Dollármilliárdos tételben olajoznak, egy háború adja a díszletet

Líbiának esélyes sincs talpra állni, amíg nem tudja nagy tételben értékesíteni legfontosabb nyersanyagát.

Noha a polgárháború befejezése még várat magára, múlt pénteken felcsillant a remény arra, hogy megkezdődhet a líbiai gazdaság helyreállítása. A konfliktusban semleges nemzeti olajtársaság (NOC) bejelentette, hogy a szemben álló felek megállapodtak az olajexport újraindításáról. Az alku részleteit ugyan nem ismertették, de az biztosnak tűnt, hogy a keleti országrészt birtokló lázadók beleegyeztek az olajlétesítmények blokádjának feloldásába.

A Halifa Haftár tábornok parancsnoksága alá tartozó fegyveresek még január közepén, éppen a berlini békekonferencia előtt állították le a olajtermelést és szállítást az általuk uralt területeken. Arra hivatkoztak, hogy a líbiai központi bank igazságtalanul osztja szét a nyersanyag eladásából származó bevételeket - a pénzből korábban a nemzetközileg elismert kormány és a felkelők egyaránt részesedtek. Mindez érzékenyen érintette Líbiát, mivel az olajból származik az ország szinte teljes exportbevétele, s a csapok elzárásával mintegy 6,5 milliárd dollártól (nagyjából 2000 milliárd forinttól) esett el az államkassza. A kormány az ország tetemes devizatartalékait felhasználva képes volt fedezni a legszükségesebb kiadásokat, ám ez az infláció emelkedéséhez és további gazdasági problémákhoz vezetett.

Az Egyesült Államok és más országok már régóta követelték az olajblokád feloldását, az amerikai diplomáciának sikerült is tárgyalóasztalhoz ültetnie a feleket. A NOC által bejelentett megállapodást követően múlt pénteken egy olajjal feltöltött tanker hajó el is indulhatott az egyik kelet-líbiai kikötőből Olaszországba.

Az egyezség azonban tiszavirág életű volt: a felkelők már másnap közölték, hogy mégsem vetnek véget a blokádnak, és addig nem is fognak, amíg nem rendeződik az olajbevételek ügye. Szóvivőjük egyebek mellett azt követelte, hogy a nemzeti olajtársaság egy nem nevesített ország bankjának folyósítsa a pénzt, amely aztán egy “átlátható mechanizmus” alapján szétosztja azt a líbiai régiók között.

Az amerikai nagykövetség sokat sejtető közleményben csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy “külföldi törekvések” megakadályozták az előrelépést. A NOC viszont meg is nevezte, hogy kit tart felelősnek a megállapodás felbomlásáért: a nemzeti olajtársaság szerint a felkelők az Egyesült Arab Emírségek utasítására táncoltak vissza. A Haftár egyik legfontosabb pártfogójának számító Öböl-menti ország nem tagadta a vádat, sőt, Anvar Gargas külügyi államminiszter hallgatólagosan be is ismerte azt. A tisztségviselő a Twitteren azt írta, ők szeretnék, ha Líbia olajtermelése minél előbb újraindulna - amennyiben biztosított, hogy a lépés nem súlyosbítja a polgárháborút.