Köddé vált az önkormányzatok mentőcsomagja. Június elején még arról beszélt a kancelláriaminiszter, hogy a települések 200 milliárd forintos hitelkeretet kapnak, ha megszorulnak a válsághelyzet hatásai miatt, majd váratlanul kivették a jövő évi költségvetésből a lehetőséget és azóta semmit nem hallani róla. Az ötlet, hogy legyen egy átmeneti segítséget nyújtó hitelkeret, ami pótolhatja a helyi iparűzési adóból idén kieső bevételt, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségétől (TÖOSZ) származott, de a szervezet elnöke állítja, ők sem kaptak magyarázatot, hogy miért törölte végül a tervet a kormány. A keret elég lett volna arra, hogy fél évet nyerjen a szektor, e nélkül viszont Schmidt Jenő szerint a szolidaritási adó befizetésére kötelezett 800 önkormányzat fele nem egyformán, de akkora bajban lesz a következő időszakban, hogy hitelfelvételre szorulhat. Elvileg minden település köthet likviditási hitelszerződést valamelyik pénzintézettel saját adóbevételei összegének feléig, de az így felvett hitelt egy éven belül vissza kell fizetni, és ma a korábbinál is nehezebb megmondani, hogy beérkeznek-e és ha igen, mikor a tervezett bevételek. A TÖOSZ elnöke szerint a napi gyakorlatban a bankok rugalmasan kezelik az ilyen likviditási kereteket: ha az önkormányzat egyetlen napra össze tudja szedni a pénz visszafizetéséhez szükséges összeget, másnap viheti, mert újra nyílik a keret.
Tab fideszes polgármestere azt gondolja, elsőként azok a települések kerülhetnek bajba, ahol egy nagy cég fizeti az iparűzési adó túlnyomó részét, mint például az ő városában a Flex, Rácalmáson a Hankook, Tiszaújvárosban a TVK, Szentkirályon az ásványvizet gyártó cég. Ezeken a helyeken 30-35 százalékkal biztosan kevesebb lesz az adóbevétel a tavalyihoz képest, miközben a szolidaritási pénzt a 2019-es kiemelkedően jó év vállalati beszámolói alapján vonják. A tetejébe az elvonás azt sem veszi figyelembe, hogy az adott önkormányzat a maximálisan lehetséges 2 százalékos iparűzési adót szedi be a cégektől, vagy mondjuk csak 1,6 százalékot, és így kevesebb a bevétele, a vállalati adóalapot tekintik mérvadónak. A polgármester szerint törvényszerűen várható, hogy az eddigi kedvezményeket megszüntetik a települések.
Mivel az idén szeptemberben beérkező adóelőleg után csak március 15-e a következő előleg befizetési határidő, és a kormány december végén egyben utalja át a településeknek a januári és februári bérek előlegét, a TÖOSZ elnöke arra számít, hogy a februári és márciusi fizetések kifizetésével már sok helyen baj lesz. Jánoshida polgármestere szerint azonban már december elején lehetnek olyan települések, ahol kiürül a kassza. Eszes Béla lapunknak elmondta, a 2,5 ezres jászsági községnek nincs pénzintézeti hitele, de hamarosan lehet. Egy uniós fejlesztésük ugyanis a tervezettnél többe kerül, támogatást kértek a különbözetre is az Államkincstártól, de még nem kapták meg a jóváhagyást. Az ilyen támogatási összegek is a települések adósságállományát növelik, ahogy a beszállítóknak, szolgáltatóknak ki nem fizetett számlák is – kapcsolódik az elmondottakhoz Pitti Zoltán. A Corvinus Egyetem kutató professzora az összes tartozást a jegybank adatai alapján összegezve jelentette ki nemrég, hogy érik az újabb adósságkonszolidáció, már a vírushelyzet előtt elérte a hazai önkormányzati szektor adósságállománya a 2011-ben megkezdett konszolidáció előtti 1300 milliárd forintos szintet, csak más az összetétele. (Friss kormányzati nyilvántartásból származó adatokat kértünk a belügyi és a pénzügyi tárcától, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.)
A közgazdász szerint magas az uniós pályázatok társfinanszírozási részeként a települések helyett vállalt állami előleg, egyre több a kifizetetlen számla és egyre gyakoribb az is, hogy az önkormányzati közszolgáltató vállalatok vesznek fel hitelt, amihez a település kezességet vállal. Ezzel már csak azért is megpróbálkozik sok város, mert a kormány az utóbbi időben könnyebben hozzájárult ezeknek a cégeknek a hiteleihez, mint ha maga a település kérte volna. Az elbírálásnál azonban ekkor ugyanúgy nem lehet biztos a sikerben egy ellenzéki megyeszékhely, mint ha maga akarna hitelt felvenni. A múlt hónapban például kormányhatározatban utasította el az állam a Miskolci Hőszolgáltató Kft. 435 millió forintos hiteligényét. Az ilyen döntés az előző ciklusban nagyon ritka volt: 2018-ban 137 település 158 ügyben kérte a kormány hozzájárulását a hitelfelvételhez, négy kivétellel ezt meg is kapták.
Újratervezés szinte minden városban
Miskolcon az idei évre tervezett iparűzési adó összege 11,5 milliárd forint, ehhez képest azonban már most 2 milliárd forinttal kevesebbel számol az önkormányzat – tudtuk meg a városházán. A költségvetést módosították, abban immár majdnem 2 milliárd forintos hitelfelvétel szerepel, amiből 1,5 milliárdot a diósgyőri vár felújítására kell elkölteniük, miután a külső vár fejlesztését szolgáló, még az előző fideszes városvezetéssel kötött támogatói szerződést a kormány visszavonta. Miskolc azonban mindenképp szeretné megvalósítani a projektet, ezért szükséges a pénzfelvétel – indokolták. A hitelből további kétszázötvenmillió forintot a Szentpéteri kapui temető fejlesztésére költenek majd, kilencvenmilliót pedig a város bérlakás-állományának felújítására szeretne igénybe venni az önkormányzat.
Debrecen önkormányzata a koronavírus-járvány elleni védekezés többletköltségei kapcsán belső költségvetési átcsoportosításokat hajt végre, beruházásokat azonban nem ütemez át – válaszolta lapunknak Papp László fideszes polgármester. Hozzátette: az önkormányzat 2020-ban 2,5 milliárd forint beruházási célú hitelfelvétel mellett 34,5 milliárd forint hiteltörlesztést teljesít, amely jelentős részben az Északnyugati Gazdasági Övezet kialakításával kapcsolatos.
Az elvonások és a bevételek csökkenése miatt várhatóan hitelfelvételre kényszerül Eger városa is, ám hogy mekkora összeg lesz ez, egyelőre nem tudták megmondani az általunk megkérdezett képviselők, miként azt sem, mekkora bevétel kiesésre számítanak az elvonások miatt. Kitérő választ kaptunk az erre vonatkozó kérdésre Szolnokon is, azt azonban elmondták: hitelfelvételre vonatkozó előterjesztést egyelőre nem készítenek.
Nem kényszerül hitelfelvételre az észak-borsodi, hátrányos helyzetű térségben lévő hétezres város, Encs sem. Mikola Gergely jobbikos polgármester lapunknak elmondta: a településnek szerencséje van, mivel az M3-as autópálya építése miatt számos cég létesített itt telephelyet, s fizeti most nekik az adót.
Nincs ilyen jó helyzetben az Encstől kőhajításnyira lévő négyszáz lelkes kis falu, Hernádszentandrás, amely gyakorlatilag hónapok óta sakkozik azon, melyik számláját fizesse be és melyiket tologassa odébb. Üveges Gábor polgármester szerint a települések régóta alulfinanszírozottak, a kötelezően rájuk hárított feladatok elvégzésére nem kapják meg a teljes pénzt az államtól, a koronavírus okozta helyzet még kiszolgáltatottabbá tette az önkormányzatokat. Számukra egyetlen, minimális mozgásteret az a hárommillió forintos folyószámla-hitelkeret jelent, amelyet a számlavezető bankjuk biztosít minden évben, így csak arra kell vigyázniuk, hogy év végére ez fel legyen töltve: hogy miből, az karácsony környékén mindig hosszas fejtörést okoz a hivatalnak, de eddig bevételek átcsoportosításából ezt sikerült megoldani. Hogy így lesz-e idén is, azt a polgármester nem tudta megjósolni. - Doros Judit
