Előfizetés

Meghalt Bogdán László, Cserdi polgármestere

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.14. 10:34

Fotó: Csortos Szabolcs / Népszava
A Baranya megyei települést felvirágoztató polgármestert kedd reggel, a község üzemében találták meg.
Meghalt Bogdán László, Cserdi országosan is ismert polgármestere. A hírt a HírKlikk és Romnet tette közzé, beszámolóik szerint a település vezetőjére kedden reggel, a falu feldolgozó üzemének épületében találtak rá – azt írják, a férfi öngyilkos lett. Bogdán 14 éve vezette a Baranya megyei községet, ahol polgármestersége alatt szinte teljesen megszűnt a bűnözés, a falu mezőgazdasági termelésbe kezdett, és gazdálkodói képzést, kertészeti közmunka-lehetőséget biztosítottak az ott élőknek. A cserdi csoda elismertségét is jelzi, hogy Bogdán László 2015 óta Magyarország tehetséggondozó nagykövete volt. 
A Népszava telefonon kereste meg a cserdi önkormányzatot, ahol megerősítették a polgármester halálhírét. Részleteket azonban a család kérésére nem közöltek. Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes, lelki elsősegély számot!

Koronavírus: Müller Cecília elmondta, milyen adatok alapján sorolják be az országokat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.14. 10:23

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Ha olyan esemény adódik, ami hirtelen megnöveli a fertőzések számát egy adott országban, soron kívül is reagálnak.
Müller Cecília országos tisztifőorvos tájékoztatása szerint hetente értékeli újra az országok koronavírus-járvány szerinti besorolását az operatív törzs, ám ha olyan esemény adódik, ami hirtelen megnöveli a fertőzések számát egy adott országban, soron kívül is reagálnak – írja keddi számában a Magyar Nemzet. Müller azzal kapcsolatban, hogy a Covid-19-járvány több külföldi országban megfigyelhető felerősödése miatt a magyar kormány utazási korlátozásokat vezetett be, a kormányközeli lapnak az MTI összefoglalója szerint azt mondta:
„két adatot veszünk figyelembe ahhoz, hogy a pandémiás veszély szerint milyen színbe sorolunk egy országot. Az aktuális koronavírus-fertőzöttek száma mellett az elmúlt két hét mozgóátlagát is nézzük”.

A tisztifőorvos szerint a két adat alapján reálisan lehet összevetni egy adott ország járványügyi helyzetét a magyarországival.
„Hazánkban nem ugrott meg az új fertőzöttek száma, s hasonlóan kedvező a helyzet Szlovákiában, valamint lakosságarányosan néhány másik európai uniós országban. Ezek az államok kapnak zöld besorolást, így semmilyen utazási korlátozás nem lép hatályba velük kapcsolatban. Sárga besorolást kapnak azok az államok, amelyekben magasabb az új pozitív esetek száma, de még nem érték el a tömeges megbetegedések fázisát, legfeljebb lokálisan rosszabbodott jelentősen a pandémiás helyzetük. Vörös besorolást akkor kap egy adott állam, ha területe egészén tömegesen betegszenek meg az emberek Covid-19-ben. Ekkor alapesetben nem fogadunk nem magyar állampolgárokat”

– fejtette ki.

A nemzetközi pandémiás helyzet színek szerinti ábrázolása egyebek mellett a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján lesz látható. A lap kérdésére az országos tisztifőorvos arra is kitért, hogy
az egészségügyi szolgáltatóknak előírt alapvető eljárásrend nem változott, ám tájékoztató leveleket küldenek ki nekik, hogy felhívják a figyelmet a szerdától hatályba lépő kormányrendeletre.

Azzal kapcsolatban, hogy augusztus elsejétől az állam nem állja a Magyarországra lépők tesztelési költségeit, Müller Cecília hangsúlyozta: ez csak a beutazásra vonatkozó rendelkezés, a Nemzeti Népegészségügyi Központ a jövőben is elvégzi a járványügyi biztonság fenntartásához szükséges és az eljárásrendnek megfelelő teszteket. A beutazók önköltséges tesztjeivel összefüggésben megjegyezte: nincsen szabott, „állami ár”, a laboratóriumok maguk állapítják meg díjtételeiket. Annak a labornak az eredménye fogadható el, amelyiknek van mikrobiológiai laboratóriumi diagnosztikára jogosító működési engedélye.

„Provokáció” – A Pride is téma volt a parlamentben

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.07.14. 10:20

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Völner Pál a BTK-t emlegette a Pride kapcsán, majd azt mondta, nem büntetőjogi eszközökkel kell válaszolni a „provokációra”.
Most, hogy 400 ezer fölé nőtt a munkanélküliek száma, a kormány 400 ezer katával adózó vállalkozó életét lehetetlenítheti el a 40 százalékos büntetőadó bevezetésével, míg máshol a kormány azon gondolkozik, hogyan segítsen a kisvállalkozókon, a vállalkozói kamara elnöke érdekvédőként tekint magára, náluk Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke maga javasolta a büntetőadót – mondta Burány Sándor, a Párbeszéd képviselője az Országgyűlésben. Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára „válaszában” immár sokadszorra kormánytati szlogeneket pufogtatott arról, hogy a kormány nem segélyt, hanem munkát akar adni az embereknek a gazdasági válság idején is. A pénzügyminisztérium államtitkára legalább azt elismerte, hogy a bajban az Európai Unió is segít többféle módon. A katával kapcsolatban azt mondta, ez sok esetben szabálytalan foglalkoztatáshoz vezetett, alkalmazottakat szerveztek ki ebbe az adózási formába, miközben a cél a kisvállalkozók segítése volt. Szerinte a 400 ezer vállalkozásból mintegy 100 ezer olyan van, amelyik 3 millió forint fölött számláz egyetlen cégnek, nekik a megbízójuk fogja fizetni a 40 százalékos adót, ezzel igazságosabb lesz a rendszer. Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője a klímaválságról beszélt. – Vesztésre állunk a zöldfelületek védelmében és a klímaváltozás elleni harcban is – mondta, szerinte a kiemelt kormányzat beruházásoknak rengeteg erdő, zöldfelület esett áldozatul. Ilyen lehet a hajógyári sziget és tatai Öreg-tó partja, az egyiken ezer fát vághatnak ki, Tatán luxus hotel épülhet természetvédelmi területen, tíz méteres mélygarázzsal. – A Fidesznek nem számít a zöldterületek megóvása – mondta. A tervezett motorpálya építéséhez semmilyen környezetvédelmi hatástanulmány nem készült, csak a rövid távú gazdasági érdekek számítottak ebben az esetben is. Schanda Tamás, az innovációs minisztérium államtitkára általánosságban beszélt a kormány klímapolitikájáról, egyik konkrét felvetésre sem adott választ. Varju László (DK) szerint a kormány megalázta az önkormányzati vezetőket azzal, hogy a 2021-es költségvetés vitája során nem volt hajlandó velük tárgyalni pedig hatalmas megszorításokkal kell majd az érintet településvezetőknek dolgozni jövőre a megszorítások miatt. Eközben a kormány „több száz milliárdos lélegeztetőgépre kapcsolta saját oligarcháit”. Mindez azért, mert „Orbán Viktor a mai napig nem tudja feldolgozni a tavalyi helyhatósági választások eredményét”. Varju László ezek után lapunk információját idézte, miszerint hiába ígért a kormány 200 milliárd forint értékben átmeneti hitellehetőséget az iparűzési adó elvonása miatt bajba jutott önkormányzatoknak, végül még ezt a lehetőséget is megvonták tőlük a 2021-es büdzsében. Tállai András ellenzéki képviselőket idézett válaszában, melyek saját költségvetésükről azt állapították meg, hogy bár a szolidaritási adó emelkedni fog jövőre, de ezt más bevételek kompenzálhatják majd 2021-ben. Gurmai Zita, az MSZP képviselője a vásárosnaményi ruhagyár ügyével foglalkozott, ennek dolgozói tegnap tüntettek, mivel március óta sem bért nem kapnak, sem végkielégítést, sem álláskeresési támogatást nem kaphatnak. – Eddig azt hittük, a keményen dolgozó kisemberek kizsákmányolása elképzelhetetlen ebben az országban – mondta a képviselő, felidézve, hogy a kormány többször is tárgyal a tulajdonossal. – Most itt lenne a lehetőség a keményen dolgozó kisemberek érdekelt védjék – mondta Gurmai Zita, majd lapunk riportjából idézte fel az egyik dolgozó sorsát. – Hol van ilyenkor a munkahelyvédő csomag, melyre önök olyan büszkék? – mondta. Schanda Tamás szerint „szomorú, hogy politikai haszonlesésre használja fel ezt a szerencsétlen helyzetet”, amiben „a magyar állam nem tud közvetlenül segíteni a munkavállalóknak”, mert „a felelőtlen külföldi tulajdonos csapdahelyzetbe vitte őket”. Az államtitkár szerint lenne hitellehetőség a bérek rendezésére, de „egy magáncég tulajdonosának bűnét ne a kormányon kérjük számon”. Brenner Koloman (Jobbik) szerint az Európai Tanács ülésére időzített parlamenti határozat semmire nem jó, a kormány most csapkodja az asztalt, miközben éppen kiegyezésre lenne szükség az EU tagállamai között. – Hiába ment egy Marshall segélynyi pénz Mészáros Lőrinc betonjába, még a szlovén életszínvonalhoz sem vagyunk sehol sem. Eközben miért tetszenek félni a jogállami kritériumoktól a támogatási pénzek folyósítását illetően? – kérdezte. Orbán Balázs államtitkár válaszában arról beszélt, éppen a népképviselet lényege, hogy a kormány a parlament véleményét kéri ki egy ilyen fontos uniós csúcs előtt, majd Angela Merkelt idézte, aki tavaly azt mondta, Magyarország jól használta fel az uniós pénzeket. – Miért kell nyárról-nyárra feldúlni a békés emberek mindennapjait? – kérdezte Rétvári Bence a pride kapcsán. Az Emmi államtitkára azt tette szóvá, hogy a felvonulás idei jelképének része a korona is. – Ezek nem elsősorban a homoszexuális emberekről szól, hanem talajt vesztet balliberális erőkről és szélsőséges csoportokról, akik őket szeretik a kordon másik oldaláról megdobálni, a józan többség számára egyik sem szimpatikus – mondta. Az államtitkár szerint csak ott szerveznek ilyen gyűléseket, ahol érvényesülnek a melegjogok. Völner Pál válaszában az Alaptörvényt idézte, mely szerint bár a véleménynyilvánítás szabad, de az nem irányulhat a nemzet méltósága ellen. – A kisebbség álláspontját nem viszi előre, ha a többséget provokálja – mondta.