A kormány javaslata szerint az államnak, illetve a képviseletére kijelölt szervnek a felszámolások során elővásárlási joga lenne a cégek vagyonára – áll a csődtörvény tervezett módosításai között, amelyről pénteken szavaznak a képviselők. Nem akar mindent felvásárolni az állam, csak azokban az eljárásokban élne az „első vásárló" jogával, amelyet a kormány azt megelőzően stratégailag kiemelt jelentőségűnek nyilvánított. Az elmúlt évek gyakorlata azt mutatja, hogy ilyen minősítésre a kormány viszonylag gyakran hajlandó, legyen szó akár állami kötődésű cég felszámolási eljárásáról, vagy valamilyen okból fontos magáncég ellen folyó csődeljárásról.
A parlamenti vitában az ellenzéki képviselők éltek a gyanúperrel, miszerint a kormány arra számít, hogy következő időszakban megszaporodnak a csőd- és felszámolási eljárások, különösen az önkormányzati közszolgáltató cégek körében. Vagyis szerintük a kormány arra készül, hogy a források szűkítésével előbb csődbe vigye az önkormányzati szolgáltató cégeket, majd ha az ügy eljut a felszámolási eljárásig, akkor a vagyontárgyakat magához vegye.
Az ellenzék félelme nem alaptalan. A parlamenti vitában Bóka János, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára a módosítást ugyanis azzal indokolta, hogy számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy a kormányzati intézkedések ellenére az elkövetkező időszakban a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt ágazatokban működő vállalkozások is felszámolás alá kerülhetnek. Ezért kezdeményezik, hogy a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásában a vagyon értékesítése során az államot elővásárlási jog illesse meg. A kormány azt tűzte ki célul, hogy a közfeladatok ellátásához szükséges, gazdaságilag működőképes vagyontárgyak egyben maradjanak – tette hozzá. Azzal a céllal egyet lehet érni, hogy „ne hordják szét a vagyont”, de amikor a fizetésképtelenség okait keresik, megjelenik például a közműadó-fizetési kötelezettség – hívta fel a figyelmet Szakács László, szocialista képviselő. A csövekre, vezetékekre méterenként kirótt adót meg lehetne szüntetni, és máshonnan fedezni ezeket a bevételeket – tette hozzá. Budapesttel kapcsolatban azt is megemlítette, hogy ha a kormány nem adja meg a korábban biztosított támogatást a Budapesti Közlekedési Központnak, az szintén fizetésképtelenné válhat. A kukaholding pedig rendre nem, vagy alulfizette az önkormányzati cégek szolgáltatását – tette hozzá a szocialista politikus. A kormány képviselője erre reagálva már azt mondta, hogy nincs a kormánynak hátsó szándéka. Cáfolta, hogy csődközeli helyzetbe akarnának vinni önkormányzati közműcégeket. Sőt azt hangsúlyozta, hogy a mostani törvénymódosítás más passzusaival épp a reorganizációt segítenék elő.
Ennek ellenére a pénteki végszavazásra abban formában kerül a javaslat, hogy ha nincs csődegyezség, vagy sikertelen a reorganizáció és felszámolásba fordul az eljárás, akkor az önkormányzati, vagy más magántulajdonban lévő cég eszközeire az államnak elővásárlási joga lesz. Bár az IM államtitkára cáfolta, hogy a kormánynak bármilyen hátsó szándékai lennének, a kormány döntései a válság alatt más irányba mutattak. Miközben a gazdaságvédelmi alapból bőven szórta a pénzt a kormány vitatható célokra, az önkormányzatok bevételeit folyamatosan csökkentette, ez különösen érvényes az ellenzéki irányítású főváros esetében. A kormány több tízmilliárd forintot vette el a gépjárműadó elvonásával. az ingyenes parkolás bevezetésével, a fővárosra kivetett szolidaritási adó négyszeresére növelése pedig azt üzeni, hogy az (ellenzéki vezetésű) önkormányzatok gazdasági ellehetetlenítésére játszik. A főváros esetében már a Tarlós-éra alatt is volt arra példa, hogy a kormány politikai-gazdasági nyomásgyakorlással komplett cégeket vett át a fővárostól – ezt történt például a Hév-vonalak esetében is.
