Az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon (ahol ősztől már az új NAT szerint kell tanítani) az alaprendelési időszak április végi lezárásáig kevesebb állami tankönyvet rendeltek az iskolák, mint tavaly - derült ki a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) adataiból, amelyeket a napokban kapott meg a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ).
Az első évfolyamokon mintegy 30 százalékos a csökkenés: 2019-ben 1,2 millió tankönyvet rendeltek az alaprendelés időszakában, idén 868 ezret. A TANOSZ alelnöke, Romankovics András szerint ezt csak részben magyarázhatja, hogy a környezetismeret tantárgy kikerült az elsősök tantervéből. Ötödikben 18 százalékkal rendeltek kevesebb tankönyvet az egy évvel korábbinál (1 millió helyett 835 ezret), kilencedikben pedig mintegy 5 százalékkal (1 millió helyett 967 ezret).
A KELLO adataiból az is kiderült, hogy az iskolák a rendelkezésükre álló tankönyvtámogatási keretet sem használták fel április végéig: 2,4 milliárd forinttal rendeltek kevesebbet, mint amennyit megtehettek volna (a teljes keretösszeg 13,2 milliárd forint). Például az első évfolyamra egy tanulóra 9 ezer forint jut, ám ebből átlagosan 6200 forintot használtak fel.
Romankovics András szerint a drasztikus visszaesés az új NAT bevezetése miatti bizonytalansággal is magyarázható. Emlékeztetett: június közepéig tartott, amíg az Oktatási Hivatal az új alaptantervhez igazította a tankönyveket, de az iskoláknak már április 30-ig le kellett adniuk rendeléseiket. Vagyis úgy kellett tankönyvet rendelniük az érintett évfolyamokra, hogy az átdolgozott kötetek még nem is voltak elérhetők. Ötödik évfolyamon három tantárgy, az irodalom, a nyelvtan és a történelem új NAT-nak megfelelő munkafüzete mindmáig nem készült el.
Romankovics András, a TANOSZ alelnöke úgy véli, a június végéig tartó módosítási időszakban még korrigálhattak az iskolák, ám ezeket az adatokat még nem látni. Abban viszont biztos, hogy a bizonytalanság mellett minőségi aggályok is vannak. Mint arról nemrég a Népszava is beszámolt, az elsős állami tankönyvekből eltűntek a kortárs költők, a kötetek összoldalszáma pedig meghaladja az 1300 oldalt, amit a szakmai szervezet túlzásnak tart.
Az adatokból az is látszik, hogy a kormány kiszorította a magánkiadókat a piacról: az idén megrendelt tankönyvek 85,2 százaléka állami kiadású, és csak 14,8 százalék a magánkiadós kötetek aránya – 2018-ban az arány még 68-32 százalék volt. Ennek az az oka, hogy 2014 januárjától a magánkiadók már nem kaptak lehetőséget új tankönyvek engedélyeztetésére, a tavalyi évtől pedig – egy újabb törvénymódosítással – már azt sem tették lehetővé számukra, hogy a 2018 végén lejárt tankönyves engedélyeket meghosszabbíthassák. Emiatt több száz népszerű magánkiadós tankönyv került le a hivatalos tankönyvjegyzékről.
Szeptember elsejétől egyébként minden tanuló számára, a köznevelésben és a szakképzésben is ingyenessé válik a tankönyvellátás – ezt a köznevelési törvény újabb módosítása biztosítja, amit múlt pénteken fogadott el a parlament. Ám mint arra a Szülői Hang Közösség ismételten felhívta a figyelmet, az „ingyenesség” valójában kölcsönkönyveket takar, amelyeket a gyerekek sokszor használtan kapnak meg, azokba év közben nem írhatnak, később ismétléshez vagy a középiskolai felvételire és érettségire történő felkészüléshez már nem használhatnak, a sérült könyveket pedig a szülőknek ki kell fizetni.
A Szülői Hang ezért aktivista programot indított, amellyel azt szeretnék elérni, a tanárok és a szülők fogjanak össze és közösen rendeljék meg a saját igényeiknek megfelelő tankönyveket. A közösség képviselője, Miklós György lapunknak azt mondta: a hivatalos iskolai tankönyvrendelés csak egy formai eljárás, a szülőknek és a pedagógusoknak senki nem tilthatja meg, hogy a gyermekek szempontjából a legjobbnak ítélt tankönyveket használják – akkor sem, ha azok már nem szerepelnek a központi tankönyvlistán.
