Felvizezett jogállami javaslattal állt elő Charles Michel

Magyarország számára nem tartalmaz a korábbiakhoz képest lényegi változásokat az a pénzügyi javaslat, amelyet Charles Michel, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke tett le a tagállami vezetők asztalára pénteken.

Sőt, a magyar kormány külön örülhet, mert az uniós kifizetéseket a jogállami normák érvényesítéséhez kötő előterjesztést úgy módosította az elnök, hogy az esetleges szankciókat viszonylag könnyen blokkolhatják majd a visegrádi országok.

Michel az Európai Unió 2021-ben kezdődő hétéves költségvetésére és a hozzá kapcsolódó, a járványt követő helyreállítási alapra tesz javaslatot kompromisszumos indítványában. Az 1800 milliárd eurós csomagról a huszonhét uniós vezető jövő pénteken és szombaton egyeztet Brüsszelben. Az Európai Tanács elnöke a velük folytatott két- és többoldalú megbeszélései alapján állította össze a javaslatát, amelyről heves viták, szerencsés esetben megállapodás várható a csúcstalálkozón.

Bár Charles Michel 20 milliárd eurós csökkentést javasol a hét évre szóló, több mint 1000 milliárdos büdzsében, de a vágás nem érinti a felzárkózó keleti tagállamok számára fontos kohéziós és mezőgazdasági forrásokat. Tervezetében érintetlenül hagyja a 750 milliárdos helyreállítási alapot is, amelyből továbbra is 500 milliárdot fordítanának vissza nem térítendő támogatásokra és 250 milliárdot hitelekre. Az európai tanácsi elnök ugyanakkor némileg változtat a hozzáférés feltételein, mivel sok tagállam kifogásolta, hogy az eredeti javaslatban az Európai Bizottság nem a járvány miatti recessziót, hanem a korábbi évek gazdasági teljesítményét vette alapul a pénzosztáshoz. Michel ezért a transzferek csaknem egyharmadát azoknak a régióknak és országoknak szánja, amelyek 2020-21-ben a bruttó hazai termék legnagyobb visszaesését könyvelték el.

A jogállamisági feltételrendszer bevezetése része a kompromisszumos javaslatnak, ám meglehetősen felvizezett formában. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament egyaránt azon a véleményen van, hogy az esetleges szankciók kiszabásába a tagállamoknak minimális beleszólása legyen, vagyis a döntést csak minősített többséggel tudják megakadályozni. Ezzel szemben Charles Michel azt javasolja, hogy a pénzek felfüggesztéséről, befagyasztásáról szóló határozatot a huszonhetek minősített többségének az egyetértésével lehessen elfogadni. Márpedig a visegrádi országok, amelyek kezdettől fogva ellenzik a jogállamiság belekeverését a költségvetési megállapodásba, könnyen megakadályozhatják a szankciós lépéseket.