nézik jó szemmel az elszálló költségeket.
Különösen nagy ellenfénybe került mindez a kormány és a főváros közötti Lánchíd polémiában. A fővárosi közgyűlés eredetileg 23,7 milliárd forintban határozta meg a Lánchíd, a Váralagút és a pesti villamos-közúti aluljáró felújításának költségkeretét, ám a kivitelezői tenderre beérkező legolcsóbb ajánlat is 12,41 milliárd forinttal túllógott a kereten. A kormány azonban nem hajlandó többet adni a felújításra a korábban ígért 6 milliárdnál. A Publicus felmérése szerint a magyarok 61 százaléka úgy véli, hogy a kormánynak és a fővárosnak közösen kellene megoldania az ügyet, ezzel az állítással még a fideszesek fele is egyetért. A válaszadók 76 százaléka ugyanakkor elvárná a kormánytól, hogy az ígértnél magasabb összeggel vegyen részt a felújításban. Még a megkérdezett Fidesz-szavazók csaknem fele is így gondolja. A szocialista érzelműeknek pedig a 100 százaléka. A budapesti válaszadók 90 százaléka várna több támogatást az Orbán-kabinettől, de a községben élők 69 százaléka is értetlenül fogadja a kormány szűkmarkúságát.
A válaszadók csaknem kétharmada úgy véli, hogy ezzel valójában az ellenzéki városvezetést akarják nehéz helyzetbe hozni. A fideszesek természetesen sokkal kevésbé értenek egyet ezzel, mint az ellenzékiek. Bár a Jobbik hívei erősen megosztottak ebben a kérdésben. A vidékiek a fővárosiakhoz hasonlatosan, ha kisebb arányban is, de „szívatásként” élik meg a politikai játszmát. A válaszadók több mint négyötöde nem is tartja ezt elfogadhatónak.
Mint arról a Népszava beszámolt: Karácsony Gergely bejelentette, hogy nem járulnak hozzá semmiféle hídon tartott rendezvényhez, illetve megtiltották pirotechnikai eszközök használatát az átkelőn, mivel az tovább ront a Lánchíd amúgy is rossz állapotán. A válaszadók többsége nem érti, hogy a kormány miért ragaszkodik a Lánchídról indított tűzijátékhoz. Csupán a Fidesz-táborhoz tartozók fele tarja ezt továbbra is jó ötletnek.