Előfizetés

"Megkötötte" Orbán kezét a Fidesz

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.07.14. 14:57

Fotó: ARIS OIKONOMOU / AFP
A parlament elfogadta azt a határozati javaslatot, amely feltételekhez köti az uniós mentőcsomag és büdzsé támogatását. A kormánypártiak szerint biztosra ment a miniszterelnök.
Az Országgyűlés 128 igen, 16 nem szavazattal, és egy tartózkodás mellett - a Demokratikus Koalíció, az MSZP, valamint a Párbeszéd képviselőinek tüntető távolmaradásával - elfogadta azt a határozati javaslatot, amely kötött mandátumot adott Orbán Viktor kormányfőnek a hétvégi uniós csúcsra. A határozat szerint a magyar miniszterelnök csak abban az esetben támogathatja a koronavírus gazdasági hatásait ellensúlyozó uniós mentőcsomagot, valamint a következő hét éves költségvetést, ha leállítják a Magyarországgal szemben folyó jogállami vizsgálatot, az úgynevezett 7. cikkely szerinti eljárást. A dokumentum a megállapodás támogatásának feltételéül szabja azt is, hogy az uniós összegek folyósítását nem köthetik jogállami kritériumokhoz, a „politizáló álcivil szervezetek” nem kaphatnak pénzt, valamint hogy a csomag révén érkező forrásokat minden tagállamnak a gazdaság újraindítására kell fordítania. A határozat parlamenti vitájában felszólaló kormánypárti képviselők azt hangsúlyozták, hogy „nincs szükségünk a hitelre", csupán a bajba jutott déli tagállamok miatti szolidaritásból támogatják a megállapodást. A dokumentum egyébként jogilag semmire sem kötelezi a magyar kormányfőt, Orbán Viktor ugyanis az Európai Unió szabályai szerint szuverén kormányfőként, nem pedig parlamenti mandátumot képviselve vesz részt az Európai Tanács ülésein. Politikai kockázatokat persze így is hordozhat, ha a miniszterelnök végül a határozattól teljesen eltérő tartalmú döntéshez adja a nevét, de ettől még kormányzati forrásaink sem tartottak. Egy államtitkár például azt mondta, „nagyon könnyen teljesíthetők a magyar feltételek”: a pénz célhoz kötöttségét (reformok, gazdaság újraindítása) több jelentős tagállam is szorgalmazza - elsősorban a „fukar négyeknek” hívott Svédország, Dánia, Ausztria és Hollandia. Giuseppe Conte olasz kormányfő például azt nyilatkozta - miután Angela Merkel német kancellárral tárgyalt a csomagról Berlinben -: olyannyira egyetértenek ezzel a céllal, hogy „proaktív javaslatokat” tesznek le az Európai Tanács asztalára. Egy másik államtitkár szerint a 7. cikkely szerint folytatott eljárás sem okoz majd gondot, a vizsgálatot ugyanis le lehet majd zárni a megállapodás létrejötte előtt. - Már két éve folyik az eljárás, gyakorlatilag teljes érdektelenség mellett, minden konkrét következmény nélkül - fogalmazott, majd megjegyezte: A mentőcsomagnak eleve nem része jogállamiság kérdése, így ha megállapodás születik szombaton, akkor a kormányfő már azt mondhatja: megnyerte a csatát. Egy másik államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a legnagyobb ellentétek nem a magyar kormány feltételeivel kapcsolatosak, sőt ezek a többi tagállam számára marginálisak. A valódi törésvonal ugyanis a már említett fukar négyek és a déliek között húzódik. Németország ráadásul azon dolgozik, hogy őszig elfogadják legalább a mentőcsomagot, emiatt pedig hajlandó kompromisszumokra. - Ez a konstelláció széles lehetőségeket kínál a taktikázásra Orbán Viktornak. Ezért sem volt kockázata a határozatnak, mert egy ilyen helyzetből könnyű jól kijönni – mondta forrásunk. Angela Merkel egyébként az év végéig tartó német elnökség alatt még egy átfogó menekültügyi reformról szóló egyezményt is szeretne átverni az EU-n, legalább politikai szinten, ami szintén növeli az egyes tagállami alkupozíciókat. Az óriási érdekellentétek miatt nem számítanak arra a lapunknak nyilatkozó kormánypárti- és ellenzéki képviselők, hogy szombat este minden vitás kérdésre pontot tehet majd az Európai Tanács. Érdekes, hogy abban ugyanakkor minden általunk megkérdezett ellenzéki képviselő biztos volt, hogy Orbán Viktor végül úgyis igent mond majd a mentőcsomagra. Mint egyikük felhívta a figyelmet, a 2021-es költségvetés gazdaságvédelmi fejezeteit már eleve úgy állították össze, hogy abban számoltak a befolyó plusz forrásokkal.

„A Balaton mindannyiunké” – Törvénymódosítást kezdeményez szeptemberben az MSZP

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.14. 14:25

Fotó: ZGPhotography / Shutterstock
„Tettünk már erre kísérletet, azonban akkor a Fidesz-KDNP az utolsó pillanatban kihátrált mögüle” – mondta a párt budapesti elnöke.
„A budapesti lánchidi csata után most már a Balatonon folyik a küzdelem, a Fidesz és a NER-közeli vállalkozók kisgömböcként kívánják magukba szippantani a balatoni strandokat, kikötőket, beépíteni, túlépíteni a közvetlen Balaton-partot” – mondta keddi sajtótájékoztatón Molnár Zsolt. Az MSZP pártigazgatója, budapesti elnöke hozzátette: a párt aktivistái, együtt a Societas ifjúsági mozgalommal csütörtöktől a Balatonnál, a strandokon, kikötőknél, sétányokon és bevásárlóközpontoknál fognak sajtótájékoztatókat, szórólapozást, aláírásgyűjtést tartani, azzal a címmel, hogy „A Balaton mindannyiunké”. Molnár Zsolt kiemelte, arra kérik az aktivistákat, a választópolgárokat, a nyaralókat, hogy – akár online petícióval, akár személyes aláírásukkal – támogassák az aláírásgyűjtő ívet. Mint mondta, fontos, hogy
  • a szabad strandok a jövőben is szabad strandok maradjanak,
  • a teljes balatoni hajózás hátterét biztosító balatoni vitorláskikötők állami tulajdonban maradjanak, ne lehessen ezeket privatizálni,
  • ne lehessen túlépíteni a Balaton-parti övezetet, és meg kelljen őrizni a jelenleg is rendelkezésre álló funkciókat, kempingből kemping, vízpartból vízpart maradjon.
Bejelentette, hogy a nyári akciót követően, szeptemberben kezdeményezni fogják a Balaton-törvény módosítását. „Tettünk már erre kísérletet, azonban akkor a Fidesz-KDNP az utolsó pillanatban kihátrált mögüle. Nagyon bízom benne, hogy most már a kormánypárti képviselők is megértik, hogy a Balaton mindannyiunké, nem lehet azt kisajátítani, meg kell őrizni a jövő nemzedékeinek. A jelen nemzedékeinek pedig lehetővé kell tenni, hogy a magyar családok eljussanak a Balatonhoz” – fogalmazott. Végezetül kiemelte: most a járványhelyzet miatt nem tervezhető a magyar családok nyaralása. Arra kérte a magyar kormányt, tegye lehetővé, hogy a jelenleg fizetős, közvetlen vízparti strandok ebben az idényben ne legyenek fizetősek, az önkormányzatokat pedig kárpótolják a kieső bevételért.

Kövér: Az EU „egyelőre a legjobb választás”

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.07.14. 12:40
Kövér László
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Éles és személyeskedő vita folyt az Országgyűlésben arról a határozati javaslatról, ami kötött mandátummal küldené Orbán Viktort a hétvégi brüsszeli uniós csúcsra.
Nem lenne szükségünk a hitelre, de a déli államok bajba jutása miatt egyszeri szolidaritási gesztusként hajlandóak vagyunk hozzájárulni, de csak akkor, ha ez az unió gazdaságának erősebbé válását, nem a negyedik szent német római birodalmat szolgálja – mondta Kövér László az Országgyűlésben. A házelnök egyike azoknak a kormánypárti képviselőknek, akik beterjesztették azt a határozati javaslatot, mely kötött mandátumot adna Orbán Viktornak a hétvégi uniós csúcson. Eszerint a magyar kormányfő csak akkor támogathatja az Európai Unió gazdasági mentőcsomagját, ha véget vetnek a Magyarországgal szemben folyó 7. cikkelyes jogállami eljárásnak, a „politizáló álcivil szervezetek” nem kapnak uniós pénzt és a forrásokat kizárólag gazdaságfejlesztésre lehet majd fordítani. Kövér László szerint 2004-ben azért csatlakozunk az EU-hoz, mert az ország jövője szempontjából ez volt és „egyelőre ez tűnik a legjobb választásnak”. Bár „eddig csak papíron voltunk az EU egyenjogú tagjai, akkor is szolidárisak voltunk a közös döntéseknél, amikor az igazságérzetünk tiltakozott ezek ellen”. Majd nyugat-európai államokban tapasztalható jogállami visszásságokról beszélt, feltéve a kérdést, ezek vajon átmennének–e azon a szűrőn, amit egyes tagállamok Magyarországgal vagy Lengyelországgal kapcsolatban szeretnének alkalmazni. Kövér szerint a magyar kormány támogatta, amikor az Európai Tanács még 2014-ben arról döntött, saját hatáskörben dolgoz ki objektív, minden tagállamra érvényes jogállami feltételeket. Csakhogy ebből azóta sem lett semmi. Gulyás Gergely szintén arról beszélt, hogy Magyarország csak európai bírósági döntések vagy a már említett 2014-es tanácsi határozat alapján fogadja el a támogatások korlátozását. Ezen kívül viszont ragaszkodik ahhoz is, hogy a mentőcsomag feltételei között kell szerepelnie, hogy az érintett déli tagállamok pénzt csak gazdasági reformokra, gazdaságuk újraindítására fordíthatják. Az ellenzéki képviselők közül Balczó Zoltán, a Jobbik képviselője volt az első vezérszónok. Ő arra hívta fel a figyelmet, hogy eddig Orbán Viktor előzetesen a parlamenti frakciók vezetését tájékoztatta az általa képviselni tervezett álláspontról, nem fogadtak el előzetesen országgyűlési határozatot. A Jobbik egyetért azzal, hogy a pénzekből arányosan osztozzanak a tagállamok, éppen ezért ellentmondás, hogy a magyar kormány a kiemelkedő gazdasági eredményeiről beszél, miközben még mindig az EU egyik legszegényebb tagállama vagyunk. A 7.5 milliárd eurós visszafizetendő hitel mellett 8.1 milliárd a nekünk járó vissza nem térítendő támogatás, így a szaldó, ha szerényen is, de pozitív. Balczó Zoltán ezután a Bizottság „jogállami kritériumait” sorolta, ezek a mostani tervek szerint alapvetően az uniós pénzekkel kapcsolatos korrupció elleni fellépést célozzák, ezzel kapcsolatban a Tanács is felhívta figyelmét legfrissebb konvergencia programjában és azt javasolta, hogy a kormány csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. A Jobbik ezért két módosító indítványt nyújtott be. Az egyik éppen a csatlakozásról szól, mivel a régióból is minden ország csatlakozott már hozzá – Magyarország és Lengyelország kivételével. A másik módosító javaslat szerint az uniós forrásokat elsősorban a magyar tulajdonú kis-, és közepes vállalkozásoknak kell juttatni. Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese ismét a Fidesz 2009-as európai parlamenti választási programját idézte, mint tette hétfőn napirend előtti felszólalásában, eszerint az Európai Uniót fel kell ruházni olyan eszközökkel, melyek lehetővé teszik a jogállami értékek felügyeletét minden tagállamban. – Mitől félnek kedves fideszes képviselők? Nincs rendben a jogállamiság, a médiapluralizmus Magyarországon? – kérdezte. A képviselő szerint attól kell tartani, hogy a határozattal éppen felhatalmazzák, hogy megvétózza a mentőcsomagot, megfossza a magyarokat ettől a pénztől. Az MSZP módosító javaslata is azt célozza, hogy a magyar kormány csatlakozzon az európai ügyészséghez, hogy „ne kerüljünk olyan helyzetbe, mint az Elios-ügy kapcsán, amikor a magyar adófizetők fizették ki az Európai Uniónak azt a pénzt, amit önök vélhetően elsíboltak”. Harangozó Tamás szerint a kormány a határozati javaslattal „az életükért küzdő déli tagállamokat”, és könnyen lehet, hogy „amilyen lesz az Adjon Isten!, olyan lesz majd a Fogadj Isten! is”. Az MSZP ezért a szavazásban sem vesz majd részt. Dobrev Klára, a DK EP-képviselője szintén azzal kezdte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, mert a határozati javaslat „arról szól, hogy Orbán Viktor szembe megy Európával”. A DK szerint a kormány nem a nemzeti érdekeket képviseli, amikor Baku vagy Moszkva felé nyit, pedig a magyarok Párizsba, Brüsszelbe, Berlinbe szeretnek utazni, ezekkel az országokkal közösségben képzelik el a jövőjüket. – A gyenge demokráciákat előbb-utóbb legyőzik a zsarnokok, a zsarnokokból pedig előbb-utóbb agresszorok lesznek, ezt megtanulták Európa államai – mondta, hozzátéve, hogy a demokrácia és a jogállam arról szól, hogy az állampolgárjoga folyamatosan erősödik a hatalom ellenőrzésére. Ungár Péter az LMP részéről azt mondta, azért nem támogatják a határozati javaslatot, mert eleve nem támogatják a hitelfelvételt, mely az uniós gazdaság függését erősíti csak. – Az európai szolidaritás mese, amit néha a magyar és a német kormány emleget néha, miközben a válság alatt a német kormány legnagyobb problémája az volt, hogy a kelet-európai munkavállalók nem tudtak elmenni a német spárgaföldekre dolgozni – fogalmazott. Ungár szerint a magyar álláspontot az Európai Tanácsban mindig előzetesen egyeztetik a némettel, így ha esetleg Orbán Viktor mégis vétózna, ez ebben az esetben is a német érdekeket szolgálná. A képviselő kitért Kövér László „Negyedik Szent Római Birodalmat” emlegető szavaira, mondván, a kormány semmiben nem áll ellen sem a német, sem az orosz gazdasági terjeszkedésnek Európában. Felszólalt a parlamenti képviselettel nem rendelkező Momentum EP-képviselője, Donáth Anna is, aki arról beszélt, azért van itt, hogy megvédje a magyar érdekeket. Mivel csak egy percben szólalhatott fel, azonnal el is vették tőle a szót. Erre Keresztes-László Lóránt LMP-frakcióvezető jelezte, hogy az ő frakciójuk időkerete terhére még felszólalhat, de ezt a levezető elnök nem tette lehetővé.