atlétikai stadion;

Gát is épül a Dunán a stadionhoz

A nagy budapesti atlétikai létesítmény miatt új védműre lesz szükség a folyón – hatásvizsgálat nélkül. Sok családnak ki kellett költöznie szolgálati lakásából.

Nem sok jóval kecsegtet az Óbudai-szigetre nézvést a Pest megyei Kormányhivatal napokban kiadott határozata. A hivatal természetvédelmi főosztálya ugyanis arra jutott, hogy az Atlétikai Stadiontól délre, a Kvassay-zsilip másik oldalán a Déli Városkapu Fejlesztési Program keretében megvalósítandó beruházásokhoz nincs szükség környezeti hatásvizsgálat lefolytatására. Így zöld utat kapott a 750 méteres új első rendű árvízvédelmi létesítmény is, holott most is van ott egy gát. Igaz, kicsit beljebb. Az új nyomvonal kiépítése a szabadtéri edzőpályák és fedett edzőcsarnok helybiztosítása és védelme miatt vált szükségessé. (Ennek érdekében bontják el a régi vízügyes szolgálati, illetve a mellette lévő önkormányzati bérlakásokat is.)

A Pest megyei Kormányhivatal nem igen szokott a kormányzati tervek útjába állni, a fenti határozat kiadása mégis beletelt egy évbe. Több ok is volt a hezitálásra. Az egyik az, hogy az új nyomvonal éppen egy korábbi hulladéklerakón vezet át, ám ennek kármentesítése csupán mellékesen szerepel a határozatban, mint amit hamarosan meg kell oldani. Holott a gát stabilitását többek között a roskadásra, kimosódásra hajlamos földtömeg cseréje biztosítja. Márpedig itt a sitt adja a „feltöltést”, amit a kiöntések iszaplerakódása borít.

Ezenfelül is volt még egy bökkenő. A területet alkotó telkek közül néhány Natura 2000 védettségű területhez tartozik vagy azzal érintkezik. A határozatban le is írják, milyen hódok, bogarak, halak és denevérek élnek itt. Majd egy hirtelen ugrással kijelentik, hogy a védműépítése nem gyakorol rájuk kedvezőtlen hatást. Beleértve a területen lévő fák kivágását.

Az új védmű részben „magaspart” lesz, részben parapetfalas, illetve mobilgátas megoldás. A földmű akár hetvenméter széles „növénymentesített” sáv kialakításával járhat, míg a fix beton-támfal állandó átjárási korlátozást jelent a folyóparti és a mentett oldali fauna között. A mobilgát üzemeltetése ugyanakkor jelentős költséggel jár majd.

A létesítményt egyébként 6500 köbméter vízhozamra tervezték, holott a Duna maximális vízhozama az eddigi legnagyobb 2013-as árvízkor 9500 köbméter volt. Ennél pedig egy kicsit többre illik kiépíteni egy új gátat. A Népszavának szakmai értékelést adó vízügyes szerint „a határozatban megadott érték az első fokú készültség – a hullámtérre való vízkilépés - szintjének hozama körül van, ami töltés nélkül is a mederben marad.”

Szabó Szabolcs, Csepel független országgyűlési képviselője eleve nem tartja jó ötletnek, hogy az ország jelenlegi helyzetében hatalmas sportberuházásokra költsön a kormány, de azt különösen elfogadhatatlannak tartja, hogy ezt természeti értékek károsítása árán tegye meg. Az érintett csepeli területen már az árvízvédelmi beruházás is egyértelmű környezeti hatással fog járni. Sajnos a hatóság szerint mindez nem elegendő indok arra, hogy legalább egy alapos környezeti hatástanulmány készüljön. Szabó a Népszavának úgy fogalmazott: „a beruházás meggyorsítása miatt kerestek jogi kiskapukat”.

S ez még csak a kezdet. A Déli Városkapu fejlesztés későbbi ütemében - az ismertté vált tervek szerint - módosítanák a Duna-medrét is. A Ráckeve-Soroksári Dunaágban nemzetközi szintű új kajak-kenu evezőspálya építését tervezik. A 2000 méter hosszú, a nemzetközi szövetség (FISA) előírásai szerint megvalósuló pálya kialakítása érdekében a majdani Diákvároshoz kapcsolódó, Natura 2000 területekkel határos részen kiszélesítik a Ráckevei (Soroksári)–Dunaág medrét, „letermelik” az ott lévő lévő ligeterdőt, amelynek nyomán 3,71 hektár új vízfelület jön létre. Ez egy főváros által készített korábbi hatásbecslés szerint „környezeti állapotváltozást okoz”. De nyilván erre is megszületik időben a válasz.

Nyertesre várva Lassan két hónapja alkudozik a Beruházási Ügynökség az atlétikai stadion kivitelezésére kiírt tender első körén túl jutott három cég képviselőivel: a STRABAG-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft.-vel, a SWIETELSKY Magyarország Kft.-vel, valamint a ZÁÉV Építőipari Zrt.-Magyar Építő Zrt. párossal. Két éve pedig még úgy számoltak, hogy 2020 első felében megkezdődik az építkezés. Az időpontok és összegek tekintetében igen óvatos Fürjes Balázs államtitkár idén januárban még úgy fogalmazott a Népszavának: ha az év első felében aláírják a kivitelezői szerződést, akkor a 2023-as világbajnokságra időben elkészülhet az atlétikai központ és a környező park egy része. Csakhogy már túl vagyunk az év első felén. Egyelőre a terület megtisztításával, a bontással és a tereprendezéssel se végeztek. Az erre vonatkozó szerződést tavaly novemberben sikerült tető alá hozni és eleve 300 napot számoltak rá. A munkát Mészáros Lőrinc gyerekeinek (Mészáros Beatrix, Mészáros Ágnes, ifj. Mészáros Lőrinc) cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. és a Föld-Trans Kft. nyerte meg 4,1 milliárd forintos ajánlatával. Az olimpiai pályázathoz készült előzetes számításokban 120 milliárdos tételként szerepelt, de ez még a nagy hazai építőipari árrobbanás előtt volt. A szakma inkább a Puskás Stadion 190 milliárdos árát tartja meghatározó irányszámnak. Már el is ment rá közel 30 milliárd. A telket 16,5 milliárdért szerezte meg az állam, az építészeti terveket az úszóarénát is tervező Napur Architect szállította nettó 4,7 milliárdért, míg a mérnöki tanácsadást az Utiber látja el nettó félmilliárdért. A beruházás előkészítésére, illetve a bontásra tavaly áprilisban meghatározott 5,7 milliárdot tavaly decemberben a kormány megtolta még 2 milliárddal. A stadionépítést kiemelt beruházássá nyilvánították, így könnyített engedélyeztetési szabályokkal kellett számolniuk. Nem is volt gond. Bár az árvízvédelmi művek engedélyeztetését eleve leválasztották a projektről, hogy ne akadályozza a stadion építését. A bontáshoz még engedély sem kellett. Sz. A. A.

Akiknek menniük kellett

Ha a miniszterelnök stadiont álmodik, akkor semmi sem állhat az útjába. Az sem, akit néhány éve még feszülten hallgatott a nagy árvíz idején.

- Négy évtizedet dolgoztam vízügyesként. Ott voltam minden árvíz sűrűjében. A Parlamentben 2006-ban Gyurcsány Ferenctől vehettem át kitüntetést, ugyanott 2013-ban Orbán Viktort tájékoztathattam a Hernád rendkívüli árvizéről. A rendszerváltás óta minden tárcavezetőtől elismerésben részesültem, még az Országos Meteorológiai Szolgálat is kitüntetett a nyugdíjba vonuláskor. Mégis ez lett a vége. Negyven év után, minden hatályos törvényt megszegve kidobtak a vállalati bérlakásból – kesereg Márfai László hidrológus, akit egykoron Szegedről rendelt fel Budapestre az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A Kvassay zsilip oldalában lévő vállalati bérlakások egyikében kezdett új életet, ám az új atlétikai stadion építése miatt feleségével - és még 18 másik családnak - költöznie kell.

- Két kisgyerekes család még csak most kezdte a vízügyes pályát, az egyik vonzerőt éppen a szolgálati lakás jelentette. A többiek évtizedekig szolgálták a vízügyet mérnökként, zsilipkezelőként. Most szétszórtak őket a városban, ideiglenesen bérelt lakásokba - mondta a nyugdíjas mérnök.

A Kvassay-zsilip mögött megbújó 15 szolgálati és 4 vállalati bérlakásban élő családokat 2018-ban értesítették először arról, hogy menniük kell. Korábban hallottak ugyan az olimpiai álmokról, azután a Kemény Ferenc programról, de úgy vélték, ők maradhatnak. Nem így lett. Nem védte meg őket a határozatlan idejű bérleti szerződés sem, amit a kényszerköltözésként úgy módosítottak, hogy most egy hónap után újra költöztethetők. A lakásokban zömében 70-80 év feletti vízügyesek laktak.

Márfai László családjával az épület felső szintjén lakott, amihez nagy szenes pince tartozott, ahol a gáz bevezetése után – amit ők fizettek – egy műhelyt rendezett be. A ház lakói csináltatták a kerítést, parkosították a kertet. Mindezt most felveri a gaz, a rózsák karói kidöntve. - Így tűnik el a múltunk, feleszi a gyom – mutat körbe a hidrológus.

A négy lakásos ház mellett még három épület áll az egykori üzemi területen. Az egyik a svájci támogatásból néhány éve felújított vízminőség-vizsgáló csúcslabor, a másik a régi szakaszmérnökség épülete. A sarkon egy százéves, vörös téglás lakóház, ami után a zsilipig még további három – ipartörténeti műemlék jellegű épület áll. Itt még lakik egy idős házaspár, ők álltak ellen legtovább a nyomásnak, igaz nekik volt a legnagyobb lakásuk a „telepen”. Végül mégis elfogadták a 16,5 millió forintos megváltást a 117 négyzetméteres, kertes lakásért cserébe. Márfaiék – különösebb megtakarításuk nem lévén – a cserelakást választották. De egyelőre a többiekkel együtt ideiglenes bérleményben helyezték el őket. A máskor oly nagyvonalú kormány 200 millió forintot szánt a 19 család elköltöztetésére, ideiglenes elhelyezésére.

Nekik egy pesterzsébeti panellakás jutott, ahová nem fértek be a régi bútoraik, hiába nagyobb az alapterülete. Egy 80 év feletti házaspárt a szemközti Újbudára költöztettek. Az időnként elkóborló egykori zsilipkezelőt a telepen mindenki ismerte, figyelte. Az új helyen nincs ilyen védelem, így naphosszat a négy fal között ül.

- A zsilip túloldalán, az atlétikai stadion területén álló házból a fia vitte el idős szüleit, miután belebetegedtek a hercehurcába, de sajnos az asszony így sem élt sokáig, férje, az erőmű korábbi vezetője pedig megháborodott – sorolja a veszteségeket Márfai László.

Nincs itt végiggondolva semmi – legyint a majdani stadion felé a mérnök. - A zsilip túl felén kivágták a fákat, ide az osztószigetre vezető bejáróra pedig hatalmas lombkoronásokat rajzoltak a látványterveken. De nézze, hatalmas szádfalakkal van megtámogatva, oda semmi se ültethető, hiszen szétnyomná a gyökérzet. A régi szolgálati lakások helyén edzőpályákat és épületeket terveztek. A zsilipkezelő eddig mindig kéznél volt, ha jött az ár, vagy egy hajó kiöntötte az olajat, vagy amikor elsüllyedt a Hableány és vízbefúltat kerestek. Most a város másik végéből kell iderángatni őket. Sz. A. A.