Szelestey Lajos;
külföldi sajtó;Szabad szemmel;
2020-07-06 07:21:11
Szabad szemmel: az európai vezetők körmüket lerágva figyelik a lengyel elnökválasztás kimenetelét
Nemzetközi sajtószemle, 2020. július 6.
Bár a vírus sokakat távol tartott az urnáktól, a horvát kormánypárt a vártnál jóval meggyőzőbben vezet a parlamenti választáson a középbal riválisokkal szemben. A számítások azt tanúsítják, hogy a Horvát Demokratikus Közösség, a HDZ 68 mandátumhoz jut a 151 fős törvényhozásban, ami példátlanul jó szereplést jelent az utóbbi időkben, ám a többséghez mégis kevés. Ezért szövetséges(ek)re lesz szükség.
A szavazás előtt a legkézenfekvőbb partnernek a szélsőjobbos-populista Haza Mozgalom kínálkozott, amely a végén 15 helyet szerzett. A párt a HDZ konzervatívabb, illetve nacionalistább szárnyától igyekezett támogatókat elhalászni, de az eredmény azt tanúsítja, hogy sokaknak elnyerte a tetszését Andrej Plenkovics miniszterelnök mérsékelt vezetési stílusa – mutat rá az Oxfordi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének egyik elemzője. Meg az is, hogy az országot be akarja léptetni az euroövezetbe és a Schengeni rendszerbe. A győzelem kivívásában azonban annak is szerepe volt, hogy a HDZ kliensrendszert épített ki. Ugyanakkor a pártnak most fel van adva a lecke, mert az ország a függetlenné válás, vagyis 1991 óta nem szembesült ekkora gazdasági bajokkal. A vírus miatt a visszaesés ez évben előreláthatólag 10 százalékos lesz, mivel leült a turizmus. Emellett újból emelkedik a vírusfertőzések száma.
Közben bírálatok érik a Bizottság elnökét, amiért az Európai Néppárt kampányfilmjében megismételte a HDZ választási jelszavát, vagyis hogy Biztonságos Horvátországot! Egy szóvivő azt közölte, hogy Ursula von der Leyen nem hivatalos tisztségében, hanem magánszemélyként működött közre a videóban.
Az nem járja – közölte a német belügyminiszter –, hogy csupán néhány ország veszi át a Földközi-tengeren kimentett hajótörött menekülteket. Horst Seehofer azonban reméli, hogy erősödik a befogadási hajlandóság, ha már az EU külső határain kiszűrik, kik jogosultak a menedékre. Arra is kitért, hogy szükséges a párbeszéd Kínával, ám itt Európának egy kemény vetélytárssal van dolga, és nem szabad naivnak lenni. Peking fenyegetést jelent, amivel szembe kell nézni, például a kémkedés miatt. A kínaiak nagyon szeretnének információkhoz jutni pl. a kulcsfontosságú német infrastruktúráról. Az egész Selyemút-stratégia mögött ez húzódik meg. Ez nem az, mint amit még a hidegháború idejéből ismer a világ. De nem is az a fenyegetés, amit Oroszország jelent, hiszen orosz ügynökök embereket gyilkolnak meg nyugaton – írja a lap.
Késhegyig megy a harc a lengyel elnökválasztás vasárnap esedékes 2. fordulója előtt, de ha a liberális varsói polgármester megveri a hivatalban lévő államfőt, az feltartóztathatja a populista nyomulást egész Európában. Az eredmény egyelőre megjósolhatatlan, de biztos, hogy az európai vezetők körmüket lerágva figyelik a kimenetelt, mert aggasztja őket az út, amelyen az ország jelenleg halad. Haladó politikusok világszerte keresik, hogy milyen módon lehet lenyomni a demagógokat a szavazóurnáknál.
Ha Duda kerekedik felül, a PiS gyakorlatilag zavartalanul folytathatja eddigi irányvonalát, noha azt kifogásolja az EU, a Freedom House pedig csupán részlegesen stabil demokráciának minősítette Kaczynski rezsimjét. Az elnök újabb ellentéteket kavart azzal, hogy kampányának középpontjába az LMBT-jogok visszaszorítását állította. Ezzel szemben Trzaskowski azt ígéri, hogy a lengyelek türelmesebb és nyíltabb arcaként jelenik meg Európában, ha ő bizonyul jobbnak. Továbbá hogy szembeszáll a Jog és Igazságosság legtöbb törvényjavaslatával, hacsak a párt nem tesz lényegi engedményeket. A versengést most az dönti el, hogy melyikük tud több támogatót szerezni azok közül, akik az első menetben valaki másra voksoltak.
Magyar és lengyel ellenzéki jelöltek megmutatták nemrégiben, hogy képesek nyerni a nagyvárosokban, noha a közép-európai illiberális politika két ikerbástyájáról van szó. Az egész országban győzni persze sokkal nehezebb, de fontos jelzés volna arra nézve, hogy a lengyelek nem az orbáni illiberális ösvényen mennek tovább. Az eltelt 5 évben a PiS sajátos koktélt kínált az embereknek: nacionalizmust, a történelmi sérelmek felhánytorgatását, jobbos társadalmi és kulturális politikát, valamint nagyvonalú szociális juttatásokat, és ez bejött.
Ám egy közvélemény kutatás azt támasztja alá, hogy az ideológia hatás fontosabb, mint az anyagi ösztönzők. Alighanem ez vezérelte Dudát, amikor rátért a nemi kisebbségekkel szembeni retorikára, bár azt még nem látni, tudott-e ily módon újabb híveket verbuválni. De az biztos, hogy bizonyos konzervatív körökben igen népszerű. A liberálisoknak még meg kell tanulniuk, miként tudnak mélyen hatni az érzelmekre – figyelmeztet egy varsói szakértő.
Az Európai Unió holnaptól kezdve gyűjti az adatokat a koronaválsággal kapcsolatos jogsértésekről. A Bizottság azért indítja el a „Globális Monitor” elnevezésű oldalt, hogy be tudja azonosítani, ha a kormányok megszegik az emberi, illetve alapjogokat, és hogy fel tudjon lépni ellenük. A világtérképen 162 országot figyelnek, a pillanatnyi helyzetet olyan szervezetek jelentése alapján frissítik minden két hétben, mint a Riporterek Határok Nélkül, vagy az oxfordi, illetve a melbourne-i egyetem.
Az EP Emberi Jogi Bizottságának német alelnöke azzal indokolja a lépést, hogy félő: az egész világon rosszabbra fordul az emberi jogok helyzete a vírus okozta egészségügyi gondok árnyékában. A zöld Hannah Naumann volt az ötletgazda, és azért szorgalmazta a portált, hogy ily módon a politika és a sajtó is gyorsan értesülhessen, milyen intézkedéseket vetnek be a Covid-19 ellen, továbbá hogy azok mennyire arányosak, és mennyi időre szólnak. Valamint, hogy érvényben vannak-e még. Merthogy fennáll a veszély, mármint hogy a segítségükkel szűkítik az ellenzék, illetve a kritikus média jogait. Emellett a program azt is célozza, hogy kiszűrjék: milyen módszerekkel próbálják korlátozni a polgárok jogait.
Jó példa erre Magyarország, ahol a szükségállapot törvény értelmében büntetőjogi következményeket vonhatott maga után, ha bárki bírálni merészelte a hatalom lépéseit a fertőzés kapcsán. Mivel nem kétséges: jön a 2. koronahullám, illetve számolni kell új, másfajta járvánnyal is. Az EU azt reméli, hogy a Globális Monitor révén lehetővé válik az érdemi vita az egyéni szabadságjogok arányos megszorításáról.
„Álljunk csak meg egy szóra, elnök úr! – tanácsolja a konzervatív lap, miután Duda a választási kampány finisében hangulatkeltésbe kezdett az újság kiadója és a varsói tudósítója ellen. Az államfő azzal vádolta meg az Axel Springer lengyel leányvállalatának egyik folyóiratát, hogy az beleavatkozik a választásba. Ám – figyelmeztet a kommentár – a sajtó- és szólásszabadság a liberális demokráciák egy talpköve. Európa ezen a téren nem enged meg semmiféle eltérést a sokszínűségtől, mivel az a politikai és társadalmi változások motorja. És ahol a hatalmasok újságírókat támadnak, ott a Welt 100 százalékig a célpontok oldalára áll.
A két évvel ezelőtt elkövetett szlovákiai Kuciak-gyilkosság mutatja, milyen veszélyes lehet ez a szakma, ha valaki utánajár a dolgoknak és kritikus szellemben számol be azokról. Törökország pedig azt támasztja alá, milyen messzire mehet a újságírók megzabolása egy olyan országban, ahol már nem független a média. Világszerte ülnek sajtómunkások a börtönökben, mert az autokraták, önkényurak és diktátorok gyűlölik őket, hiszen a világnézeti monopóliumukat veszélyeztetik. Ám a kommentár megerősíti, hogy a lap a maga részéről már csak kitart e jó szokása mellett.
Németországnak nem lehetnek olyan államok a barátai, ahol félniük kell az újságíróknak. Vagyis mielőbb vissza kell térni a civilizált vitához, ez ügyben a lap szívesen leülne egy beszélgetésre Dudával.
Múlt heti bécsi sajtóértekezletén a luxemburgi külügyminiszter nem csupán Orbán Viktort osztotta ki, mondván, hogy a magyar modell már nem demokratikus, így az ország jogait fel kell függeszteni az EU-ban, hanem több ügyben nekiment Ausztriának is, ideértve az Európa-, illetve migrációs politikát, és ez majdnem válságot idézett elő a két ország között.
Luxemburg semmiképpen sem nagyhatalom, de az unió egyik alapítójaként igenis van mondandója és Európában odafigyelnek arra, amit a miniszter kifejt. Beleszól abba, merre menjen a szervezet. És hát már jó párszor nehezményezte, amit Bécs tesz, mert úgy véli, hogy az több kérdésben nem felel meg a közösség irányvonalának. Ezúttal magánúton, a róla szóló könyv bemutatója alkalmából járt az osztrák fővárosban. De így is nagy volt az érdeklődés iránta, mert tőle mindig várható valamilyen kemény kijelentés.
Ám a hivatalos Ausztria számára ezúttal hívatlan vendégnek számított. Senki nem kívánt vele találkozni, időhiányra hivatkozva. Az incidens után azonban az osztrák diplomácia vezetőjének irodája bejelentkezett a két nagy luxemburgi napilapnál, hogy Schallenberg szívesen reagálna mindarra, amit Asselborn hangoztatott. Már az önmagában teljesen szokatlan, hogy valaki a másik országban reagál a kritikára, ám az egyik újság azonnal elhárította az ajánlatot. Erre válaszul a másiknál az osztrák fél visszavonta a bejelentkezést, mondván, hogy későbbre halasztják a lehetőséget.
Lehet, hogy tolakodónak hat, amivel a vendég Bécsben előhozakodott, de a véleménye tökéletesen megfelel Brüsszel álláspontjának. Vagyis jól megvilágítja, hogy Ausztria a jövőben milyen szerepre számíthat az unión belül.
A jövőben gumibottal, könnygázzal és bilinccsel felszerelt egyenruhásoknak kell gondoskodniuk a rendről mintegy 500 magyar iskolában. A kormány ily módon akarja megakadályozni az erőszakot főleg a tanárokkal szemben. Hasonló őrök igyekeznek meggátolni a szeméthegyek kialakulását is, de ők nem kapnak kézi bilincset. Viszont aki illegálisan helyezi el a hulladékot, az jelentős szabadságvesztésre számíthat. A háttérhez hozzátartozik, hogy az ellenzéki pártok összefogásra készülnek a két év múlva esedékes választások előtt. Orbán ezzel szemben mutatja fel a „törvény és rend” programját, ami főleg a Jobbik szavazóinak szól. Ha ugyanis ők beállnak a Fidesz mögé, akkor a kormánypárt erősödik, az ellentábor ezzel szemben gyengül.
A liberális erők mindkét elképzelést kifogásolják, mondván, hogy azok túl kemények, eltúlzottak. A Blikk felmérése szerint viszont a lakosság más véleményen van. 63 százalék támogatja az iskolaőri rendszer bevezetését. A kérdés csupán az, hogy ezeket a feladatokat miért nem a rendőrség látja el. Az egyik válasz az, hogy a testület így is nagy túlterheléssel küszködik, nincs elég embere. Meg az iskolákban nincs is szükség ennyire kiképzett szakemberekre. A másik magyarázat, hogy a lépés beleillik a magyar társadalmi kultúrába. Ilyen-olyan szolgálatok működnek szinte minden elképzelhető területen. Vannak polgárőrök, mezőőrök, viszont utóbbiakat ellátták fegyverrel: sörétes puskával. De csak riasztólövést adhatnak le vele.