Előfizetés

A koronavírus anyagilag is megviselte a lakosságot

Vas András
Publikálás dátuma
2020.07.06. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
A megkérdezettek 13 százalékának kisebb, kilencnek nagyobb mértékben csökkentek a bevételei, négy százalék lenullázódott.
Az emberek közel háromnegyede számít rá, hogy ősszel visszatér a koronavírus, negyedének romlottak a jövedelmi viszonyai a járvány kitörése óta, s ugyan a többség szerint (59 százalék) az egészségügy jól kezelte a járványhelyzetet, ám az oktatás, a gazdaság, s főleg a nehéz anyagi helyzetbe kerültek kormányzati támogatása kapcsán ez már nem mondható el - többek között ez derült ki a Publicus Intézet Népszavának készített közvéleménykutatásából. A felmérés szerint tehát a magyar társadalom közel negyedét anyagi szempontból is megviselte a járvány. 13 százalékuknak kisebb, kilencnek nagyobb mértékben csökkentek a bevételei, míg minden huszonötödik ember, vagyis az összes megkérdezett négy százaléka lenullázódott. Jellemző módon még a kormánypárti szavazók ötöde is elismerte, hogy negatívan változtak az anyagi lehetőségei, míg a legnagyobb bevételcsökkenésről a jobbikosok (48 százalék) és a DK-sok (43 százalék) számoltak be. Arra a kérdésre, hogy a megkérdezett és családja a járvány óta mennyivel kevesebb pénzből gazdálkodik, a válaszadók nyolc százaléka azt mondta, hogy sokkal, 22 százaléka pedig azt, hogy valamennyivel kevesebből, míg 67 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem érzékelt ebben változást.  Az adatok tehát megerősítik azt, hogy a lakosság igencsak érzékenyen reagált a koronavírus okozta gazdasági visszaesésre, hogy több éves rekordot döntött májusban a munkanélküliség, hogy több, mint 130 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban. 
Ezek után nem meglepő, hogy a nehéz helyzetbe kerültekkel kapcsolatos kormányintézkedésekkel mindössze a válaszadók tizede volt teljesen elégedett, míg kétharmaduk teljes mértékben elégedetlen. Pártszimpátia alapján persze a Fidesz-KDNP hívei az átlagnál sokkal rózsaszínebben látják a kérdést, tízből hatan ugyanis elégedettek a kormányintézkedésekkel. Az ellenzékiek viszont sokkal kritikusabbak: a momentumosok 95, az MSZP-P szavazók 94, a DK-sok és a jobbikosok 83-83 százaléka szerint nem megfelelő döntések születtek. Láthatóan nem sokan szereztek jó tapasztalatokat a hangzatos kijelentésekből, melyek szerint ugyanannyi munkahelyet hoz létre a kormány, mint amennyit elvisz a válság, s kevésnek ítélték a foglalkoztatottság-növelő stratégiát, melynek egyik fő pillére, a katonai pálya megnyitása az álláskeresők előtt nem hozott áttörést.  Hasonlóképpen ellentmondásos a kisvállalkozások megsegítésének megítélése. Míg a kormánypártiak több, mint kétharmada szerint megfelelő döntések születtek, addig az ellenzékiek bő 80 százaléka úgy látja, hogy rosszul kezelte a kérdést a kormány. A válaszadók szerint a rendkívüli oktatási helyzetben sem álltak a helyzet magaslatán a döntéshozók – utóbbi kérdésben amúgy a Fidesz-KDNP-s szimpatizánsok is kritikusabbak, 26 százalékuk azt válaszolta, inkább nem elégedett a vészhelyzeti működéssel. Ami nem meglepő, hiszen szakemberek egyértelműen jelezték, a nem megfelelő szakmai és infrastrukturális háttérrel bevezetett digitális oktatás tovább növelte a hátrányos helyzetű diákok leszakadását. Némi meglepetésre ellenzéki oldalon amúgy nem a DK-sok (84 százalék elégedetlen), hanem a Momentum (92 százalék elégedetlen) hívei bizonyultak legkritikusabbnak a kormányintézkedésekkel szemben.
Abban viszont pártlogóktól függetlenül egyetértettek a megkérdezettek, hogy ősszel ismét komolyan kell számolni a járvánnyal, 72 százalék nyilatkozott így. A kormánypártiak, a momentumosok és a DK-sok közel azonosan – nagyjából tízből heten – vélik úgy, hogy jön a második hullám, az MSZP-P szavazók még náluk is pesszimistábbak, viszont a jobbikosoknak kevesebb, mint fele hiszi, hogy visszatér a járvány.  Az összeesküvés elméletek is jelen vannak a társadalomban: a megkérdezettek 22 százaléka valószínűsíti, hogy a vírust Kínában állították elő, és szándékosan eresztették rá a világra. 13 százalék tartotta valószínűnek azt, hogy az amerikaiak szabadították rá a járványt Kínára. Az összes megkérdezett húsz százaléka pedig inkább valószínűnek tartotta azt, hogy azért hozták létre a vírust, hogy a társadalmak megszabaduljanak az idős népesség terhétől.

Új főigazgató érkezik a rehabilitációs intézetbe

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.07.06. 06:12

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Az intézet új vezetőjét hétfőn reggel nyolckor állománygyűlésen mutatják be a dolgozóknak.
Flóris István személyében új főigazgatója van hétfőtől az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetnek (OORI) – értesült a Népszava. Az intézet új vezetőjét hétfőn reggel nyolckor állománygyűlésen mutatják be a dolgozóknak. Flóris István traumatológus és a közelmúltig a Péterfy Kórház és Rendelőintézet és Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet igazgatójaként dolgozott. Mint emlékezetes: az OORI előző főigazgatóját, Cserháti Pétert azért állította fel húsvétvasárnap Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője a székéből, mert úgy látta, hogy nem teljesíti elég tempósan az ágykiürítésre vonatkozó utasítását. Április közepe óta Kovács Gábor, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója irányította megbízott főigazgatóként az intézetet. Őt azonban július elsejétől nyugdíjazták, saját intézetében a Korányiban a főigazgatói teendőket azóta Bogos Krisztina, az intézmény orvosigazgatója látja el. 

Önkényes polgármesterek: pénzelvonások, személycserék a járványra hivatkozva

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.07.06. 06:00
Néhol helyi kijárási tilalmat is hirdettek
Fotó: Balázs Attila / MTI
A kormányhivatalok asszisztálásával személyi változtatásokról is határoztak és új költségvetéseket is elfogadtak a települési elöljárók.
A veszélyhelyzet miatti rendkívüli jogrendet kihasználva több polgármester is hozott olyan egy személyi döntéseket, amelyeknek a járvány elleni védekezéshez nem sok köze volt, annál több a helyi politikai csatározásokhoz.  A sajtóban nagy port vert fel, hogy Szekszárd és Komló fideszes polgármesterei új költségvetést fogadtak el, utóbbi ráadásul fel is függesztette a képviselői tiszteletdíjak kifizetését. Nagykanizsa szintén kormánypárti vezetője "csak" odáig ment el, hogy csökkentette a tiszteletdíjak összegét, de alpolgármestert nevezett ki és tanácsnokokat hívott vissza. Az ellenzéki városvezetők közül kritika érte Eger, Göd, Vác és Érd polgármesterét, mert a helyi Fidesz szerint visszaéltek a veszélyhelyzettel, döntéseikről sem őket, sem a lakosságot nem tájékoztatták megfelelően, a VIII. kerület vezetője pedig büntetést is kapott egy közbeszerzési döntése miatt. Kritizálták a szintén ellenzéki sződligeti és polgári polgármestereket is, mert részleges helyi kijárási tilalmat vezettek be.  A Fővárosi Kormányhivatalt vezető Sára Botond március 16-án önmérsékletre szólította fel a városvezetőket, mert egyre nagyobb számban fordult elő, hogy a kerületek vezetői belenyúltak a költségvetésbe, pedig szerinte „csak arra jogosultak, hogy az önkormányzatok zökkenőmentes működését biztosítsák”. De arra is volt példa, hogy Újbuda DK-s vezetője a kormányhivatalt jelentette fel, mert szerinte nem teljesítette a járvány alatti ellátási kötelezettségét.  A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) értékelése szerint sok esetben önkényes polgármesteri döntések születtek, ezeknek pedig teret adtak a kormányhivatalok is, hiszen nem ellenőrizték megfelelően, hogy a településvezetők visszaéltek-e a veszélyhelyzet adta felhatalmazással. A jogvédő szervezet a hozzájuk forduló helyi képviselőknek nyújtott jogi segítségadás közben szerzett tapasztalatokra alapozza ezen álláspontját.  Egy kivétellel kormánypárti polgármesterek rendeletei és határozatai miatt érkezett kifogás a TASZ-hoz, amelyekkel kapcsolatban a megyei kormányhivatalok válogatás nélkül, minden esetben elutasították a benyújtott panaszokat.  A fentiekből is látszik, hogy a 2011-ben született katasztrófavédelmi törvény a gyakorlatban országos szinten most először kipróbált veszélyhelyzeti szabályait sokféleképp lehet értelmezni, s aki vissza akar élni a felhatalmazással, az megteheti.    - Annál, hogy néhány polgármester visszaélt a felhatalmazással, még fontosabb, hogy a kormányhivatalok nem töltötték be a törvényesség ellenőrzéséről szóló szerepüket – mondta a Népszavának a TASZ politikai szabadságjogi projektjének jogásza. Szabó Attila kiemelte, egy-egy döntés mögött bonyolult jogi háttér húzódik, ezért sokszor fel sem tűnik a képviselő-testületek tagjainak, de még a kormányhivatali dolgozóknak sem, hogy a polgármester túllépett a jogszabályokon.  - Ha valamennyi veszélyhelyzet alatt született polgármesteri döntésnél elvégeznénk egy szükségességi és arányossági tesztet, nagyon sokszor kibukna a túlterjeszkedés – vélte Szabó Attila. Hangsúlyozta, hogy a kormányhivatalok a jogvédő szervezet segítségével elküldött beadványokat csak formálisan vizsgálták, azt tapasztalták, hogy az önkormányzatok fölött nincs valós jogi kontroll. Ezért azt tartanák jó megoldásnak, ha a helyi képviselők közvetlenül fordulhatnának a bírósághoz panaszaikkal és az így megszülető döntésekből egy idő után kikristályosodna, hogy hol a határ a polgármesterek számára. A TASZ közérdekű adatigényléssel szeretné megtudni, hogy hány esetben éltek a kormányhivatalok törvényességi felhívással a polgármesterek döntéseivel szemben a veszélyhelyzet ideje alatt, s mi is hasonló kérdéssel fordultunk a Miniszterelnökséghez, de választ még nem kaptunk.    

Korlátozott volt a hozzáférés az információkhoz

A Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség március 27-én kelt közös levele tisztázta, hogy bár a képviselő-testületi ülést nem lehet összehívni, a polgármester e-mailen vagy más módon kikérheti a képviselők véleményét a döntések előtt. A helyi portál szerint például Halásztelek vezetője ezt minden kérdésnél megtette, de Fricsovszky-Tóth Péter üllői képviselő arról tájékoztatta a Népszavát, hogy a civil szervezet, amelynek vele együtt három képviselőjét választották meg tavaly a kilenc fős önkormányzatba, hiába kérte, hogy vegyék be őket a veszélyhelyzeti munkacsoportba. Az ülésekről nem készült jegyzőkönyv, így utólag sem tudtak tájékozódni, s előfordult, hogy ő is a választóitól értesült a döntésekről.

A gyakorlat előbbre jár, mint a jogalkotás

A Jegyzők Országos Szövetségének elnöke szerint a néhány látványos túlkapás ellenére a városvezetők 95 százaléka jól kezelte a kérdést, s az is előfordult, hogy a polgármester döntése adott pillanatban nem volt teljesen jogszerű, ugyanakkor a lakók védelmére nagyon is célszerű volt például a parkolók teljes lezárása. Tóth János állítja: az, hogy a polgármesterek feszegetik a jogszabályi határokat, egyáltalán nem kizárólag a veszélyhelyzet alatt volt jellemző, ezt teszik egyébként is, mert a gyakorlat nem egyszer előbbre jár, mint a jogalkotás. Ő is beleegyezett már a lakosság kötelező hulladékgyűjtését előíró helyi rendelet megalkotásába, amikor ezt még nem foglalták törvénybe. Jelezte a jogalkotóknak a megfelelő szabályozás hiányát és mire a pereskedés végére jutottak a kormányhivatallal, meg is született a központi rendelkezés.