Előfizetés

Orbán Viktor: Magyar gyerekek kellenek, nem migránsok, de az ellenzék csak íveket lopkod

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.03. 09:54

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A miniszterelnök szerint ő egy jobboldalinak nevezett, de baloldali értékeket is képviselő, ideológiamentes nemzeti kormányt vezet.
A koronavírus-járvány első hullámát legyőztük, és ha az egészségügy jól végzi a dolgát, nem lesz második hullám – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a szokásos péntek reggeli interjújában a Kossuth Rádióban. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy mivel nincs vakcina, és a környező világ hatással van ránk, jó döntést kell hozni, hogy hova mennek a magyarok nyaralni. A kormányfő szerint a járvány lecsengésével ismét a migráció a fő veszélyforrás, az embercsempészek aktivitása megnőtt, ahogyan az illegális határátlépések száma is 40 százalékkal több, mint az elmúlt hónapokban. Orbán Viktor ezzel egyértelműen utalt arra, hogy ismét a bevándorlásellenes lépésekre fókuszál. – Nem engedhetjük meg, amit Amerikában látunk, hogy a társadalom megtámadja saját rendőreit, és azt sem, ami Németországban tapasztalható, hogy migránsbandák vonuljanak az országon át – hangoztatta Orbán Viktor. Kiemelte: a brüsszeli bürokraták fogvatartásnak nevezték a tranzitzónáinkat, ezért – bár Szerbia felé nyitottak voltak – bezártuk azokat.
„Mi úgy válaszoltunk Brüsszelnek, hogy még szigorúbbá tettük a határellenőrzést, még keményebben kezeljük a migránshelyzetet.”

– mondta a kormányfő.

Ismét felvázolta a vízióját, hogy Európát immár nem a Nyugat, hanem a közép-európai országok vezetik Németországgal együtt. – Velük egyetlen egy kérdésben, a migrációban nem értünk egyet, mert a németek a népesség- és munkaerőhiányt a bevándorlókkal akarják megoldani, mi nem, mi keresztény megoldáson gondolkodunk. 
„Nekünk magyar gyerekek kellenek, nem migránsgyerekek, mi nem hiszünk a népcsoportok békés egymás mellett élésében, Magyarország a magyaroké”

– fogalmazott Orbán Viktor

Az állította, hogy ahol ma migránsok vannak, azok az országok mind gyarmattartók voltak. Az európai változásokat a kormányfő szerint jól mutatja, hogy szerinte valójában a közép-európai országokkal akarják finanszírozni a déli államokat. Itt felsorolta, hogy szerinte mennyire elszaladt az államadósság Olaszországban, Franciaországban, Belgiumban, Görögországban, Spanyolországban. Szerinte Magyarországon ez nem mehet, csak „a baloldali kormányok idején”. Hozzátette, „csak annyit költhetünk, amennyi pénzünk van”, és akár az egész válság nyertesei is lehetnek a magyarok, ha ezt a brüsszeli bürokraták megértik. Úgy vélekedett, hogy Közép-Európában sokkal rendezettebbek a pénzügyek, és „fölszállóágban vagyunk Nyugat-Európával szemben annak ellenére, hogy a 40 év kommunizmus miatt szegényebb ez a régió”. – Összefogás kell, a nemzetállamok összefogása, de Brüsszel hagyjon minket élni – fakadt ki Orbán Viktor. A magyar belpolitikáról szólva a miniszterelnök egy másik vízióját is hangoztatta, miszerint a Fidesz-kormány valójában:
„Ideológia nélküli nemzeti kormány. Jobboldalinak hívjuk magunkat, mégis nagy, széles, erős nemzeti kormányunk van, és mi baloldali programokat, elemeket is képviselünk.”

Ezt a gyakorlatban szerinte úgy kell érteni, hogy a 2021-es költségvetés pénteki elfogadásával fél-egy éven belül százmilliárdos beruházások lesznek, és megvalósul, hogy annyi munkahelyet teremtsünk, amennyit elpusztított a vírus. A „baloldali értékek” között említette egyebek mellett a tizenharmadik havi nyugdíjat, és az „asszonyok” támogatását, a csecsemőgondozási díj (csed) jelentős emelését. Orbán Viktor az úgynevezett nemzeti konzultációval kapcsolatban ismét „kiosztotta” az ellenzéket, mert szerinte az íveket „lopkodják a postaládákból”. Úgy vélekedett, hogy az ellenzék „szakadékban van”. – Nem álltak az ország mellé a bajban, csak nemeket mondtak, kamuvideóval jöttek, amit az elmúlt 30 év mélypontjának tartok – sorolta a miniszterelnök, majd folytatta: „amit a baloldal csinál fölfoghatatlan, Brüsszelbe mennek feljelentgetni, meghamisítják a tényeket, miközben mi vagyunk Európa legsikeresebben védekező országa”.

Meghalt egy beteg, újabb hat embernél mutatták ki a koronavírust

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.03. 09:46
A budapesti Sent János Kórház COVID osztálya
Fotó: kormany.hu/Árvai Károly / MTI
150 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 9-en vannak lélegeztetőgépen.
Hat újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 4172 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt egy idős, krónikus beteg, így 588-ra emelkedett az elhunytak száma, 2752-en pedig már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma 832 fő – közölték a kormányzati tájékoztató oldalon. Az aktív fertőzöttek 39 százaléka, az elhunytak 60 százaléka, és a gyógyultak 47 százaléka budapesti. 150 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 9-en vannak lélegeztetőgépen. Az oldal adatai szerint 1217-en vannak hatósági házi karanténban, és 281 628 mintavétel történt eddig. „Megszűnt a veszélyhelyzet, de életben van a járványügyi készültség. A veszélyhelyzet megszüntetését az tette lehetővé, hogy sikeres volt a járvány elleni védekezés első szakasza. Más országokkal ellentétben el tudtuk kerülni a tömeges megbetegedéseket és a több ezres haláleseteket. Ugyanakkor a járványveszély nem szűnt meg, így a járványügyi készültség fenntartására és néhány alapvető védelmi intézkedésre továbbra is szükség van” – írták. Hozzátették, hogy a maszk viselése továbbra is kötelező az üzletekben, illetve a tömegközlekedési eszközökön. A maszkot helyettesítheti a szájat és az orrot eltakaró sál, vagy kendő is. A 65 év felettiek külön délelőtti vásárlási sávja megszűnt. Az oldal térképe alapján továbbra is Budapesten (1983) és Pest megyében (627) van a legtöbb fertőzött. Ezt követi Fejér (378), Komárom-Esztergom (307) és Zala (262) megye. A legkevesebb fertőzött Békés (13), Tolna (14) és Vas megyében (17) van Magyarországon. 

6,5 milliárdos hitelt vesz fel Kecskemét

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.07.03. 09:05
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ebből tervezik finanszírozni a Modern Városok Program és más uniós fejlesztések önerejét.
„Hét bő esztendő után hét szűkebb esztendő következik” – ezt még márciusban mondta a parlament gazdasági bizottságának meghívottjaként Kecskemét fideszes polgármestere, Szemereyné Pataki Klaudia, amikor kirajzolódni látszott, hogy milyen elvonások okozhatnak nehézséget a hazai önkormányzatoknak a koronavírus-járvány közepette. Az ingyenes parkolás, a gépjárműadó elvonása, valamint az iparűzési adó befizetésének elhalasztása a költségvetés átalakítására kényszerített több önkormányzatot is, köztük Kecskemétet, ahol 1,4 milliárdról 3,4 milliárdra nő az államnak fizetendő szolidaritási adó is. Ez megterheli a Mercedes-gyár jelenléte miatt egyébként jó helyzetű megyeszékhelyt is. A város a körülmények miatt összesen 6,5 milliárd forintos hitelkeret megkötésére kapott felhatalmazást csütörtökön a fideszes többségű közgyűléstől. Ebből tervezik finanszírozni a Modern Városok Program és más uniós fejlesztések önerejét. A lépés azért meglepő, mert már 2019-ben 3,2 milliárd forint befektetési hitelkeretről döntöttek, amiből 1,7 milliárd forintot hívott le Kecskemét főleg oktatási és egyéb közintézményei, valamit úthálózatának fejlesztésére, összesen 41 projektre. Idén azonban a tavalyi listáról megmaradt 34 fejlesztés megvalósítására vehet fel 6,5 milliárd forintot a város. Összesen tehát 9,7 milliárd forintos hitelből tudják elkezdeni a fejlesztéseiket, de ezen kívül van a városnak egy 3 milliárd forint körüli likviditási hitelkerete is – ez egyelőre érintetlen az önkormányzat lapunknak adott tájékoztatása szerint. „Szembetűnő, hogy korábban 6 milliárd hitelről szólt a diskurzus, de a 415 millió forint körüli gépjárműadó kormányzati elvétele után magasabb összegre kért hitelajánlatot a polgármester” – nyilatkozta lapunknak Lejer Zoltán jobbikos képviselő. „A kormányzati elvonások és támogatások változásának egyenlege jelenlegi becslésünk szerint 200 millió forint körül alakulhat” – válaszolta kérdésünkre a polgármester sajtótitkára. Takács Valentina ugyanakkor nem válaszolt arra, hogy ha tavaly 3,2 milliárdot terveztek 41 projektre, miért van szükség további 6,5 milliárdra a megmaradt 34 fejlesztés megkezdésére. „Mivel működési hitel felvételét a törvény tiltja, csak fejlesztési célra vehet fel hitelt a város az Orbán-kormány jóváhagyásával. Ez viszont azt eredményezi, hogy amit korábban a fejlesztési önerőre szánt Kecskemét, azt inkább a működésre és költségvetési tartalékba helyezi át, tehát a hiányzó összeget fejlesztési hitelként pótolják” – magyarázta Szőkéné Kopping Rita, a város pénzügyi bizottságának DK-s elnöke.