Az emberek közel háromnegyede számít rá, hogy ősszel visszatér a koronavírus, negyedének romlottak a jövedelmi viszonyai a járvány kitörése óta, s ugyan a többség szerint (59 százalék) az egészségügy jól kezelte a járványhelyzetet, ám az oktatás, a gazdaság, s főleg a nehéz anyagi helyzetbe kerültek kormányzati támogatása kapcsán ez már nem mondható el - többek között ez derült ki a Publicus Intézet Népszavának készített közvéleménykutatásából.
A felmérés szerint tehát a magyar társadalom közel negyedét anyagi szempontból is megviselte a járvány. 13 százalékuknak kisebb, kilencnek nagyobb mértékben csökkentek a bevételei, míg minden huszonötödik ember, vagyis az összes megkérdezett négy százaléka lenullázódott. Jellemző módon még a kormánypárti szavazók ötöde is elismerte, hogy negatívan változtak az anyagi lehetőségei, míg a legnagyobb bevételcsökkenésről a jobbikosok (48 százalék) és a DK-sok (43 százalék) számoltak be.
Arra a kérdésre, hogy a megkérdezett és családja a járvány óta mennyivel kevesebb pénzből gazdálkodik, a válaszadók nyolc százaléka azt mondta, hogy sokkal, 22 százaléka pedig azt, hogy valamennyivel kevesebből, míg 67 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem érzékelt ebben változást.
Az adatok tehát megerősítik azt, hogy a lakosság igencsak érzékenyen reagált a koronavírus okozta gazdasági visszaesésre, hogy több éves rekordot döntött májusban a munkanélküliség, hogy több, mint 130 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban.
Ezek után nem meglepő, hogy a nehéz helyzetbe kerültekkel kapcsolatos kormányintézkedésekkel mindössze a válaszadók tizede volt teljesen elégedett, míg kétharmaduk teljes mértékben elégedetlen. Pártszimpátia alapján persze a Fidesz-KDNP hívei az átlagnál sokkal rózsaszínebben látják a kérdést, tízből hatan ugyanis elégedettek a kormányintézkedésekkel. Az ellenzékiek viszont sokkal kritikusabbak: a momentumosok 95, az MSZP-P szavazók 94, a DK-sok és a jobbikosok 83-83 százaléka szerint nem megfelelő döntések születtek.
Láthatóan nem sokan szereztek jó tapasztalatokat a hangzatos kijelentésekből, melyek szerint ugyanannyi munkahelyet hoz létre a kormány, mint amennyit elvisz a válság, s kevésnek ítélték a foglalkoztatottság-növelő stratégiát, melynek egyik fő pillére, a katonai pálya megnyitása az álláskeresők előtt nem hozott áttörést.
Hasonlóképpen ellentmondásos a kisvállalkozások megsegítésének megítélése. Míg a kormánypártiak több, mint kétharmada szerint megfelelő döntések születtek, addig az ellenzékiek bő 80 százaléka úgy látja, hogy rosszul kezelte a kérdést a kormány.
A válaszadók szerint a rendkívüli oktatási helyzetben sem álltak a helyzet magaslatán a döntéshozók – utóbbi kérdésben amúgy a Fidesz-KDNP-s szimpatizánsok is kritikusabbak, 26 százalékuk azt válaszolta, inkább nem elégedett a vészhelyzeti működéssel. Ami nem meglepő, hiszen szakemberek egyértelműen jelezték, a nem megfelelő szakmai és infrastrukturális háttérrel bevezetett digitális oktatás tovább növelte a hátrányos helyzetű diákok leszakadását. Némi meglepetésre ellenzéki oldalon amúgy nem a DK-sok (84 százalék elégedetlen), hanem a Momentum (92 százalék elégedetlen) hívei bizonyultak legkritikusabbnak a kormányintézkedésekkel szemben.
Abban viszont pártlogóktól függetlenül egyetértettek a megkérdezettek, hogy ősszel ismét komolyan kell számolni a járvánnyal, 72 százalék nyilatkozott így. A kormánypártiak, a momentumosok és a DK-sok közel azonosan – nagyjából tízből heten – vélik úgy, hogy jön a második hullám, az MSZP-P szavazók még náluk is pesszimistábbak, viszont a jobbikosoknak kevesebb, mint fele hiszi, hogy visszatér a járvány.
Az összeesküvés elméletek is jelen vannak a társadalomban: a megkérdezettek 22 százaléka valószínűsíti, hogy a vírust Kínában állították elő, és szándékosan eresztették rá a világra. 13 százalék tartotta valószínűnek azt, hogy az amerikaiak szabadították rá a járványt Kínára. Az összes megkérdezett húsz százaléka pedig inkább valószínűnek tartotta azt, hogy azért hozták létre a vírust, hogy a társadalmak megszabaduljanak az idős népesség terhétől.
