Előfizetés

Közpénzből mentik a Debrecent

Doros Judit
Publikálás dátuma
2020.07.03. 08:45

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Senki sem számított a DVSC kiesésére a labdarúgó NB I-ből, a klub működtetését a másodosztályban a város veszi át.
Elsősorban Szima Gábort, a debreceni és nyíregyházi kaszinókat üzemeltető cégtulajdonost, volt klubelnököt hibáztatják a szurkolók amiatt, hogy a labdarúgócsapat kiesett az NB-I-ből: szerintük a leépülés már jó pár évvel ezelőtt megkezdődött, s egyre érzékelhetőbbé vált, hogy a klub nem akar komoly pénzt fektetni igazán kvalitásos játékosokba, s inkább olyanokat igazol, akiknek máshol lejárt a szerződésük. Az évi másfél-kétmilliárd forintos költségvetésű DVSC-nek 2014 óta új stadionja van, a játékosok fizetése helyi informátoraink szerint eléri a havi kétmillió forintot: a fizikai feltételek tehát elvileg adottak voltak ahhoz, hogy mindenki a maximumot hozza ki magából. A téli szünetben Herczeg András lemondása után edzőváltás történt, ám Vitelki Zoltán nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így júniusban az utolsó meccsekre visszahozták a korábbi trénert, Kondás Elemért, aki kissé felrázta ugyan a csapatot de csodát már ő sem tudott tenni: 27 év után az élvonalbeli Debrecen a másodosztályba zuhant. Ez sokkolta a várost, de egy-két napi mélabú elteltével főnixmadárként jelentkezett a megmentő: maga az önkormányzat. Papp László polgármester bejelentette, megvásárolják – megszerzik – Szima Gábor 73 százalékos részvénycsomagját, így 98 százalékban maga a település lesz a focicsapat tulajdonosa. – A DVSC a város identitásának kiemelten fontos része. Debrecen vezetésének ezért fontos a nagy hagyományokkal rendelkező sportklub stabil és biztonságos anyagi hátterének megteremtése. A klub új működési modelljének kidolgozására a következő hetekben kerül sor – indokolták a lépést lapunk kérdésére a városházán. A most csütörtöki közgyűlésen a fideszes többség megszavazta az új felügyelőbizottság és igazgatóság összetételét, de a többségi részvénycsomag megvásárlásának részleteiről most még nem esett szó, annyi hangzott el, hogy a csapat működtetése a polgármester szerint évente körülbelül 1,1 milliárd forintba kerül. A DK három képviselője szerint a városnak fontosabb dolga van, mint futballcsapatra költeni a közpénzt, miközben szociális területre vagy egészségügyre nem jut elég forrás. Gondola Zsolt, a Civil Fórum Debrecen Egyesület képviselője módosító indítványban kezdeményezte: az állam vizsgálja felül a debreceni és a nyíregyházi kaszinók üzemeltetésére kötött koncessziós szerződést, annak ugyanis fontos része, hogy az osztalékból 40 százalékot a Lokira kell költeni. Amennyiben ebből kifarolna Szima Gábor, a DVSC-ből most kivonult tulajdonos, akkor a koncessziós szerződést is újra kell gondolni – vélekedett. Felvetette még, hogy a város és cégei legfeljebb évi 300 millió forintot költsenek a focicsapatra, a többit szponzorpénzekből teremtsék elő, s azt is, hogy – mivel állítólag csak ideiglenes mentőövről van szó – egy év múlva értékesítsék a város „lokis” részvénypakettjének 51 százalékát, de mindhárom javaslatot lesöpörte a fideszes többség.  

Állami bajnokság, kivételezésekkel

A magyar lakosság adóforintjai tartották el a labdarúgó NB I csapatait, a lakosság állta a havi milliós játékosfizetéseket, illetve minden költség 60-70 százalékát. A kormány egyetlen magyart sem hagyott magára, mindenki részt vállalt a bajnoki küzdelmek finanszírozásából, akár akarta, akár nem. A kormány annyira odafigyelt a csapatokra, hogy a koronavírus-járvány miatti kényszerszünet és a rendszeres tesztelés (minden bajnoki előtt meg kellett vizsgálni a találkozók résztvevőit, hogy nem betegedtek-e meg) költségeinek fedezésére tíz-tízmillió forint extra forrást biztosított a csapatok részére. A tizenkét élvonalbeli klub közül egyedül az Újpest működött többé-kevésbé piaci alapon, a belga Roderick Duchatelet az egyetlen olyan tulajdonos, aki az államtól függetlenül, saját pénzét tette bele a csapatba. Ezek ismeretében egyáltalán nem meglepő, hogy az újpestiek meg is érezték a NER-mentességből származó hátrányokat. Egyedül őket büntették meg a koronavírus-járvány miatti szünet után újraindult bajnokságban a távolságtartási szabályok megszegéséért. Miközben egyik stadionban sem tartották be a szurkolói csoportok az erre vonatkozó előírásokat, egyedül az Újpest fizetett emiatt büntetést. A rasszista rigmusokra is a fővárosiak esetében volt különlegesen érzékeny az MLSZ fegyelmi bizottsága: az Újpest egymillió forintot fizetett ezért, ellentétben a Zalaegerszeggel, amely ősszel három egymást követő mérkőzésen elkövetett vétségért kapott összesen kétszázezer forintos büntetést. Majd tavasszal újabb kétszázezret, a fegyelmi bizottság indoklása szerint azért, mert rövid ideig voltak hallhatóak a gyalázkodások és először voltak rasszisták a zalai drukkerek. Amikor lapunk rákérdezett az MLSZ-nél, hogy elfelejtette-e a testület, hogy tavaly is büntetett, akkor először azt a választ kaptuk, nem rasszizmusért marasztalták el a ZTE-t. A sajtóosztály azt javasolta, olvassuk el figyelmesen a határozatot. Az MLSZ honlapján ez olvasható a június 20-án született határozatok között : „a fegyelmi bizottság a ZTE FC–Budapest Honvéd mérkőzéssel kapcsolatban a ZTE-t szurkolói részéről történt rendzavarások (obszcén kifejezések bekiabálása) és első alkalommal történt, rövid ideig tartó rasszista megnyilvánulás („huhogás”) miatt 200.000 Ft pénzbüntetés megfizetésére kötelezi.” Lapunk kedden ismét megkérdezte az MLSZ-t, hogy mivel ez nem először fordult elő, indítanak-e új eljárást, hiszen nem állja meg a helyét a fegyelmi testület indoklása, ám választ eddig nem kaptunk.   (B.P.

Várható eredmény született

Kaposváron nem keseredtek el a futballszurkolók, számítottak a kiesésre, ajándékként élték meg az első osztályú szereplést. Megvan az egyik biztos kieső, könyvelte el a közvélemény, amikor tavaly tavasszal kiderült, az NB II ezüstérmeseként a Kaposvári Rákóczi öt év után visszatér a magyar labdarúgás legfelső osztályába. Méghozzá óriási meglepetésre, hiszen a zöld-fehérek újoncként, a biztos bennmaradás reményében vágtak neki a 2018-19-es másodosztályú szezonnak: a somogyi megyeszékhely profi csapata tíz szezonnyi elsőosztályó szereplés után előbb az NB I-től búcsúzott 2014-ben, egy évvel később pedig nemcsak kiesett a harmadosztályba, de csődbe is ment, a csapatot működtető kft.-t felszámolták, s nemhogy nem kapott NB III-as licencet, de a megyei másodosztályba sorolták vissza – végül a helyi futballakadémiának köszönhetően a negyedik vonalban indulhatott el. Ahonnét három év alatt kapaszkodott vissza az NB II-be, majd egy év után ismét fölfelé válthatott osztályt. Miután Kaposváron nincsenek országos szinten tehetős cégek, s a NER élvonalához tartozó oligarcha sem vásárolta be magát a csapatba, vagy legalább állt mögé, így a városban mindenki tudta, a jórészt harmad- és másodosztályú játékosokból álló keretnek esélye sincsen megkapaszkodni a honi szinten legjobbak között. A 676 milliós költségvetés, melyhez az önkormányzat 120 millió forint támogatással járult hozzá – 71,9 milliót pedig létesítmény-használatra adott a város a stadiont üzemeltető akadémiának – utcahosszal a legszerényebbnek számított az NB I-ben, s természetesen komoly erősítésekre sem futotta belőle, s a csapat nem is cáfolt rá a számokra: hat fordulóval a vége előtt kiesett, s a 11 riválisból nyolc ellen – 24 mérkőzésen – pontot sem tudott szerezni. A szurkolókat viszont nem viselte meg a kudarc, ajándékként élték meg a szezont, pontosan tudva, hogy a játékosok képessége alapján valóban a második vonal közepéhez tartozik a Rákóczi.
Ennek megfelelően a kiesés nem váltott ki heves indulatokat, egyedül azon háborogtak a helyiek, amikor a szezon végén kiderült, a 12 csapatos bajnokság valaha volt legrosszabb produkciója is milliós fizetéseket ért: a télen szerződtetett légiósok havi 2,1-2,7 millióért, a magyar játékosok pedig jellemzően 1,1-1,6 millióért halmozták a vereségeket, ami egy olyan városban, ahol sokan három műszakban csak minimálbért keresnek, s az átlagbér a budapesti kétharmada, kirívónak számít. Ezek alapján azért sokakban átértékelődött a csapat produkciója, s hogy valóban megért-e összesen közel 200 millió forint közpénzt az első osztályú vesszőfutás, melynek végén azért „spórolt” is a város, hiszen a 21,5 milliós eredményességi támogatás a kasszában maradt… (Vas András)

A teniszszövetség július 27-én pótolja a rendkívüli közgyűlést

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.02. 20:45
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A helyszín a Nemzeti Edzésközpont lesz, a tisztújítás mellett pedig az elnökség létszámának bővítése szerepel napirenden.
A járványügyi intézkedések miatt a Magyar Tenisz Szövetség június 12-én elmaradt tisztújító közgyűlését július 27-én, hétfőn 14 órától tartják meg. A helyszín a Nemzeti Edzésközpont lesz, a tisztújítás mellett pedig az elnökség létszámának bővítése szerepel napirenden. Mint megírtuk, a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) öt elnökségi tagja – Bársony Farkas, Dudik János, Gém György, Molnár György, Viszló Csaba – benyújtotta lemondását, miután áprilisban szembesült a szervezet pénzügyi helyzetével. Ekkor derült ki, hogy Szűcs Lajos, az MTSZ fideszes parlamenti képviselő elnöke 3,5 milliárd forintot kért az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) sportállamtitkárságától a szövetség konszolidációjára. Szűcs levelében azt írta, hogy az extra forrás biztosítása nélkül a szövetségi alkalmazottak munkabéreit sem lehet kifizetni. Az elnökségi tagok többségének távozása után – csak Szűcs és az alelnök, Bohács Zsolt maradt a testületben – a szervezet működésképtelenné vált (volna) és a lehető legrövidebb időn belül rendkívüli tisztújító közgyűlést kellett (volna) összehívni. A koronavírus-járvány miatt azonban átmenetileg levegőhöz jutott az MTSZ, mivel született egy kormányrendelet, amely előírta, hogy ebben az időszakban a sportági szövetségek zavartalan működésének biztosítása érdekében a lemondott elnökségi tagoknak is a veszélyhelyzet megszűnése után még legfeljebb 90 napig el kell látniuk feladatukat. Az MTSZ elnöksége eleget tett a rendelkezésnek, folytatta munkáját, és június 12-re kiírta a rendkívüli közgyűlés időpontját, az esemény azonban a járvány miatt elmaradt. A kormány június 16-án megszüntette a veszélyhelyzetet, ez azt jelenti, hogy legkésőbb szeptember 15-ig össze kell hívni az MTSZ rendkívüli közgyűlését, ahol nemcsak új elnökséget, hanem elnököt is kell választani.

Bekeményített az MLSZ

Népszava
Publikálás dátuma
2020.07.02. 20:22

Fotó: Népszava
A Magyar Labdarúgó-szövetség fegyelmi bizottsága (FEB) megtartotta a 2019/20-as idénnyel kapcsolatos utolsó tárgyalását, s jelentős büntetéseket szabott ki a csapatokra.
A FEB a címvédő FTC-t, az Újpest és a Mezőkövesd elleni hazai mérkőzéseivel kapcsolatban szurkolói részéről történt rendzavarások, ismétlődő, rendkívül nagy mennyiségű pirotechnikai eszköz beviteléért és használatáért, és mérkőzés rendezéssel kapcsolatos szabályzati előírások megsértéséért hatmillió forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezi. Az élvonalból kieső Debrecen kétmilliós bírságot kapott a Diósgyőr és a Paks elleni hazai mérkőzéseivel kapcsolatban szurkolói rendkívül súlyos rendzavarásért, a pályán tartózkodó játékosok inzultálásáért, testi épségének veszélyeztetéséért, továbbá megbotránkoztató, obszcén kifejezések bekiabálásáért, nagy mennyiségű pirotechnikai eszköz beviteléért és használatáért, és mérkőzés rendezéssel kapcsolatos szabályzati előírások megsértéséért. Emellett a Nagyerdei Stadionban öt szektort zárnak be 2020. december 31-ig.
Az Újpestnek és a DVTK-nak 500 ezer, a Fehérvárnak, a Honvédnak és a ZTE-nek 200 ezres bírságot kell befizetnie.