ENSZ;Oroszország;Szíria;humanitárius segélycsomagok;Idlib tartomány;

2020-07-13 09:00:00

Sorompót kapnak a segélyek, éppen, amikor megjelent a koronavírus

Az ENSZ-szállítmányok ezentúl mindössze egy határátkelőn érkezhetnek szabadon a lázadók uralta észak-nyugati országrészbe, ahol már négy koronavírusos esetet igazoltak.

Romokban álló városok és hatalmas, mégis túlzsúfolt sátortáborok jellemzik az északnyugat-szíriai Idlib lázadók uralta részét. A fegyveres ellenzék utolsó bástyájának számító régióban legalább 3 millió civil él, akik túlélését részben vagy egészben a nemzetközi humanitárius segélyek biztosítják. A szállítmányok jelentős része eddig az ENSZ égisze alatt vagy annak közreműködésével jutott el a rászorulókhoz, a világszervezet szerepvállalása azonban a Bassár El-Aszád szír elnök rezsimjével szövetséges Oroszország machinációi miatt bizonytalanná vált.

Az ENSZ Biztonsági Tanács (BT) még 2014-ben fogadta el azt a határozatot, amely alapján a világszervezet konvojai szabadon beléphettek Szíriába az életmentő segélyekkel. Eredetileg négy átkelő is nyitva állt a szállítmányok előtt: kettő a Törökországgal, egy az Irakkal, egy pedig a Jordániával közös határon. A BT döntése alapján az ENSZ teherautói szabadon áthaladhattak ezeken az átjárókon, akár a damaszkuszi kormány hozzájárulása nélkül is. Mindezt az tette szükséggé, hogy az Aszád-rezsim gyakran nem engedélyezte a felkelők uralta területek segélyezését, mivel a kiéheztetés láthatóan a katonai stratégiájuk része - még annak ellenére is, hogy ez háborús bűncselekménynek számít.

Az elmúlt hat évben azonban jelentősen megváltoztak a polgárháború erőviszonyai, mostanra a kormányerők kerültek fölénybe, ami főként a 2015-ös orosz beavatkozás következménye. Moszkva pedig nem nézte jó szemmel, hogy az ENSZ Damaszkusz megkerülésével juttathat be segélyeket Szíriába. A Kreml álláspontja szerint mindez veszélyezteti az ország területi egységét és megszilárdítja annak megosztottságát.

Oroszország, valamint a Szíria szuverenitása miatt szintén aggódó Kína vétójogukkal már az év elején elérték a BT-ben, hogy a rendelkezésre álló négy átkelőből kettőn - a jordániai és az iraki határon fekvőnél - leeresszék a sorompót a világszervezet segélykonvonjai előtt. A Törökországgal közös határátkelők engedélyének meghosszabbítása a múlt pénteken volt esedékes, a nyugati országok azonban hiába próbálkoztak, Moszkva csak egyetlen török folyosó nyitvatartásához járult hozzá a következő egy évre. A Szíriában működő nemzetközi segélyszervezetek közös közleményben arra figyelmeztettek, hogy egy útvonal nem lesz elég a Idlib ellátására. Úgy fogalmaztak, hogy “sokan nem fogják megkapni a létfontosságú segítséget”, ami halálesetekhez és a helyiek szenvedésének fokozódásához fog vezetni. A segélyszervezetek azt is kiemelték, hogy a korlátozások különösen pusztító csapást jelentenek amiatt, hogy már a szíriai felkelők uralta országrészben is megjelent a koronavírus.

A térségben már az elmúlt hónapokban is bizonytalanságot keltett számos gyanús eset, ám az első igazolt megbetegedést csak múlt csütörtökön regisztrálták. Egy idegsebészről van szó, aki két orvosnak és egy ápolónak biztosan átadta a kórt, és félő, hogy közvetve vagy közvetlenül a páciensek egy részét is megfertőzte. A korlátozott tesztkapacitások miatt egyelőre csak találgatni lehet, hogy mekkora a baj. Az mindenesetre komoly aggodalomra ad okot, hogy a koronavírussal diagnosztizált orvosok közül ketten is egy olyan intézményben praktizálnak, ahol a sátortáborokban élő embereket kezelik. Márpedig ha a táborokban felüti a fejét a járvány, akkor kevés az esély annak megfékezésére: érdemi távolságtartásra nincs lehetőség, hiszen a sátrak alig egy méterre fekszenek egymástól, a higiéniai szabályok betartása pedig még reménytelenebb, hiszen az ivóvízből is állandó hiány van. A segélyszervezetek ugyan próbálták felkészíteni a régiót az elkerülhetetlennek látszó járványhelyzetre, de csak korlátozott sikert értek el.

Egyetlen jó hír azért mégis van az Idlibben élők számára: a Törökország által márciusban kiharcolt tűzszünet többnyire kitart. Habár a frontvonalon rendszeresek a kisebb-nagyobb összecsapások, úgy tűnik, az Aszád-rezsim egyelőre nem kívánja újrakezdeni a december és március közötti intenzív offenzívát. A civilek számára mindez csupán sovány vigasz, hiszen az orosz lépések miatt esetlegesen megfogyatkozó segélyek, illetve a járvány ugyanúgy megtizedelheti őket.