Segítség helyett adósság vár a településekre

Publikálás dátuma
2020.07.13. 06:00

Fotó: Népszava
Állami hitelkeret nélkül a 800 leggazdagabb település fele támogatásra szorulhat. Az önkormányzatok adóssága elérte az 1300 milliárdot, főleg az államnak tartoznak.
Köddé vált az önkormányzatok mentőcsomagja. Június elején még arról beszélt a kancelláriaminiszter, hogy a települések 200 milliárd forintos hitelkeretet kapnak, ha megszorulnak a válsághelyzet hatásai miatt, majd váratlanul kivették a jövő évi költségvetésből a lehetőséget és azóta semmit nem hallani róla. Az ötlet, hogy legyen egy átmeneti segítséget nyújtó hitelkeret, ami pótolhatja a helyi iparűzési adóból idén kieső bevételt, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségétől (TÖOSZ) származott, de a szervezet elnöke állítja, ők sem kaptak magyarázatot, hogy miért törölte végül a tervet a kormány. A keret elég lett volna arra, hogy fél évet nyerjen a szektor, e nélkül viszont Schmidt Jenő szerint a szolidaritási adó befizetésére kötelezett 800 önkormányzat fele nem egyformán, de akkora bajban lesz a következő időszakban, hogy hitelfelvételre szorulhat. Elvileg minden település köthet likviditási hitelszerződést valamelyik pénzintézettel saját adóbevételei összegének feléig, de az így felvett hitelt egy éven belül vissza kell fizetni, és ma a korábbinál is nehezebb megmondani, hogy beérkeznek-e és ha igen, mikor a tervezett bevételek. A TÖOSZ elnöke szerint a napi gyakorlatban a bankok rugalmasan kezelik az ilyen likviditási kereteket: ha az önkormányzat egyetlen napra össze tudja szedni a pénz visszafizetéséhez szükséges összeget, másnap viheti, mert újra nyílik a keret. Tab fideszes polgármestere azt gondolja, elsőként azok a települések kerülhetnek bajba, ahol egy nagy cég fizeti az iparűzési adó túlnyomó részét, mint például az ő városában a Flex, Rácalmáson a Hankook, Tiszaújvárosban a TVK, Szentkirályon az ásványvizet gyártó cég. Ezeken a helyeken 30-35 százalékkal biztosan kevesebb lesz az adóbevétel a tavalyihoz képest, miközben a szolidaritási pénzt a 2019-es kiemelkedően jó év vállalati beszámolói alapján vonják. A tetejébe az elvonás azt sem veszi figyelembe, hogy az adott önkormányzat a maximálisan lehetséges 2 százalékos iparűzési adót szedi be a cégektől, vagy mondjuk csak 1,6 százalékot, és így kevesebb a bevétele, a vállalati adóalapot tekintik mérvadónak. A polgármester szerint törvényszerűen várható, hogy az eddigi kedvezményeket megszüntetik a települések. Mivel az idén szeptemberben beérkező adóelőleg után csak március 15-e a következő előleg befizetési határidő, és a kormány december végén egyben utalja át a településeknek a januári és februári bérek előlegét, a TÖOSZ elnöke arra számít, hogy a februári és márciusi fizetések kifizetésével már sok helyen baj lesz. Jánoshida polgármestere szerint azonban már december elején lehetnek olyan települések, ahol kiürül a kassza. Eszes Béla lapunknak elmondta, a 2,5 ezres jászsági községnek nincs pénzintézeti hitele, de hamarosan lehet. Egy uniós fejlesztésük ugyanis a tervezettnél többe kerül, támogatást kértek a különbözetre is az Államkincstártól, de még nem kapták meg a jóváhagyást. Az ilyen támogatási összegek is a települések adósságállományát növelik, ahogy a beszállítóknak, szolgáltatóknak ki nem fizetett számlák is – kapcsolódik az elmondottakhoz Pitti Zoltán. A Corvinus Egyetem kutató professzora az összes tartozást a jegybank adatai alapján összegezve jelentette ki nemrég, hogy érik az újabb adósságkonszolidáció, már a vírushelyzet előtt elérte a hazai önkormányzati szektor adósságállománya a 2011-ben megkezdett konszolidáció előtti 1300 milliárd forintos szintet, csak más az összetétele. (Friss kormányzati nyilvántartásból származó adatokat kértünk a belügyi és a pénzügyi tárcától, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.) A közgazdász szerint magas az uniós pályázatok társfinanszírozási részeként a települések helyett vállalt állami előleg, egyre több a kifizetetlen számla és egyre gyakoribb az is, hogy az önkormányzati közszolgáltató vállalatok vesznek fel hitelt, amihez a település kezességet vállal. Ezzel már csak azért is megpróbálkozik sok város, mert a kormány az utóbbi időben könnyebben hozzájárult ezeknek a cégeknek a hiteleihez, mint ha maga a település kérte volna. Az elbírálásnál azonban ekkor ugyanúgy nem lehet biztos a sikerben egy ellenzéki megyeszékhely, mint ha maga akarna hitelt felvenni. A múlt hónapban például kormányhatározatban utasította el az állam a Miskolci Hőszolgáltató Kft. 435 millió forintos hiteligényét. Az ilyen döntés az előző ciklusban nagyon ritka volt: 2018-ban 137 település 158 ügyben kérte a kormány hozzájárulását a hitelfelvételhez, négy kivétellel ezt meg is kapták.          

Pénzosztás

Az év végi maradványpénzekből nagy összegű támogatásokhoz juthatnak az arra „érdemes” települések. Ilyenkor a benyújtott pályázattal rendelkező, de a keret kimerülése miatt az eredeti pályázati csomagban nem nyertes városok és községek kapnak pénzeket, már ha a térség fideszes országgyűlési képviselője is úgy akarja. Több polgármester is megerősítette, hogy a Belügyminisztérium nagyon pontos listát vezet az igényekről és a települések valós anyagi helyzetéről, ám gyakran nem ez számít a pénzosztásnál, hanem a kormánypárti képviselő egyéni döntése. Nem véletlenül panaszkodnak az ellenzéki polgármesterek, hogy ők nem rúghatnak labdába. G.E.

Tervezet iparűzési adó bevétel 2020 (milliárd forint)

Budapest főváros 174,4 Budapest kerületek 148,6 Debrecen 17,7 Miskolc 2,5 Szeged 11,9 Pécs 9,5 Győr 22 Tiszaújváros 4,3 Szentkirály 0,125 

Újratervezés szinte minden városban

Miskolcon az idei évre tervezett iparűzési adó összege 11,5 milliárd forint, ehhez képest azonban már most 2 milliárd forinttal kevesebbel számol az önkormányzat – tudtuk meg a városházán. A költségvetést módosították, abban immár majdnem 2 milliárd forintos hitelfelvétel szerepel, amiből 1,5 milliárdot a diósgyőri vár felújítására kell elkölteniük, miután a külső vár fejlesztését szolgáló, még az előző fideszes városvezetéssel kötött támogatói szerződést a kormány visszavonta. Miskolc azonban mindenképp szeretné megvalósítani a projektet, ezért szükséges a pénzfelvétel – indokolták. A hitelből további kétszázötvenmillió forintot a Szentpéteri kapui temető fejlesztésére költenek majd, kilencvenmilliót pedig a város bérlakás-állományának felújítására szeretne igénybe venni az önkormányzat. Debrecen önkormányzata a koronavírus-járvány elleni védekezés többletköltségei kapcsán belső költségvetési átcsoportosításokat hajt végre, beruházásokat azonban nem ütemez át – válaszolta lapunknak Papp László fideszes polgármester. Hozzátette: az önkormányzat 2020-ban 2,5 milliárd forint beruházási célú hitelfelvétel mellett 34,5 milliárd forint hiteltörlesztést teljesít, amely jelentős részben az Északnyugati Gazdasági Övezet kialakításával kapcsolatos. Az elvonások és a bevételek csökkenése miatt várhatóan hitelfelvételre kényszerül Eger városa is, ám hogy mekkora összeg lesz ez, egyelőre nem tudták megmondani az általunk megkérdezett képviselők, miként azt sem, mekkora bevétel kiesésre számítanak az elvonások miatt. Kitérő választ kaptunk az erre vonatkozó kérdésre Szolnokon is, azt azonban elmondták: hitelfelvételre vonatkozó előterjesztést egyelőre nem készítenek. Nem kényszerül hitelfelvételre az észak-borsodi, hátrányos helyzetű térségben lévő hétezres város, Encs sem. Mikola Gergely jobbikos polgármester lapunknak elmondta: a településnek szerencséje van, mivel az M3-as autópálya építése miatt számos cég létesített itt telephelyet, s fizeti most nekik az adót. Nincs ilyen jó helyzetben az Encstől kőhajításnyira lévő négyszáz lelkes kis falu, Hernádszentandrás, amely gyakorlatilag hónapok óta sakkozik azon, melyik számláját fizesse be és melyiket tologassa odébb. Üveges Gábor polgármester szerint a települések régóta alulfinanszírozottak, a kötelezően rájuk hárított feladatok elvégzésére nem kapják meg a teljes pénzt az államtól, a koronavírus okozta helyzet még kiszolgáltatottabbá tette az önkormányzatokat. Számukra egyetlen, minimális mozgásteret az a hárommillió forintos folyószámla-hitelkeret jelent, amelyet a számlavezető bankjuk biztosít minden évben, így csak arra kell vigyázniuk, hogy év végére ez fel legyen töltve: hogy miből, az karácsony környékén mindig hosszas fejtörést okoz a hivatalnak, de eddig bevételek átcsoportosításából ezt sikerült megoldani. Hogy így lesz-e idén is, azt a polgármester nem tudta megjósolni. - Doros Judit

Kormányzati engedély kell a hitelhez

Az önkormányzatok és cégeik a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011-es törvény alapján csak előzetes kormányzati hozzájárulással vehetnek fel hitelt adóbevételeik 50 százalékának megfelelő összegig. Könnyített volna a helyzetükön egy kedvezményes állami hitelcsomag, de sok helyen e nélkül is kénytelenek lesznek adósságba verni magukat. A legtöbb település azonban próbálja megúszni a hitelfelvételt. Schmidt Jenő, Tab fideszes vezetője például úgy fogalmazott lapunknak: „a 18 év polgármesterség alatt megtanultam, hogy csak magunkra számíthatunk”. Dézsi Csaba András Győr fideszes polgármestere szerint „kétségtelenül új és váratlan helyzet elé kerültek az önkormányzatok, de alkalmazkodni kell hozzá. Vannak nyafogós és vannak dolgozós önkormányzatok és polgármesterek, én az utóbbiak közép tartozom és ezt tudom javasolni mindenkinek”- jelentette ki. Egy másik nagyváros kormánypárti polgármestere szerint ugyanakkor „hatalmas gond a decemberi adófeltöltés eltörlése”, nekik csak ez a döntés 3 milliárdos kiesést jelent. Nem arról van szó – tette hozzá, hogy csődbe megyünk, de lekötött pénzekhez, államkötvényekhez kell majd várhatóan hozzányúlnunk, vagyis jelentős kamatveszteséget leszünk kénytelenek elkönyvelni. - Kósa András

MSZP: a kormány tegye ingyenessé a vízparti strandokat!

Publikálás dátuma
2020.07.12. 19:05

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Molnár Zsolt a kancelláriaminiszter délelőtti utazást korlátozó bejelentéseire reagált.
"Miután honfitársaink tízezrei, százezrei számára tervezhetetlenné vált az idei nyár - már pedig a megérdemelt pihenésre mindenkinek szüksége lenne -, ezért arra szólítjuk fel a magyar kormányt, hogy a vízparti strandok, amelyeknek nagy része fizetős, ebben a szezonban ingyenesek legyenek mindenki számára" - mondta az MSZP budapesti elnöke vasárnap, a Facebookon közvetített sajtótájékoztatóján. A politikus Gulyás Gergely kancelláriaminiszter délelőtti utazást korlátozó bejelentéseire reagált. Mivel a környező országokban újra fellobbant a járvány, a kormány színkategóriába sorolja az uniós, és EU-n kívül országokat a fertőzésveszély kockázata alapján. Eszerint változnak a beutazás feltételei. Molnár Zsolt kifejtette:
bíznak abban, hogy a kormány a beutazási besorolásoknál kizárólag a magyar állampolgárok egészségügyi állapotának védelmére koncentrál.

Kiemelte: a kabinetnek a korábban bevezetett ingyenes parkoláshoz és közterület-használathoz hasonlóan kellene ingyenessé tennie a vízparti strandokat, azzal a különbséggel, hogy ezúttal kompenzálja a járvány miatt egyébként is nehéz helyzetben lévő önkormányzatokat a bevételkiesés miatt. 
– Arra szólítjuk fel a magyar kormányt, nyúljon a zsebébe. Ha mintegy 80 milliárd forintot adott NER-közeli vállalkozóknak szállodafejlesztésekre, akkor legyen képes a magyar emberek üdülése, strandolása, pihenése érdekében a zsebébe nyúlni, egyúttal kisegíteni ez ügyben az önkormányzatokat, amelyek már így is vesztesei ennek a járványnak

– hangsúlyozta Molnár Zsolt.

Szerző
Témák
MSZP strandok

Mészáros Lőrinc elárulta, mennyit költ évente a Puskás Akadémia

Publikálás dátuma
2020.07.12. 17:35

Fotó: PFLA
Az ország leggazdagabb gázszerelője a csapat új bronzérméről és az ellenzéki sajtó zaklatásáról beszélt egy interjúban.
Rengetegen gratuláltak a Honvéd győzelme után, még éjszaka is érkeztek az sms-ek - büszkélkedett Mészáros Lőrinc, aki a Nemzeti Sport főszerkesztőjének nyílt meg, egy hosszú beszélgetés keretében, és mesélt a Puskás Akadémia  első osztályú labdarúgó bajnokságon szerzett bronzérméről. A baráti hangulatú beszélgetés során – Szőllősi amúgy a  Puskás Akadémia korábbi kommunikációs igazgatója volt – Mészáros elmondta, hogy több NBI-es klubvezető is méltatta a teljesítményt, közöttük Kubatov Gábor, Leisztinger Tamás, Garancsi Pista, Végh Gábor. Tállai András azonban nem gratulált, és az MLSZ-től azonban nem jött senki átadni a bronzérmeket – Mészáros szerint azért, mert nem bíztak a csapat harmadik helyében.
Az interjúban arról is szó esett, hogy a Felcsúthoz leigazolták  a portugál Joao Nunest. Mészáros elmondta, hogy az igazolásokat egy szakmai stáb készíti elő, de a végső szó az övé, az anyagi paraméterek ismeretében. A NER csúcsvállalkozója azt nem tudta megmondani, mennyit költenek erősítésre az Európa-liga előtt – erről „az adott lehetőségek tükrében” döntenek majd – de azt azért elárulta, hogy 
az akadémia évi 10 millió euróból, 3,5 milliárd forintból gazdálkodik.

Az interjút szemléző hvg.hu megjegyzi, ehhez képest a most az első osztályból kiesett többszörös bajnok Debrecen éves költségvetése 1,2 milliárd forint volt. 
Mészáros arról is beszélt, hogy mi okoz fájdalmat neki: az, hogy egyes lapok csak Felcsútként emlegetik klubját, nem, mivel büszke szülőfalujára - Polgármesterként viszont „óriási nyomás” nehezedett rá az ellenzéki sajtó részéről. „Sértegettek, zaklattak, számtalanszor megbántottak, amit a családom segített elviselni” - mondta Felcsút volt vezetője.
Ehhez érdemes megnézni azt a jelenetet, amikor az amerikai Vice újságírónője próbált feltenni kérdéseket a még polgármesterként dolgozó Mészárosnak.
A nagyvállalkozó érdekes módon nem a bevételt tekinti a legfontosabbnak sportmárkája, a 2Rule kapcsán „.. itt nem is a profit a legfontosabb, inkább az, hogy legyen egy magyar sportszermárka, amely ha versenyre természetesen nem is kelhet a nagy nemzetközi cégekkel, alternatívát kínálhat azoknak, akik a hazai brandet választanák” – mondta Szöllősi kérdésére.
Az interjút teljes terjedelmében ide kattintva lehet elolvasni.
Szerző
Frissítve: 2020.07.12. 21:25