Előfizetés

Von der Leyen: A jogállam nem csak a pénzről szól

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.07.02. 22:25

Fotó: KAY NIETFELD / AFP / dpa Picture-Alliance
„Örülök, hogy a bizottság minden tagállamban vizsgálni fogja az érvényesülését” – mondta az európai bizottsági elnök.
A német elnökség kulcsfontosságú lesz az Európai Unió jövője szempontjából – mondta Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök az Angela Merkel német kancellárral közösen tartott csütörtöki virtuális sajtókonferencián. Németország július elseje óta áll az EU miniszteri tanácsnak az élén. A „koronaelnökség” egyik fő feladata lesz a megállapodás gyors tető alá hozása az EU következő hétéves költségvetéséről, amiről Merkel viszonylag bizakodóan nyilatkozott. Von der Leyen egy kérdésre kifejtette: reméli, hogy az európai támogatások összekapcsolása a jogállamisággal az elfogadás előtt álló büdzsé egyik alapvető eleme lesz. „De a jogállam nem csak a pénzről szól. Örülök, hogy a bizottság minden tagállamban vizsgálni fogja az érvényesülését” – fűzte hozzá Merkel.

A kínai önkény által fenyegetett hongkongiak befogadására készül három angolszász ország és Tajvan is

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.07.02. 19:53

Fotó: DALE DE LA REY / AFP
Az Egyesült Államok szankciós listára tenné a nemzetbiztonsági törvény végrehajtásában közreműködő kínai tisztségviselőket, az erről szóló jogszabály már csütörtökön Donald Trump asztalára került. Ausztrália fontolgatja, hogy menedéket nyújt a városállam üldözött lakóinak, a londoni kormány pedig jelezte, hogy a májusi ígéreteknek megfelelően megkönnyítik a brit tengerentúli útleveleket birtokló hongkongiak letelepedését.
„Szabadítsuk fel Hongkongot, ez korunk forradalma” – ez volt az egyik legfontosabb jelmondata a tavaly óta tartó – eredetileg a kiadatási törvénytervezet ellen kirobbant – demokráciapárti tüntetéseknek. A kedden hatályba lépett nemzetbiztonsági törvény azonban illegálissá tette ezt a szlogent, mivel a helyi kormányzat közleménye szerint a függetlenségre, a Kínától való elszakadásra buzdít, sőt, lehetséges, hogy az államhatalom aláásását is hirdeti. Mindez az eddigi legegyértelműbb jele annak, hogy a pekingi kormány fogadkozásai ellenére a jogszabály mégis a teljes mozgalom elhallgattatására irányul. A várható leszámolásra készülve az egyik prominens ellenzéki párt, a Demosisto kedden feloszlatta magát, egykori elnökük, Nathan Law pedig már külföldre is menekült. Mások nyílt ellenállásra szólítottak fel, ennek jegyében szerdán, a Kínához való visszacsatolás évfordulóján ezrek vonultak utcára még annak ellenére is, hogy nem kaptak engedélyt a tüntetésre. A tömeg jelentős része a többszöri hatósági felszólítás ellenére sem oszlott fel, a rendőrök ezért keményen felléptek: mintegy 370 embert állítottak elő, köztük legalább 10 személyt a nemzetbiztonsági törvényben meghatározott „államellenes” bűncselekményekért, például azért, mert függetlenségpárti zászlókat lengettek, ami már kimeríti az elszakadásra való felbujtás fogalmát. A rendelkezés alapján átmenetileg egy focidrukker is rendőrségi fogságba került, mert az angol focibajnokság győzetését, a Liverpool FC-t éltető jelszavakat skandált a csapat mezében, de őt a helyzet tisztázódása után elengedték. A hongkongi demokráciapárti tüntetők mellett állt ki teljes mellszélességgel három angolszász ország. Az Egyesült Államok arra készül, hogy szankciós listára teszi a nemzetbiztonsági törvény végrehajtásában közreműködő kínai tisztségviselőket, az erről szóló jogszabály már csütörtökön Donald Trump asztalára került. A két nagy párt ezenfelül menekültstátuszt biztosítana a Kína önkénye által fenyegetett hongkongiaknak – erről törvényjavaslatot nyújtották be a szenátusban. Ausztrália is fontolgatja, hogy menedéket nyújt a városállam üldözött lakóinak, a londoni kormány pedig jelezte, hogy a májusi ígéreteknek megfelelően megkönnyítik a brit tengerentúli útleveleket birtokló hongkongiak letelepedését. Jelenleg 350 ezren rendelkeznek ilyen útiokmányokkal, ám további 2,6 millió jogosult azok igénylésére. A gyakorlatban önálló, de Kína által saját tartományának tekintett Tajvan is tárt karokkal várja a hongkongiakat, fogadásukra külön hivatalt is létrehoztak, amelynél már az első napon 180-an érdeklődtek a feltételekről. Peking azonban felháborodását fejezte ki az említett intézkedések miatt, valamint megtorlást ígért. Tajvannak van leginkább oka az aggodalomra, hiszen könnyen lehet, hogy Hongkong után Kína a sziget önállóságát veszi célba.  

Gellert kapott BoJo légihíd-terve

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2020.07.02. 19:09
Boris Johnson
Fotó: WIktor Szymanowicz / AFP / NurPhoto
A brit sajtó szerint Boris Johnson kabinetje feladta az elképzelést és helyette mintegy 75 biztonságos ország nevét tartalmazó listát tesz közzé a hét vége előtt.
Tovább késik a karanténmentes be- és hazautazást biztosító utazási folyosó terve. A közvélemény és a turisztikai szakma már a hét eleje óta szinte Messiásként várta, hogy a biztonságosnak tartott desztinációk listáját, amelyeket egy légihíd kötött volna össze az Egyesült Királysággal. A tervezett koncepció a kölcsönösségen alapult volna – a londoni kormány néhány országgal megállapodás kötött volna, amely mindkét irányba mentesítette volna az állampolgárokat a karantén alól. A brit sajtó szerint azonban Boris Johnson (BoJo) kabinetje feladta az elképzelést és helyette mintegy 75 biztonságos ország nevét tartalmazó listát tesz közzé a hét vége előtt. Amelyekből szabadon be lehet majd jutni az Egyesült Királyságba, a brit állampolgár karanténmentes utazás azonban nem biztosított. Az eredeti léghíd koncepciót legalább annyian vetették el, mint amennyien üdvözölték. A Telegraph Paul Charlest, a Quash Quarantine kampánycsoport szóvivőjét idézi, aki ötszáz utazási és vendéglátóipari vállalkozás nevében „mindig is megvalósíthatatlannak tartotta a kezdeményezést, ami könnyen kijátszható, hiszen az Európai Unión, de különösen a schengeni kereteken belüli utazást nem lehet korlátozni”. A tervet végül az autonóm tartományok, Skócia, Wales és Észak-Írország torpedózták meg. Leghatározottabb hangú képviselőjük, Nicola Sturgeon skót miniszeterelnöknek nem pusztán a légihíddal kapcsolatban, hanem általánosságban is tiltakozott az ellen, hogy Westminster „korábban nem ismertetett döntésekbe rángassa bele” a részleges önállóságot élvező országrészeket. Egy brit kormányzati forrás az i napilapnak kifejtette, hogy „egész héten folytak konzultációk az autonóm tartományokkal, de Nicola Sturgeon nyilvánvalóan politikai tőkét próbál kovácsolni a helyzetből, akárhogy is igyekszik meggyőző bizonyítékot szolgáltatni ennek ellenkezőjéről”. A rendelkezésre álló információk szerint a kormány az Európai Unió valamennyi tagállamát kész volt felvenni a kivételezettek sorába, ugyanakkor nem számíthatott valamennyiük részéről kölcsönösségre. Görögország például a hét elején három hónap óta először nyitotta meg határait külföldi turisták előtt, ám az Egyesült Királyságból érkezetteket még legalább július 15-ig eltanácsolja. Értelemszerűen nem segíti a tikkasztó napsütésre és tengerpartra vágyó britek ügyét az a kiemelt nemzetközi figyelmet kapott hír, hogy a közép-angliai Leicestert ismét „lelakatolták” és hasonló sorsra juthat további harminchat brit város és londoni kerület. Ami az új, nagyjából 75 biztonságos országot megnevező brit válogatást illeti, a hatályos rendelkezések szerint csak azon uniós tagállamok maradhatnak ki, amelyekben magas a fertőzöttség. Elképzelhető, hogy erre a sorsa jut a britek kedvelt nyaralási úticélja, Portugália, ahol az elmúlt hetekben megszaporodtak az új esetek. A karantén alóli felmentésre jogosult országok közé tartozhat többek között Törökország, Kanada, Marokkó, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Korea és Thaiföld. Arról azonban csekély fogalma van a londoni belügyminisztériumnak, vajon milyen következményekkel járhat a járvány szempontjából a beutazások bátorítása. A parlament belügyi állandó bizottságának ülésén a minisztérium két politikai államtitkára sem tudott válaszolni arra a kérdésre, hány fertőző beteg beutazására számítanak. A grémium elnöke, a korábban miniszteri tisztségeket betöltött munkáspárti Yvette Cooper „meghökkentőnek” nevezte, hogy a tárca nem kért be adatokat a közegészségügyi hatóságoktól, így sem a kockázatot nem tudja felmérni, sem megelőző lépéseket nem tud tenni. 

Bizalmasa után édesapja is cserben hagyta a kormányfőt

Miközben a brit kormány nagy műgonddal készíti elő a karantén alól felmentést kapó országok listáját, Boris Johnson édesapja, Stanley látványosan vette semmibe, hogy a külügyminisztérium még mindig „csak a leghalaszthatatlanabb utazásokat” tanácsolja.  Az önreklámozásra mindig kész nyugalmazott konzervatív politikus a szociális hálón kürtölte szét, hogy észak-görögországi villájában tartózkodik. Bulgárián keresztül jutott el ide, miután Athén egyelőre nem engedélyezi a közvetlen járatokat az Egyesült Királyság. A korábban a Celeb vagyok, ments ki innen műsorban is feltűnt idősebb Johnson Instagram-oldalán azzal indokolta a szabályok megszegését, hogy „elengedhetetlen” dolga van Pelionban, a nyári szezon előtt Covid-biztossá kell tennie kiadásra szánt házát. A hatgyermekes apa nem először égeti a fiát. Mikor Boris felszólította a lakosságot, hogy különösen a 70 éven felüliek kerüljék a nyilvános helyeket, a 80. születésnapját augusztusban betöltő Stanley egy tévéadásban kijelentette, ő bizony nem zárkózik be. A karantén szabályait korábban Johnson stratégiai főtanácsadója, Dominic Cummings, valamint önkormányzati és lakáspolitikai minisztere, Robert Jenrick is durván megsértette, kellemetlen helyzetbe hozva a kormányfőt.