Előfizetés

Medve járt a Nógrád megyei Bercelnél

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.04. 17:30

Fotó: Sergio Pitamitz/Biosphoto via AFP / AFP
A szakértők azonnal megvizsgálták a talpnyomokat, és megerősítették annak hitelességét.
Medvetalpnyomokat találtak a Nógrád megyei Bercelen, a Szanda bánya területén. Batta Tibor, Bercel polgármestere a Facebook-oldalán azt írta: a szakértők azonnal megvizsgálták a lenyomatot, és megerősítették annak hitelességét – vette észre az Index. A polgármester felhívta a figyelmet, hogy a medveveszélyre való tekintettel külterületeken mindenki fokozott figyelemmel és körültekintéssel közlekedjen.
A portál felidézi: nem ez az első medveészlelés az elmúlt időszakban Nógrád megyében, májusban Etes és Ságújfalu között lévő erdős területen egy anyamedve és három bocs tűnt fel. Április közepén pedig több barnamedvével kapcsolatos bejelentés érkezett a Bükk és a Mátra területéről a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága akkori tájékoztatása szerint. A nemzeti park munkatársai minden eseteben kivizsgálták a bejelentéseket, de a legtöbb esetben a helyszínen talált nyomok nem támasztották alá a medve jelenlétét, azt viszont megerősítették, hogy a Pásztó külterületéről érkezett bejelentéseknek valós alapja volt. A Pásztóhoz közeli Gortva Birtok vadkamerája két medvebocsról készített felvételt, illetve egy szarvastetemről tettek közzé képeket, ami minden bizonnyal az anyamedve áldozatául esett. A felvételek egymástól mindössze 600 méterre készültek a szarvasról és a bocsokról. 

Az antarktiszi pingvineket nem zavarja a klímaváltozás

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.04. 17:17

Fotó: SAMUEL BLANC/Biosphoto / AFP
Az olvadt vízben jobban tudnak vadászni, de ettől még a klímaváltozás valós probléma.
Egyáltalán nem bánják a fagyos körülményekhez szokott Adélie-pingvinek, hogy a globális felmelegedés miatt az Antarktiszon olvad a jég, mert többet tudnak vadászni – derült ki egy új japán tanulmányból, amelyről a Qubit számolt be nemrég. A napsütötte vízben több fitoplankton is terem, ezért a pingvinek fő táplálékául szolgáló krillből is több van, így nem kell kilométereket csúszniuk vagy gyalogolniuk, hogy élelemhez jussanak.
Yuuki Watanabe, a kutatás vezetője a pingvinek gyomortartalmát vizsgálva arra jött rá, hogy az enyhébb években sokkal több és nagyobb krillt (antarktiszi rákfélét) esznek az állatok, mint a hidegebb időszakokban. A kutatók GPS-es nyomkövetőkkel, videókamerákkal és egyéb műszerekkel szerelték fel az állatokat, hogy meg tudják figyelni a viselkedésüket.
A 175 vizsgált pingvin adataiból úgy tűnik, hogy az állatoknak jól jön az olvadás: a szárazföldön meglehetősen esetlen madarak így többet tudnak úszni és vadászni, és többórás séta helyett akár egyenesen a fészkükből is hozzáférnek a vízhez. A kevesebb jég következtében a pingvinek a normálisnál akár 7,9 órával kevesebb időt töltöttek vadászattal, mégis több zsákmányt szereztek, a séta megspórolásával pedig 4,8 kilométerrel messzebb jutottak a vízben, mint a hidegebb időszakokban. 
Watanabe szerint a kutatás szerint ugyan a pingvinek a felmelegedés nyerteseinek számítanak, de ettől még a klímaváltozás valós problémát jelent. Tom Hart, az Oxfordi Egyetem pingvinszakértője szerint a japán kutatás rávilágított arra, hogy a madarak hogyan alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, de arra is figyelmeztetett, hogy a növekvő populációról csak egyetlen helyszínen szereztek bizonyítékot.

Már lehet szavazni az Év Fája verseny döntőseire

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.04. 11:11
Júdásfa a mélykúti templomdombon
Fotó: Az év fája / Ökotárs
A tíz fára október 1-ig lehet voksolni.
Tíz fa jutott a döntőbe abból a 38-ból, amelyet az ország minden részéről neveztek az idei Év Fája versenybe. A 2020-as év nyertese indulhat a februári európai versenyen – olvasható az Ökotárs Alapítvány honlapján.    
Nem a legnagyobb, legszebb vagy legöregebb fát keresik, hanem azt, amelyik a jelölőknek valamiért fontos: kapcsolódik hozzá egy helyi történet, találkozási pontot kínál – vagy bármilyen más szerepet tölt be az ott élők mindennapjaiban. A versenybe nevezett fák közül a szakmai zsűri választja ki a döntősöket, előnyben van egy fa, ha őshonos, közterületen áll vagy a története egy környezetvédelmi ügyhöz kapcsolódik. 
A jelöltek közül a szakmai zsűri megválasztja a Hős Fát. Az elismeréssel olyan fát vagy a jelölőjét díjazzák, amelynek élete veszélyben van, és a megmentéséért a körülötte élők aktívan tesznek. 
Szavazni július 1-től október 1-ig lehet, de az előző évekhez hasonlóan az utolsó héten titkosított lesz a voksolás, hogy izgalmasabb legyen a verseny hajrája. Az eredményhirdetés október közepén lesz.
Az Év Fája versenyt először 2002-ben Csehországban rendezték meg, Magyarországon 2010 óta lehet szavazni. Az európai döntőt 2011-ben szervezték meg először, a résztvevő országok száma a kezdeti 5-ről 15-re emelkedett.

Az idei döntősök

  • Micsky Hársak
  • Egy különleges platán-Szombathely
  • Geszt Tisza kastélypark platánfái
  • Imrehegyi terebélyes eper
  • A debreceni Déri Téri kocsányos tölgy
  • Fegyverneki fekete nyárfa
  • Napsugár tér juhara
  • Júdásfa a mélykúti templomdombon
  • Ferencvárosi öreg platán
  • Bagolyvári Promenád-Balatonszemes