Előfizetés

Publicus: Karácsony mellett a lakosság

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.07.11. 07:00

A budapestiek döntő többsége szerint elfogadhatatlan, hogy a kormány a szociális hozzájárulási adó emelése miatt újabb 12 milliárd forintot von el a fővárostól.
A Népszava megbízásából a Publicus Intézet közvélemény-kutatása azt vizsgálta, hogyan vélekedik a fővárosi lakosság a júniusi döntésről. A megkérdezettek 69 százaléka nem támogatja ezt, a kormány számára pedig különösen figyelmeztető, hogy a bizonytalan szavazók háromnegyede is ellenzi az elvonásokat. 
A választók azonban mind a kormány, mind a főváros részéről érzékelnek politikai blöfföt. A megkérdezettek többsége (59 százalék) szerint a kormány csak politikai okokból feszíti a húrt Budapesttel, de nem hagyja csődbe jutni a várost, igaz, az MSZP-P és DK tábora pesszimistább. Bár Karácsony Gergely csődveszélyről beszélt az elvonások miatt, a többség szerint (52 százalék) azonban túloz a főpolgármester, míg 42 százalék reális veszélynek tartja ezt. Az talán nem meglepő, hogy a fideszes választók 87 százaléka szerint nem kell csődtől tartani, de Karácsonynak intő jel lehet, hogy a bizonytalanok 53 százaléka sem hitte ezt el eddig.
A kormányzati elvonásokra válaszul Budapesten megszorításokra is sor kerülhet. A felmérésben felvetett lehetőségeket általánosan elutasítja a többség. A budapestiek egyedül a parkolási díjak emelésében bizonyulnak relatív engedékenynek (41 százalék), de ennek is inkább több ellenzője akad. Jól látható a parkolásban egy pártpolitikai törésvonal: míg a fideszes (29 százalék) és bizonytalan (36 százalék) választóknak csak kisebb hányada, addig az ellenzéki pártszimpatizánsok többsége (52-59 százalék) támogatja a parkolási díjemelést. Hozzátesszük, az MSZP-P táborában is többen ellenzik a megszorítást (55 százalék). A választók leginkább a szociális ellátásokon való spórolást és a helyi adók emelését ellenzik (87-87 százalék). Jelentős elutasítottsága van a tömegközlekedésen való spórolásnak (82 százalék), a fővárosi cégek szolgáltatásainak csökkentésének (ritkább szemétszállítás), illetve a kulturális intézmények finanszírozásának csökkentésének sem örülnének a lakosok. A legújabb front az útfelújítások kérdése: a főváros csökkentette a felújítási alapot, ami főleg a kormánypárti kerületeket érintette, válaszul a kormány saját alapot hozott létre, amire a kerületek pályázhatnak. A választók szerint a fővárosnak kell az utakról döntenie (66 százalék), ráadásul a fideszesek relatív többsége (40 százalék) is így gondolja.

Jövő héten már tényleg elkezdődhet az iskolaőrök toborzása

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.07.11. 06:40

Fotó: Kovács Tamás / MTI
Korábban arról volt szó, hogy egykori rendőrökből áll majd az iskolaőrség, a véletlenül kikerült toborzó plakátból kiderült, hogy az állás betöltéséhez rendvédelmi végzettség nem kötelező, csupán előnyt jelent.
Július 16-tól, vagyis jövő hét csütörtöktől kezdődhet meg az iskolaőrök toborzása, ugyanis ezen a napon lép hatályba az iskolaőrség felállításáról szóló törvénymódosítás. Bár a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Facebook-oldalára már a napokban kikerült egy toborzó plakát, gyorsan eltűnt, miután a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felhívta rá a figyelmet. Mint utóbb kiderült, az álláshirdetés tévedésből jelent meg idő előtt. Míg korábban arról volt szó, hogy egykori rendőrökből áll majd az iskolaőrség, a toborzó plakátból kiderült, hogy az állás betöltéséhez rendvédelmi végzettség nem kötelező, csupán előnyt jelent. A PDSZ Országos Választmányának elnöke, Szűcs Tamás szerint ebből arra lehet következtetni, a kormányzat szembesült azzal, hogy az iskolaőrség létszámát nem lehet majd feltölteni, ha csak az ex-rendőröknek engednék a jelentkezést. Ez viszont a felkészítést is bonyolítani fogja, mert így a jelentkezők egy részének nemcsak pedagógiai, pszichológiai, hanem rendészeti képzést is kapnia kell, ha már gumibottal, bilinccsel, gázspray-el is felszerelik őket. Erre viszont nem sok idő maradt: az iskolaőrök felkészítése augusztus elején kezdődhet, szeptember elsején pedig már munkába is állnak. Igaz, a vonatkozó jogszabály elfogadása előtt a törvényalkotók úgy módosítottak az előírásokon, hogy a képzést a munkába állás kezdetétől számított három hónapon belül is be lehet fejezni. – Mindez bizonyítja, mennyire gyenge lábakon állt a törvény előkészítési folyamata. Pedig egy ilyen brutális döntést sokkal felelősebben, komolyabban elő kellett volna készíteni – mondta Szűcs Tamás. Hiányolta, hogy még egy olyan felmérés sem készült az iskolákban, amely alapján megállapítható lenne, pontosan milyen kritériumok alapján lehet szükség iskolaőrök alkalmazására. A kormány az intézményvezetőkre bízta a döntést. Szerettük volna megtudni az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi), eddig pontosan mennyi intézmény jelezte a több mint ötezerből, hogy igényt tartana iskolaőrre, de továbbra is csak a hetekkel ezelőtt ismertetett számot („mintegy 500 köznevelési és szakképzési intézmény”) kaptuk válaszul. Annyit tettek hozzá, hogy az igények felmérése a tankerületeken és a szakképzési centrumokon keresztül történik, és hogy a konkrét intézményekről később lesznek információik. 

Bérfeszültség az iskolaőrökkel

A PDSZ vezetője megalázónak tartja, hogy egy néhány hetes „kiképzést” kapott iskolaőr is többet (bruttó 220 ezer forintot) kereshet majd, mint egy egyetemet végzett pályakezdő tanár, akinek a fizetése csak kiegészítéssel éri el a garantált bérminimum összegét, bruttó 210.600 forintot. Az iskolaőrök ráadásul évi 200 ezer forint cafeteriát is kaphatnak, a tanárok nem. Szűcs Tamás szerint ez bérfeszültségekhez vezethet. Hangsúlyozta: nem az iskolaőrök fizetését tartja túl soknak, hanem a fiatal tanárokét túl kevésnek.

Új Duna-híd épül hat éven belül

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.07.11. 06:20

Azt ajánljuk Karácsony Gergelynek, hogy a kormány és főváros közösen döntsön a gellérthegyi sikló megépítéséről, az éves működési nyereséget pedig fordítsuk a Gellért téri közpark fejlesztésére, fenntartására - mondta Fürjes Balázs Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár.
- Az önkormányzati választások után minden lehetséges fórumon elmondta: Budapest nem csatatér. Ehhez képest most nyílt háborúban áll a kormány és a főváros. Miért fajultak idáig a dolgok? - Továbbra sem szeretnénk hadakozni, de a Városháza időnként heves támadásokat intéz a kormány ellen. Az én meggyőződésem nem változott: makacsul ragaszkodom ahhoz, hogy azt kell nézni mi jó a városnak, mi a budapestiek érdeke. A fővárosiak hoztak egy döntés: a jobbos kormány mellé választottak egy balos városvezetést. Kutya kötelességünk az együttműködés. Az, hogy vannak vitáink, még nem ok arra, hogy ne álljunk szóba egymással. - A kormány lépései, mint például a szolidaritási adó összegének növelése, az önkormányzatokat sújtó központi elvonások, az ingyenes parkolás, meg a többi, minek nevezhető, baráti gesztusnak? - A világon végigsöprő koronavírus járvány kétségtelenül nem baráti gesztus egyetlen ország felé sem. A magyar költségvetésben 2000 milliárdos lyuk keletkezett ennek nyomán: 1000 milliárd nem folyik be adókból, ugyanennyit elvitt a védekezés költsége és gazdaság újraindítása. Ezen csak közös teherviseléssel juthat túl az ország. Rengeteg kormányzati céltól és programtól vontak el pénzt, az önkormányzatoknak is részt kell vállalniuk. Ez így van mindenütt. - Karácsony Gergely ezzel szemben azt állítja, hogy az európai városok többsége inkább segítséget kap, mint sarcokat. - Nincs sarc. A kormány fizeti a hármas metró felújításának teljes költségét, örömmel odaadnánk a 6 milliárdot a Lánchíd-rekonstrukcióra, ha végre elkezdődne, az idén 93,6 milliárdot kapnak a fővárosi önkormányzatok működésre és fejlesztésre, jövőre pedig a kormány számításai szerint 10 milliárddal több pénzből gazdálkodhat Budapest. A főpolgármesteri vélemény vitatható. - Hollik István legutóbb felvetette, hogy a kormány átvenné a Lánchidat, ha a városvezetés rövidesen nem lát neki a felújításnak. Mit értsünk ez alatt? Mi számít elég rövidnek? - Én nem az ultimátumok, hanem a tárgyalások embere vagyok. Határidőket pedig bizonyosan nem a sajtón keresztül üzenek meg. Másfél hónapja nem kapunk válaszokat a Városházától, nem tudjuk követni, hogy mi történik a Lánchíd ügyében. Tavaly decemberben azt mondta a főpolgármester úr, hogy a híd felújítása nem tűr halasztást. Át is adott nekünk egy mérnöki szakvéleményt, ami világosan kimondja: a híd tragikus állapotban van és fél éven belül meg kell kezdeni a felújítását, a késlekedés pedig drasztikusan növelné a költségeket. Ehhez képest azóta se történik semmi. A fővárosnak egyetlen kérése volt, miszerint a váralagút, a villamos aluljáró és a hídfelújításra adott kormánytámogatást, kizárólag az utóbbira használhassák fel. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) támogatta a kérést. - Az erről szóló kormányrendeletet viszont még nem módosították… - A kormányrendelet bármikor módosítható, ehhez csak annyi kellene, hogy a főváros végre megindítsa a közbeszerzési eljárást a kivitelezésre. Az újabb fővárosi szakvélemény szerint kisebb vasbetonszerkezetek hullhatnak le a hídról, amelyek kárt okozhatnak a rakparton haladó autókban, illetve a Dunán közlekedő hajókban. Ha nem indul meg a munka, a kormány rákényszerülhet, hogy a főváros helyett megoldja ezt a kérdést. - Nem azért vált hirtelen türelmetlenné a kormány, mert Karácsony Gergely kabinetje úgy döntött, hogy nem járul hozzá a Lánchíd használatához a tűzijáték alatt? - Nincs összefüggés a kettő között. Csak a híd állapota és a budapestiek biztonsága számít. - Nem lehet, hogy így még később láthatnak neki a rekonstrukciónak? A tender kiíráshoz és a felújításhoz szükséges dokumentáció a fővárosnál van. - Az óra a fővárosnál ketyeg. A múlt héten azt mondta a főpolgármester, hogy 99 százalékban előkészítették a tendert, azóta eltelt egy újabb hét és nem tudjuk mennyi kell még a 100 százalékhoz. Továbbra sem tudni, hogy mikor írják ki a tendert. Ha a főváros helyett a kormánynak kell elvégezni a feladatot, akkor az eddig elkészült tervek, a Tarlós István által megrendelt dokumentáció és a korábbi városvezetés által beszerzett engedélyek alapján végzi el a munkát. - A Lánchíd példája nyomán az önkormányzatok számíthatnak arra, hogy más felújításra szoruló épületet vagy műtárgyat is átvesz az állam? - Én abban bízom, hogy ezt se kell átvenni. De nehéz helyzetben vagyunk, hiszen főpolgármester úr tavaly decemberben még azt mondta, hogy nem tűr halasztást a felújítás és a kormány el is fogadta az érvelését. Mégse történt semmi. Ha mégis át kell vennünk, akkor nagyon remélem, hogy ez egy kivételes helyzet lesz. - Ha jobban belegondolunk, akkor a Bálnával is valami hasonló történt. Tarlós István ugyan nagy nehezen befejezte, de azután nem tudott mit kezdeni vele, majd jött az állam és átvette. Most pedig hajókikötőt csinál belőle. Nem pazarlás egy ilyen különleges épületet erre használni? - A Bálnával tisztességes üzletet kötött a főváros, a kormány nettó 11,3 milliárdot adott egy funkcióját soha meg talált épületért. Karácsony Gergellyel teljesen egyetértünk abban, hogy a belváros közepén nincsenek jó helyen a szállodahajók, balesetveszélyes és állandó forgalmi dugókat okoz az utasok ki- és beszállítása. A kikötőket ki kell tolni a Szabadság hídtól délre, illetve a Margit hídtól északra lévő területekre. A Bálna lenne az egyik nemzetközi terminál, a másikat az angyalföldi rakparton alakítjuk ki. A Bálna valóban markáns építészeti jel, de korábban nem sikerült értelmes funkciót találni az épületnek, reméljük most sikerült. Karácsony Gergellyel egyébként az Airbnb ügyében is teljesen egyetértünk. Mindketten fontosnak tartjuk, hogy a budapesti elérhető árú bérlakáskínálat érdekében korlátozni kell a rövid távú lakáskiadást, amivel egyúttal megakadályozható a belváros kiürülése is. Ezért is döntött úgy a kormány, hogy a helyi igények érvényesítése érdekében az önkormányzatokra bízza a szabályozást. Célszerű lenne azt kikötni, hogy évente 90-120 napnál hosszabb ideig ne lehessen Airbnb-lakásként hasznosítani az ingatlanokat. Ez lefedné a nyári turistaszezont, de ősszel nyitva lennének az egyetemisták előtt. - A belvárosi kikötők kiköltöztetése ügyében Rogán Antallal, a szállodahajókból nagy hasznot húzó Mahart PassNave feletti felügyeletet ellátó miniszterrel is egyeztettek? - Természetesen. A Bálnára vonatkozó elképzelést a felügyelete alá tartozó Magyar Turizmus Ügynökség dolgozta ki. Egyébként is nem a vállalati profit az elsődleges célja a kormányzásnak. - Karácsony Gergely azt mondta, hogy számtalanszor megkeresték már fideszes portyázók és fürkészek azzal az üzenettel, hogy békén hagyják Budapestet, ha visszavonul az országos politikától. Valóban ez lenne az ára? - Meglepődve olvastam ezt a nyilatkozatot, mert a városházi pletykák pont az ellenkezőjéről szólnak, miszerint ő keresi a fideszes – az ő kifejezését használva – portyázókkal a kapcsolatot, az ígérve: ha Budapest több pénzt kap, akkor ő visszalép az országos politizálástól. Én a két kijelentést azonos komolyságúnak tekintem és inkább a munkára koncentrálok. - Mit tesz a kormány azért, hogy ezeket a konfliktusokat a korábbi vállalható mederbe visszaterelje? - Készek vagyunk a párbeszéd folytatására. Azt javasoljuk, a lehető leghamarabb tartsuk meg az FKT ülését, tárgyaljuk meg a Lánchíd és a Gellérthegy rendbetételének kérdését. Van javaslatunk. - Mi lenne az? - A kormány kész folytatni a kormányzati parkfejlesztési programot, amelynek keretében korábban megújult a Margitsziget és az Orczy-kert is. A kormány arra tesz javaslatot, hogy a budapestiek bevonásával tervezzük meg a csepeli közpark, a Népliget, a Városmajor, a Gellérthegy és a Hajógyári sziget parkjainak megújítását. Ennek részeként kitiltanánk a szennyező és forgalmat lassító turistabuszokat a Gellérthegyről és megépülhetne a sikló a Tabán és a Citadella között. - A sikló engedélyeit és terveit jelenleg egy magántársaság és a főváros közös cége birtokolja. Hogyan lépne be a projektbe az állam? - Azt javasoljuk Karácsony Gergelynek, hogy a Gellérthegyi siklót ne privatizálja a főváros, ne privátprofit legyen a nyereség. A kormány és főváros közösen döntsön a sikló megépítéséről, az éves működési nyereséget pedig fordítsuk a Gellért téri közpark fejlesztésére, fenntartására. A tíz éves, elavult tervek helyett készüljenek újak, amelyek a budapesti utasokat is kiszolgáló közlekedési eszközzé teszik a siklót és nem csupán turistaattrakcióként működne. Ha így is van tere a magánszektorral való együttműködésnek, ám legyen, de első a közérdek. A Gellérthegyen a mainál sokkal szebb park lehetne kiülőkkel, teraszokkal, játszótérrel, sportolási lehetőséggel. A sikló éves nyeresége folyamatosan biztosítaná a fenntartást. - Az atlétikai stadionról kötött egyezség része volt a csepeli nagyerdő is, de én nem tudok arról, hogy eddig akár egyetlen fát is ültettek volna. Hol tart ennek az ígéretnek a beváltása? - A Baranyi-terv része volt a ferencvárosi szabadidős és sportpark, amit a budapestiek szabadon látogathatnak. A leendő park egyötödét foglalja el majd el a stadion, a fennmaradó rész eleve rekreációs céllal épül. Az érintett önkormányzatok támogatták a kormány Déli Városkapu tervét is, amelynek része a diákváros, illetve egy hatalmas közpark Észak-Csepelen. Ennek a tervezése folyamatban van. A terület egyébként magántulajdonban van, de a kormány nyitott arra, hogy az önkormányzatokkal közösen szerezzenek ott tulajdont. A 250 hektáros új városrész koncepciótervét a norvég Snohetta építésziroda a július eleji határidőre elkészítette. A két kerületi polgármester támogatásáról biztosította a tervet. Egy új városrész megépítése évtizedes munka, most sikerült lezárnunk egy fontos szakaszát. - Egyelőre nem sikerült kivitelezőt találni az atlétikai stadionra. Elkészülhet 2023 augusztusára? - Minden kormányzatban munkamegosztás van, jelen esetben a Beruházási Ügynökség az építtető. De úgy tudom, hogy július végére érkezhet be az a három végleges ajánlat, amelyek alapján döntenek majd. Ezzel az ütemezéssel tartható a határidő. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség tájékoztatása szerint nem merült a 2023-as vb halasztása. Ez a valaha volt legnagyobb sportesemény lesz hazánkban, ráadásul 6 év után tér vissza a világ teljes atlétikai mezőnye Európába, hiszen 2017-ben volt az utolsó vb a kontinensen. - Volt némi vita a Galvani-híd ügyében is. Meddig jutott a projekt az elmúlt félévben? - Az önkormányzati választások után felrémlett egy fővárosi híd-stop, de szerencsére ezen sikerült túllépni. A világ egyik legtapasztaltabb hídtervezőit bíztuk meg a feladattal egy nemzetközi tervpályázat alapján. Legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender. Az építkezés három évig tarthat. - A költségekről nem szeret beszélni, de azért megkérdezném: mennyibe fog kerülni ez a híd? - Költségekről felelősen a tervek elkészülte és a kivitelezői közbeszerzési eljárás lefolytatása után lehet nyilatkozni., hiszen akkor áll rendelkezésünkre minden ehhez szükséges információ. Hibát követ el az, aki előbb mond bármilyen összeget. - Hatalmas projekt az M5-ös metró is, csupán a tervezési költség 10 milliárd feletti. Mikor utazhatnak az új vonalon a fővárosiak? - A teljes HÉV-infrastruktúrát felújítja kormány. Ennek részeként létrejön a budapesti crossrail, a távlati tervekben ugyanis összekötnénk a szentendrei HÉV-vonalat a két dél-pesti vonallal, a ráckeveivel és a csepelivel. Ez lesz az M5-ös metró. Első lépésként a ráckevei és a csepeli vonalakat bevezetjük egészen a Kálvin térig, így ezeknek is lesz közvetlen metrókapcsolata. Még ebben az évben kiírunk egy nyílt uniós közbeszerzést a járműpark teljes cseréjére is. Így új 120 méteres, légkondicionált, alacsony padlós szerelvények közlekedhetnek. A szentendrei és a déli vonalak tervezői szerződéseit már aláírtuk, a tervek 2023-ra készülnek el. Felelősen az ígérhető meg a budapestieknek, hogy 2030-ig a kivitelezést is sikerül lezárni. Ebben még nem lesz benne a Duna alatti összekötés. Reményeink szerint döntően uniós forrásból valósulhat meg a beruházás. Ebből is látszik, hogy a kormány komoly uniós forrásokat irányít Budapestre. - Az országgyűlés megszavazta a rozsdaövezeti 5 százalékos lakásáfa bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokat és szeptemberre kiválasztják a program első projektjeit mintegy száz hektáron. Hol lesznek az első akcióterületek? - Három célt tűztünk magunk elé: megfizethető árú lakások építését, az egykori ipartelepeket visszakapcsolását a város vérkeringésébe, illetve munkahelyek megmentését az építőiparban. A törvényt nyáron kihirdetik, ezután választjuk ki a projekteket. Biztosan lesznek fejlesztések Angyalföldön, Zuglóban, Józsefvárosban, Újbudán, Óbudán, Újpesten és más fővárosi területeken. A kormány azonnali és hosszú távú területeket is meghatároz. Az előbbiek esetében 2-3 év múlva már birtokba is vehetik lakóik a lakásokat, hiszen engedélyezett vagy már el is indult beruházásokról van szó, csak a 27 százalékos áfa miatt ezek megtorpantak. A távlatiak meghatározására azért van szükség, hogy elkezdődjön ezeknek a területeknek az előkészítése, a kármentesítés, a romeltakarítás és a területrendezés. - Az Óbudai-sziget is rajta van a listán? - Nincs még lista. De Bús Balázzsal értek egyet a sziget északi részére felesleges, kártékony, ráadásul nagyon drága az árvízvédelmi rendszer kiépítése. A sziget északi része maradjon a lakosság számára nyitott közpark és sportolási terület, amit időnként elönthet az ár. - Mi lesz a szuperkórházzal? Elkészült a jelentés az alternatív helyszínről, de az FKT nem tud dönteni az ügyben. - Valóban. A két helyszín bármelyikén megépíthető lenne a szuperkórház. Örömmel folytattuk volna le ezt a vitát is a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában. Nagyon sajnálom, hogy Főpolgármester úr indoklás és új időpont javaslása nélkül lemondta a közösen kitűzött júniusi ülést. Mi szeretnénk mielőbb bepótolni azt. Párbeszédre törekszünk, de ha ez nem lehetséges, akkor a kormány egyedül is döntést tud hozni az ügyben. - Mit szól a kormány főváros felvetéséhez a 9 órás iskolakezdésről? - Nyitottak vagyunk ebben az ügyben, de elvárjuk, hogy a főváros folytasson le egy társadalmi egyeztetést a kérdésben, valóban kérdezzék meg a budapestieket. Egyébként pedig tisztelettel kérjük a városvezetést, hogy fejezze be az autósok üldözését. Autóval közlekedni nem deviancia. Sokaknak elengedhetetlen eszköz ez a munkába járáshoz, a családi élet szervezéséhez. A szeptemberi kezelhetetlen dugók kialakulásának elkerüléséhez fel kell számolni a nagy forgalmú utakon kialakított kerékpársávokat, és alaposan meg kellene gondolni a beharangozott sebességkorlátozás bevezetését is. - Ezek korántsem példa nélküli intézkedések, hiszen Európa több nagyvárosa is igyekszik megakadályozni a járvány ideje alatt megritkult autóforgalom visszaerősödését. - Egyetértek Karácsony Gergellyel abban, hogy új egyensúlyra van szükség a budapesti közlekedésben. Mondjuk én a közösségi, főleg a kötöttpályás közösségi közlekedésre teszem a hangsúlyt. De előbb a párbeszéd, hatástanulmányok és utána forgalomcsökkentés. Az új egyensúly megtalálása csak olyan előzetes közlekedésfejlesztések után érhető el, mint például a HÉV-ek megújítása, a belvárosból forgalmat kiszívó Galvani híd és Aquincumi híd, vagy éppen P+R parkolók építése.   

Névjegy

Az ELTE jogi karán diplomázott 1997-ben, de már 1988-ban belépett a Fideszbe, társaival az egyik első gimnáziumi csoportot alakította meg. 2018 májusában a Miniszterelnökségen Budapest-fejlesztési államtitkárnak neveztek ki.