Előfizetés

Izrael a gyanú árnyékában

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.07.06. 08:30

Fotó: ABIR SULTAN / AFP
Másfél hete titokzatos incidensek borzolják a kedélyeket Iránban.
Az első rejtélyes eset június 26-án történt Teherán közelében: a hivatalos beszámolók szerint a parcsini katonai támaszpontnál gázrobbanás következett be, de a New York Times - műholdfelvételekre hivatkozva - arról számolt be, hogy a detonáció egy közeli rakétagyártó üzemet érte. Néhány nappal később egy teheráni klinikán volt gázrobbanás, melyben tizenkilencen meghaltak. Csütörtökön a perzsa állam egyik legszigorúbban őrzött létesítményében, a közép-iráni natanzi nukleáris telepen ütött ki tűz, és a szatellitek ez esetben is észleltek robbanást. Több amerikai elemző szerint egy olyan épületben keletkeztek károk, amelyben az urándúsításra használt centrifugákat gyártják. Az iráni hatóságok már másnap azt közölték, hogy azonosították az incidens okát, de azt csak a “megfelelő időpontban” hozzák nyilvánosságra. Szombaton aztán az ország délnyugati részén található ahvázi erőműnél csaptak fel a lángok, az állami energiacég közlése szerint egy transzformátor gyulladt ki. Mindeközben egy délkelet-iráni vegyiüzemben klórgáz-szivárgás történt, emiatt legkevesebb hetven dolgozó szorult orvosi ellátásra. Az incidensek lehetnek egy rendkívüli pechszéria eredményei, azonban nem kizárt az sem, hogy egy részük mögött szándékos szabotázs áll. Ilyen szempontból leginkább a Teheránhoz közeli rakétagyártó üzem, illetve a natanzi nukleáris telep esete a gyanús, hiszen mindkettő fontos katonai célpontnak számít. Utóbbi létesítményt 10 éve már érte kibertámadás: a valószínűleg amerikai-izraeli közös fejlesztésű “Stuxnet” nevű számítógépes vírus. A kártevő megfertőzte a telep gépeit és mintegy 1000 urándúsító centrifugát tett tönkre azzal, hogy észrevétlenül túlpörgette azokat. A Reuters hírügynökségnek név nélkül nyilatkozó iráni illetékesek úgy vélték, hogy Natanzban ezúttal is kibertámadás történt. A három forrásból ketten is Izraelt sejtették a háttérben. Beni Gánc izraeli védelmi miniszter a feltételezés kapcsán egy rádióinterjúban annyit mondott, hogy országának nincs köze “minden, Iránban történő incidenshez.” A tárcavezető hozzátette, hogy a nukleáris létesítmények “komplex rendszerekkel” rendelkeznek, amelyeket nem biztos, hogy az irániak mindig megfelelően karbantartanak. Mindenesetre nem kizárt, hogy Izrael áll legalább a natanzi tűzeset mögött. Benjamin Netanjahu miniszterelnök a teheráni rezsim az évek során többször is egyértelművé tette: nem fogja hagyni, hogy a perzsa állam atomfegyverhez jusson. Márpedig a natanzi telepen a hírek szerint az eddieknél fejlettebb centrifugát gyártanak, amelyek rövidebb idő alatt képesek előállítani a fegyverkész dúsított uránt. Irán egyébként azután kezdte meg az újgenerációs eszközök előállítását, hogy nukleáris ambíciók féken tartását célzó 2015-ös atomalku az összeomlás szélére került. A többhatalmi egyezményből két éve lépett ki az Egyesül Államok, a perzsa állam pedig erre hivatkozva fokozatosan felmondta vállalásait, mondván, hogy az országnak ígért gazdasági fellendülés elmaradt az életbe léptetett szigorú amerikai szankciók miatt. A teheráni rezsim valószínűleg nem hagyja annyiben a dolgot, amennyiben tényleg szabotázsakció történt. A polgári védelem vezetője, Golamreza Dzsalali már múlt csütörtökön arról beszélt: megtorolják, ha bebizonyosodik, hogy Iránt kibertámadás érte.

Több mint másfél milliárd fonttal segíti a brit kormány a művészeti és kulturális intézményeket

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.07.06. 08:02

Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
Ez az eddigi legnagyobb egyedi finanszírozási csomag, amelyet a szférának juttattak.
Több mint másfél milliárd fontot fordít a brit kormány a koronavírus-járvány miatt súlyos pénzügyi helyzetbe került művészeti és kulturális intézmények megmentésére. A Downing Street által hétfőn közzétett tájékoztatás szerint
a színházak, a múzeumok, a képtárak, a zenei intézmények és a nagy mozihálózatokhoz nem tartozó, független filmszínházak számára összeállított pénzügyi mentőcsomag értéke 1,57 milliárd font (613 milliárd forint).

Az angliai kulturális szektor 1,15 milliárd fontot kap; ebből 880 millió font adomány, 270 millió font hitel. A fennmaradó hányadból a brit kormány az országos kulturális intézményrendszer infrastrukturális beruházásainak újraindítását, valamint a történelmi emlékhelyek fenntartását finanszírozza. Rishi Sunak pénzügyminiszter a bejelentéshez fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy azok a brit kulturális és művészeti intézmények, amelyeknek a kormány a támogatást összeállította, több mint 700 ezer embert foglalkoztatnak. A közlemény hangsúlyozza azt is, hogy
ez az eddigi legnagyobb egyedi finanszírozási csomag, amelyet a kormány a kulturális és a művészeti szférának juttatott.

A koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások jegyében a színházaknak, a moziknak, a koncerttermeknek, a múzeumoknak, a képtáraknak, a szabadidőparkoknak, a könyvtáraknak és a turistalátványosságoknak március végén be kellett zárniuk. Pénteken ezeknek az intézményeknek a zöme kinyithatott ugyan, de jelentős járványügyi biztonsági szabályokat kell betartaniuk, a színházakban pedig továbbra sem lehet előadásokat tartani.

A vendéglátó és turisztikai ágazat is segítséget kért

Hétfőn a brit vendéglátó és turisztikai ágazat üzleti érdekvédelmi szervezete – UK Hospitality – is jelentős költségvetési támogatást kért a kormánytól. A felhívás – amelyet a szektor 120 vállalatának vezetői írtak alá – hangsúlyozza: becslések szerint az ágazat bevételei az idén 56 százalékkal maradnak el a tavalyitól, és ez 73,4 milliárd font (29 ezer milliárd forint) bevételkiesést jelentene. A közös felhívás szerint a brit vendéglátó és turisztikai szektor cégeinek fele a jövő év vége előtt nem számol azzal, hogy működése ismét kifizetődővé válik. A Boris Johnson miniszterelnöknek címzett levél aláírói azt kérik, hogy a kormány hosszabbítsa meg az adókötelezettségekre meghirdetett moratóriumot, csökkentse 5 százalékra a turisztikai szolgáltatások áfáját és járuljon hozzá a bérleti költségek finanszírozásához.

Több amerikai tagállamban megugrott a koronavírus-fertőzöttek száma, de Trump újabb választási nagygyűlésre készül

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.06. 07:54
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: SAUL LOEB / AFP
A rendezvényt július 11-én New Hampshire államban, Portsmouthban tartják.
Donald Trump amerikai elnök a héten újabb választási nagygyűlésre készül, július 11-én szombaton New Hampshire államban – jelentette be vasárnap Hogan Gidley, Trump kampányának országos szóvivője. Közleményében Hogan tudatta, hogy a rendezvényt Portsmouthban tartják, a helyi nemzetközi repülőtéren. Ez lesz az elnök első kampányrendezvénye a múlt hónapban az oklahomai Tulsában megtartott nagygyűlés óta.
„Arra számítunk, hogy sok szabadságszerető hazafi eljön a nagygyűlésre és velünk ünnepli Amerikát, a világ történetének legnagyszerűbb országát”

– fogalmazott vasárnap Gidley.

A bejelentés után elemzők emlékeztettek arra, hogy több amerikai tagállamban ismét megugrott a koronavírus-járványban újonnan megfertőződöttek száma. A járvány elsősorban Kaliforniában, Arizonában, Texasban, Floridában és Georgiában lángolt fel. Az arizonai Phoenix város demokrata párti polgármestere, valamint a texasi Austin szintén demokrata párti polgármestere vasárnap arról nyilatkozott, hogy szerintük túl korán indították újra az államban a gazdasági és a mindennapi életet. Kate Gallego, Phoenix polgármestere az ABC televízióban úgy fogalmazott:
„az utolsók között voltunk, ahol elrendelték, hogy mindenki maradjon otthon, és az egyike azon államoknak, amelyek korán újraindultak”.

Arizonában egyébként csak vasárnap több mint 3500 új fertőzöttet diagnosztizáltak. A floridai Miami republikánus polgármestere, Francis Suarez, vasárnap szintén azt mondta, hogy az újraindítás után az emberek „úgy viselkedtek, és éltek társas életet, mintha már nem lenne köztünk a vírus”. Floridában vasárnap több mint 10 ezer új koronavírus-fertőzést regisztráltak. Közben Kaliforniában vasárnap 5410, szombaton pedig 6510 új koronavírusos beteget diagnosztizáltak. Stephen Hahn, az amerikai élelmiszer-, és gyógyszerfelügyelet (FDA) vezetője vasárnap az ABC televíziónak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy a járvány nagyon gyorsan terjed.