Frissesség ide vagy oda, e sorok megjelenésének igazán stílusos időpontja a kedd. Annak mintájára, hogy a bölcsek pénteken megszületett javaslatai után a kormányfő mérlegelt, majd döntést hozott, amit vasárnap délelőtt jelentett be a miniszterelnökséget vezető miniszter. Két nap kellett a színkód – kissé bizonytalan – ismertetéséhez. Alkalmazkodva a 2010 óta speciálisan közszolgálati magyar médiához, amelyben szombaton késő este is a pénteki belgrádi zavargásokat részletezték, és a nagy járványügyi bejelentés előtt és után is az akadálymentesített nemzeti konzultációról tudhattunk meg rendkívül alapos információkat. Szintén nem frisseket. De a jó propagandához idő kell.
A sokszor ismételt coming soon után megtörtént hát a rendkívüli bejelentés. Istentisztelet-időben – mondta Gulyás Gergely, mintha a délelőtt tizenegy az egyetlen alkalmas időpont lenne, mintha az istenadta nép követelte volna a vasárnapot, mintha a nézőnek köze volna az ő hitéhez és vallásgyakorlásához.
Negyvennyolc óra a megfelelő hangosítás megszervezéséhez viszont kevésnek bizonyult, az újságírói kérdések hangfoszlányait a válaszokból egészíthette ki az elmúlt négy hónap operatív törzsei és kormányinfói után még mindig érdeklődő. De miért is lenne fontos egy sajtótájékoztatón a kérdés? Vagy a tájékoztatás.
Bizonyítandó, hogy az augusztus 1-ig ingyenes teszt a nézői intelligenciára és türelemre is vonatkozik, a megnyert csatáról (háború nélkül nincs kormányzati nyilatkozat) és a csodának számító magyar fertőzöttségi adatokról szóló barokk körmondatok után végre elhangzott a döntés a zöld, sárga és piros országokról. Az új fertőzöttek számának rekordjáról hírt adó ország, lám, a zöld kategóriába került, bizonyára függetlenül a NER arisztokrácia gazdasági érdekeitől és nyaralási szokásaitól.
Szólhatott volna ez a négy hónap a bizalomról is. Történhetett volna valódi nemzeti konzultáció, amelyben meghallgathattak volna orvost, tanárt, előadóművészt, kisnyugdíjast, pincért és napszámost. Az ismeretlen betegség és világjárvány idején jó lett volna a tudósokra hallgató, az adatok birtokában felelősen döntő, vagy akár dilemmáit megosztó kormány útmutatásaiban hinni.
Az ehhez szükséges bizalom azonban már március 13-án megingott, azon a napon, amikor reggel még határozottan cáfolta a kormányfő az iskolák bezárását, amit este háromnegyed tízkor éppoly határozottan bejelentett. Nem állt helyre, amikor százezernyi család leste az érettségivel kapcsolatos információkat, vagy amikor károsból hirtelen hasznossá vált a maszkviselés. Főleg nem, amikor kórházi ágyakat ürítettek ki egy-két nap alatt, de a már felszabadultabb pillanatokban sem, amikor figyelembe véve az összes kockázati tényezőt, kulturális eseményeket még nem, de focimeccseket már lehetett rendezni.
De hisz most hétvégén is megtudhattuk, mi az, ami valóban fontos. A miniszterelnök és a miniszterelnökséget vezető miniszter, mielőtt megosztotta volna honfitársaival a piros-sárga-zöld hármas új jelentését, meglátogatott egy stadiont.