Hat nap fizetett, három nap fizetés nélküli szabadság márciusban, nettó 137 800 forintos bér. Nyolc nap táppénz, 14 nap fizetés nélküli szabadság áprilisban, nettó 16 753 forintos kereset. Ezek az adatok szerepeltek egy, a győri ipari parkban targoncásként dolgozó munkavállaló bérpapírjain, miközben a márciust még végigdolgozta. Áprilisban pedig – a koronavírus miatti leállások idején – ugyan valóban nem kellett már bejárnia, ám fizetés nélküli szabadságot nem kért. Márpedig azt a hatályos jogszabályok szerint a munkavállalónak kell igényelnie. A bérpapírokon szereplő összegeken felül áprilisban mindenkinek a kezébe nyomtak még 100 eurót. Így végül ebben a hónapban a győri targoncás nagyjából 52 ezer forintot vihetett haza.
A férfi a Vasas Szakszervezeti Szövetségtől kért segítséget, esete azonban egyáltalán nem egyedi. László Zoltán, a Vasas alelnöke azt mondja: a koronavírus miatti leállások árát nagyon sok helyen a dolgozókkal fizettették meg. Többek között azzal, hogy azonnal fizetett szabadságot adtak ki, majd amikor azok elfogytak, fizetés nélkülire küldték őket. Esetenként ráadásul úgy, hogy a dolgozók nem is tudtak róla, hogy szabadságon vannak.
Az ilyen jogsértés – amikor a munkavállaló papíron szabadságon van, de valójában dolgozik – korábban is bevett gyakorlatnak számított, az idei első negyedévben azonban megszaporodott a hasonló esetek száma. A munkaügyi ellenőrök tavaly január és március között 588, az idén 880 munkavállaló esetében bukkantak ilyen csalásra. Pedig nem könnyű az ilyet tetten érni, mert papíron minden rendben van. A mégis lebukott munkáltatók ilyenkor a gazdasági helyzetükre, hirtelen jött megrendelésekre, vagy egyéb nem várt eseményekre hivatkoznak.
A koronavírus éppenséggel egy ilyen nem várt esemény volt, amelyre – az innovációs tárca foglalkoztatásfelügyeleti főosztályának jelentése szerint - különösen a gépiparban reagáltak úgy, hogy átmenetileg szüneteltették a termelést, a munkavállalókat pedig javarészt szabadságra vagy állásidőre küldték. A Budapesti Gazdasági Egyetem májusi kutatása szerint a kis és középvállalkozások több mint harmada igyekezett szabadságolásokkal kezelni a krízist. A Publicus Intézet április közepén készült vizsgálata szerint pedig a dolgozók 13 százaléka volt kényszerszabadságon a járvány miatt. De nemcsak a gyárleállások, hanem a digitálisnak nevezett otthoni oktatás miatt is sok szülőnek szabadságot kellett kivennie.
A szabadságolások miatt a munkavállalók jövedelme, mint az a fenti példából is látszik, jelentősen lecsökkent. Még akkor is, ha fizetett szabadságon voltak, hiszen a fizikai dolgozók keresetének 20-30 százalékát a különböző műszakpótlékok, túlóradíjak, jelenléti bónuszok teszik ki. Miután pedig az évben kivehető szabadnapok nagyon sok munkavállalónál elfogytak, a nyár folyamán nem tudnak elmenni nyaralni, azaz ténylegesen pihenni. Egy fiatalabb dolgozónak például egy évben csak 20 szabadnapja van, ami négy hét alatt „lepergett”, ennél hosszabb gyárleállások is voltak. A kisgyerekes családoknál ugyanakkor a 3 hónapos otthoni oktatás után a gyerekfelügyeletet meg kell oldani a 9 hetes nyári szünet idejére is. És akkor még nem is beszéltünk arról, mi lesz, ha jön a második hullám – fogalmazott László Zoltán, aki szerint most nagyon sok cégnél okoz fejtörést a szabadságolás kérdése. Van, ahol a cafeteria fizetett szabadnapokra váltásával próbálkoznak, több helyen azonban ezt már a korlátozások időszakában megtették, így már ez sem járható út. Ritka kivételként akad azért pozitív példa is: egy nyugat-magyarországi üzem 10 nap fizetett szabadságot adott pluszban a dolgozóinak. Várhatóan emiatt az év végi pulykapénz kevesebb lesz, László Zoltán szerint ez akkor is egy nagyon gáláns, és Magyarországon sajnos ritka munkaadói ajánlat.
Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke szintén úgy látja: nagyon nehéz helyzetbe kerültek a dolgozók a koronavírus miatti szabadságolások révén. Sokaknak a gyerekekkel kellett otthon maradniuk, ezért fogyott el a szabadságuk, pedig most a nyáron is meg kell oldani a felügyeletet. A VDSZ az iskolák bezárásakor azonnal javasolta, hogy a 12 éven aluli iskolásokat nevelő családokban legalább az egyik szülő kapjon 75 százalékos bérrel fizetett szabadnapokat. Romániában ezt a segítséget meg is kapták a családok a rendkívüli tanítási szünet idejére, a magyar kormány azonban láthatólag nem
is foglalkozott a javaslattal.
A nyári szabadságolások kérdése így a VDSZ területén is komoly fejtörést okoz a cégeknek. Van, ahol napközivel segítik a kisgyerekes munkavállalókat, több helyen a cafeteriát váltják át szabadnapokra. A megszakítás nélküli munkarendben dolgozók esetében több helyen sikerült olyan megállapodásokat is kötni, amelyek értelmében a cég plusz 5 nap pótszabadságot ad ki a dolgozóinak.
