Előfizetés

Vízminőség-védelmi készültséget rendeltek el a Balatonon

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.16. 15:54
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A szakemberek azonnal megkezdték az úgynevezett lepel- és mélységi kotráshoz szükséges helyszínek és eszközök előkészítését.
Harmadfokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendelt el az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) csütörtöktől a Balaton nyugati medencéjére, mert a vízben a határértéket jelentősen meghaladó klorofill-A szinteket mértek - közölte az OVF.      Az adatokat a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság akkreditált laboratóriuma mérte az elmúlt egy hétben. A kárelhárítási készültség keretében a szakemberek azonnal megkezdték az úgynevezett lepel- és mélységi kotráshoz szükséges helyszínek és eszközök előkészítését. A munkálatok Balatongyörök térségében a lehető legrövidebb időn belül megindulnak. A vízminőségi kotrás a strandok használatát nem befolyásolja - írták. Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) honlapján megjelent tájékoztatás szerint az algák mennyisége a Balatonból július 13-án, a part mentén vett vízmintákban a nyílt vízinek csaknem a háromszorosa volt. A kora nyári időszakra jellemző fecskemoszatok mellett már megjelentek a késő nyári fonalas nitrogénkötő cianobaktériumok is. Kitértek arra, hogy a Balaton vizében lebegő algák fontos szerepet töltenek be a tó életében, túlzott mértékű elszaporodásuk azonban veszélyezteti a fürdőzést és az ivóvízkivételt. Az elmúlt időszakban a Balaton nyílt vizében az algák mennyisége mindenhol alacsony volt, miközben a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencében a parti régióból több ponton is jeleztek a víz felszínén úszó algatömeget. A jelenség arra figyelmeztet, hogy a következő hetek időjárásának függvényében nem zárható ki a tavalyihoz hasonló algavirágzás kialakulása a tó nyugati területein - közölte az Ökológiai Kutatóközpont. 
Az OVF sajtóosztálya az MTI kérdéseire válaszolva közölte, az elmúlt hetekben a Balaton-part közelében és a tóközépen is regisztráltak úgynevezett hipertróf határértéket (75 mg/m3) meghaladó klorofill-A koncentrációt, ami jelentős algaprodukció kialakulását jelzi. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a nyári szezonban heti gyakorisággal, szükség esetén háromnaponként végez méréseket a tóközepi négy medencéből, valamint a Zala-torkolatnál vett vízmintákból. Májustól működnek a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencében online távjelző szenzorok, amelyek azonnal tájékoztatnak a klorofill-A és az oldott oxigén koncentrációjának alakulásáról. Ezekből lehet következtetni az algásodás kialakulására és változására. A bejelentések alapján minden esetet kivizsgálnak, függetlenül attól, hogy azok partmenti vagy kikötőt érintő jelzések. A legutóbbi mérés szerdán történt a tóközepeken és Balatonfenyvesen, a vízminták laborálása folyamatban van. Az OVF válaszából az is kiderül, hogy az elmúlt hetekben a magas nyári léghőmérséklet következtében a tó vize többször is huzamosan 24-26 Celsius-fokos volt, ami kedvezett az algatömeg kialakulásának. A hétvégi vihar átforgatta és lehűtötte a víztömeget, ezzel szétoszlatta a nagytömegű algatelepeket, amelyek azonban jelentős vízmozgás hiányában bármikor újra megjelenhetnek magas vízhőmérséklet esetén. Miután az elsődleges vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy az algatömeg-képződés alapvetően belső terhelésből származik, hosszú távon ennek jelentős csökkentése hozhat eredményt. Mindemellett a déli parti befolyó vízfolyások is jelentősen hozzájárulnak a partmenti sáv vízminőségének alakulásához. A lehetséges beavatkozások előkészítése folyamatban van - közölte az OVF.

Százhatvan, műanyag szemétbe szorult teknőst mentettek meg Bangladesben

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.16. 09:07

Fotó: SUZAUDDIN RUBEL / AFP
Több állat súlyosan megsérült, néhányuknak végtagjai hiányoztak.
Műanyag szemétbe szorult mintegy 160 tengeri teknőst mentettek meg természetvédők Bangladesben. Az olajzöld fattyúteknősök (Lepidochelys olivacea) a hétvége óta sodródtak a műanyag flakonok, halászhálók és más hulladék között Cox's Bazar partjainál – mondta el szerdán a helyi környezetvédelmi hatóság képviselője, Nazmul Huda. Harminc teknős elpusztult, sok állat megsérült, egyesek súlyosan: néhányuknak végtagjai hiányoztak.
„Élve tudtunk kiszabadítani egy negyven kilogrammos teknőst. Műanyag hálóba akadt, az összes lába hiányzott”

– mondta Huda.

Mint hangsúlyozta, még sohasem látott ilyen nagy számban sérült és elhullott teknőst. Hozzátette: néhány kimentett és a tengerbe visszaengedett példány visszatért a partra, „feltehetően túl gyengék voltak”. A bangladesi kormány vizsgálja, miért jöttek a teknősök a part közelébe. Banglades fő teknősszakértője, Shahriar Caesar Rahman szerint elképzelhető, hogy az állatok az úszó műanyag tömeg fogságába esve sodródtak ki.
„Ha nem sikerül kontrollálnunk a Bengáli-öbölben a környezetszennyezést, sok ilyen tengeri állat jut hasonló sorsra”

– figyelmeztetett.

Az olajzöld fattyúteknősök világszerte jóval gyakoribbak más teknősfajoknál. De ezek száma is folyamatosan csökken, és a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) fajokat kategorizáló vörös listáján már ezek az állatok is a sebezhetők közé tartoznak.

Rekordmagas a globális metánkibocsátás

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.16. 07:56

Fotó: CARSTEN REHDER / AFP / dpa Picture-Alliance
Ezt elsősorban a szénbányászatból, a kőolaj- és földgázkitermelésből, a szarvasmarha- és juhtenyésztésből, a szemétlerakókból eredő növekedés idézte elő.
Minden idők legmagasabb szintjét érte el a globális metánkibocsátás a Stanford Egyetem tanulmánya szerint. Az Earth System Science Data és az Environmental Research Letters című tudományos folyóiratokban közzétett tanulmány szerint a metánkibocsátás rekordszintjét elsősorban a szénbányászatból, a kőolaj- és földgázkitermelésből, a szarvasmarha- és juhtenyésztésből, a szemétlerakókból eredő növekedés idézte elő.
2000 és 2017 között olyan pályára került ennek az üvegházhatású gáznak a kibocsátása, amely a klímamodellek szerint a század vége előtt 3-4 Celsius-fokos felmelegedéshez fog vezetni

– írták a kutatók.

2017-ben – ez az utolsó esztendő, amelyből adat van a teljes globális metánkibocsátásról – a Föld légköre mintegy 600 millió tonnát nyelt el ebből a színtelen, szagtalan gázból, amelynek az üvegházhatása a szén-dioxidnál 28-szor erősebb százéves időtartamot tekintve. A metánkibocsátás több mint fele emberi tevékenységből származik. Az éves metánkibocsátás 9 százalékkal – évi 50 millió tonnával – nőtt a 2000-es évek eleje óta, amikor a metánkoncentráció a légkörben viszonylag stabil volt – mutatták ki a kutatók. Globálisan a fosszilis üzemanyagok és a tehenek a forrásai a metánkibocsátás növekedésének.
„A marhák és más kérődzők kibocsátása csaknem olyan nagy, mint a fosszilis üzemanyagiparé”

– mondta Rob Jackson, a Stanford Föld-, Energia- és Környezettudományi Iskolájának professzora.

A koronavírus-járvány idején a szén-dioxid-kibocsátás visszaesett az ipar és a közlekedés leállása miatt.
„Nincs esély arra, hogy a metánkibocsátás ugyanolyan mértékben csökkenjen, mint a szén-dioxid-kibocsátás a koronavírus miatt. Házainkat, épületeinket fűtjük, a mezőgazdaság pedig egyre növekszik”

– tette hozzá a professzor.