Az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn elítélték a török döntést, amelynek értelmében az isztambuli Hagia Sophiát múzeumból mecsetté alakítják. A tárcavezetők hosszú idő után először tartottak rendes ülést Brüsszelben, amelyen egy sor témát megvitattak, köztük a törökországi és a hongkongi helyzetet.
A tanácskozásról nem született közös közlemény, Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője a törökországi helyzetről csak egy szóbeli nyilatkozatot tett, amelyet elmondása szerint minden tagállam támogatott. “Megvizsgáljuk a feszültség csökkentésének további lehetőségeit, ugyanakkor azon dolgozunk, hogy éles válaszokat adjunk a török lépésekre” - fogalmazott Borrell, ami egyaránt kielégíthette az Ankarával barátkozó, illetve kritikus tagállamok elvárásait is. Brüsszelben nem csak a líbiai és szíriai fegyveres konfliktusokban játszott török szerep kelt aggodalmat, hanem a Földközi-tenger keleti térségében, Ciprus partjai mentén végzett jogellenes mélytengeri fúrások is, továbbá az Erdogan rendszer eltávolodása az európai értékektől és normáktól.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint viszont “az EU-nak stratégiai megközelítést kell alkalmaznia” Törökországgal szemben, és el kell fogadnia, hogy a migrációs megállapodással Ankara kezébe helyezte a biztonságát. Ebből az következik - fejtette ki a politikus a saját Facebook oldalán -, hogy minél előbb ki kell fizetni Törökországnak a migráció megállításáért odaígért 6 milliárd dollár hátralévő részét.
Heiko Maas német külügyminiszternek az Európai Parlament külügyi bizottságában elmondott felszólalásából az derült ki, hogy ennél kicsit bonyolultabb a helyzet. A szociáldemokrata politikus szerint mindenre kiterjedő párbeszédet kell folytatni a nagy eurázsiai országgal, és a dialógusnak része kell hogy legyen az emberi jogok törökországi védelme is.
Téma volt az uniós külügyérek ülésén az a “drákói nemzetbiztonsági törvény”, amelyet Kína erőltetett rá Hongkongra. “Ez egyértelműen befolyásolni fogja a kapcsolatainkat Kínával” - mondta Josep Borrell, hozzátéve, hogy egyeztetni fogják az európai szintű és a tagállami válaszlépéseket. A hétfőn megvitatott intézkedések között szerepel vízumkorlátozás, az érzékeny technológia hongkongi exportjának korlátozása és beutazási könnyítés hongkongi diákok számára. A német külügyminiszter ezt annyival egészítette ki az EP-ben elmondott felszólalásában, hogy az év második felében mindenképpen sor kerül az EU-Kína csúcstalálkozóra, mégpedig az eredetileg tervezett Lipcse helyett valószínűleg Berlinben.
Míg Szíjjártó Péter Facebook-nyilatkozatában kitért arra, hogy Magyarország egyetlen uniós nyilatkozathoz sem fogja a nevét adni, amely gyengíti a közel-keleti rendezésre vonatkozó amerikai béketerv esélyeit, Heiko Maas hosszan beszélt a ciszjordániai zsidó telepek annektálására vonatkozó és a washingtoni adminisztráció által is támogatott izraeli tervek jogszerűtlenségéről. Közölte, hogy az Európai Unió nem fogja elismerni a terület bekebelezését, ő maga pedig arra biztatja a palesztinokat, hogy álljanak elő egy saját elképzeléssel, amely segítheti az izraeliekkel folytatandó párbeszédet.
Az EU soros elnökségét betöltő Németország külügyminisztere kérdésekre válaszolva közölte: támogatja, hogy a külügyi tanácsban egyes döntéseket a jövőben ne teljes egyhangúsággal, hanem minősített többséggel hozzanak meg.
