Előfizetés

A járvány második hullámával küzd Izrael: kijárási korlátozás nem lesz, de drasztikus korlátozások igen

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.07.17. 17:32

Fotó: AHMAD GHARABLI / AFP
A lakosság lázong, a Netanjahu – kormányába vetett bizalom romokban.
Ezen a hétvégén már újra zárva maradnak az üzletek Izraelben, csak az élelmiszerboltok és gyógyszertárak nyithatnak ki. Bezárják az éttermeket, uszodákat, bevásárlóközpontokat, piacokat, szépségszalonokat és edzőtermeket, de zárva maradnak a könyvtárak, állatkertek, múzeumok, kiállítások és a turisztikai helyszínek is. A szállodai éttermeknek 35 százalékra kell csökkenteniük kapacitásukat, de a szállodákban lévő medencék valamint a hivatásos sportolók által használt edzőtermek nyitva maradhatnak. A kormányhivatalok csak az on-line szolgáltatásokat működtethetik. Maximum tíz fős beltéri és húsz fős kültéri összejövetelek tarthatók meg, ez alól csupán a munkacsoportok és a két generációs családok élveznek mentességet. Utóbbi vélhetően azért, mert a nagycsaládos ultraortodox közösségek az utóbbi hetekben egyre gyakrabban tiltakoznak és lázadnak mindenféle korlátozás, sőt már a maszkviselés ellen is. A kormányban két vallási párt is van, az izraeli sajtóban pedig felmerült már az elégedetlen vallási pártok kilépése is. Talán ennek is tulajdonítható, hogy egyelőre nem egyértelmű, mennyire kötelezőek az új szabályok az ultraortodox közösségekre, a vallási szertartásokra. A hétvégi korlátozások péntek délután 5 órakor léptek hatályba és vasárnap reggel 5 óráig maradnak érvényben. Arról, hogy mi lesz az oktatási intézmények – beleértve a bölcsődék, óvodák, nyári táborok és nyári iskolák – sorsa, arról hétvégén dönt a koalíciós kormány két vezetője, Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Beni Gánc védelmi miniszter, miniszterelnök-helyettes. Az új korlátozásokra a hetek óta emelkedő, az elmúlt napokban aggasztó méreteket öltött fertőzéshullám késztette a Netanjahu-kabinetet. Ezen a héten mindvégig ezer fölött volt a napi új megbetegedések száma, péntek reggelre pedig megdőlt a szomorú július 15-i rekord is. Szerdán 1780 új megbetegedést regisztráltak, csütörtökön 1819-t, a legmagasabbat a koronavírus izraeli megjelenése óta. Az összesített esetek száma 46546-ra emelkedett, 583 beteget kezelnek kórházban. 213 beteg állapota súlyos, 120 személyé közepesen súlyos, 58-an szorulnak lélegeztetőgépre. A súlyos esetek száma is növekszik, sőt, hétnaponta megduplázódik az utóbbi időszakban. A helyzet sokkal rosszabb, mint az első hullám idején, a korlátozások viszont sokkal enyhébbek. Netanjahu és kormánya már nem csak a koronavírussal küzd, hanem saját túléléséért is. A kényszerkoalíció pártjai egymásra mutogatnak, a lakossági tiltakozások szaporodnak, az úgynevezett fekete zászlós mozgalom erősödik, és egyre hangosabban követeli a három korrupciós ügyben is vesztegetés, csalás és bizalommal való visszaéléssel vádolt miniszterelnök lemondását. Netanjahu pere, amely május 24-én kezdődött el, vasárnap folytatódik. Az utóbbi hetek fejleményei alapján minden bizonnyal megjósolható, hogy minden korlátozás ellenére a feketezászlósok ezúttal is tüntetni fognak. Az már kevésbé valószínű, hogy támogatói is ugyanolyan lelkesen vonulnak utcára, mint tették az márciusban. Netanjut egyre több bírálat éri a korai, májusi nyitásért, annak ellenére, hogy a járvány első hullámát igen sikeresen vészelte át Izrael, annyira, hogy amolyan bezzegország lett a víruskezelés tekintetében. Hiába jelentett be szerda este minden állampolgárt érintő egyszeri pénzbeli juttatás a miniszterelnök, a 22,8 milliárd dolláros segélycsomag is már kevés ahhoz, hogy a 21 százalékra ugrott munkanélküliséget kompenzálja. Bírálói és a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a pandémia nyomán kialakult és egyre terebélyesedő pénzügyi-gazdasági válsághelyzetben ez az intézkedés nemcsak populista, hanem veszélyes is. Hogy mennyire, azt az is jelzi, hogy még a pénzügyminisztérium berkeiben is komoly vihart kavart Netanjahu bejelentett csomagja, amelyet egyelőre sem a kormány, sem a parlament nem szavazott meg. Ennek hatása egyelőre nem látszik a legfrissebb közvélemény-kutatási adatokban, mert azok még az intézkedés bejelentése előtt készültek. Az Izraeli Demokrácia Intézet felmérésének adatfelvétele július 9-12 között zajlott, eredménye pedig lesújtó Netanjahu számára. Az izraeliek 75 százaléka értékelte negatívan a miniszterelnök és kabinetje utóbbi hetekben hozott válságkezelő intézkedéseit, csupán egy százalék büszke erre a teljesítményre, 7 százalék elégedett azzal, ahogy a kabinet próbálja megfékezni a vírust. Natanjahu bizalmi indexe az április 57,5-ről 29,5 százalékra esett vissza, kormányában pedig a lakosság kevesebb, mint egyharmada bízik. Nem meglepő módon a kabinettagok közül Juli Edelstein egészségügyi miniszter támogatottsága csappant meg leginkább, őt 27 százalékon mérte az intézet.
Edelstein még a hét közepén figyelmeztetett, hogy bár a kormány mindent megtesz az országos zárlat elkerülése érdekében, ha nem találnak más hatékony megoldást, az újabb általános zárlat elkerülhetetlenné válik. Hétfőre sztrájkot hirdetett az ápolók szövetsége, akik szerint a munkaerőhiány olyan mértékű, hogy járványhelyzetben az ágazat képtelen ellátni a rászakadó többletfeladatokat. 

Kibabráltak a hekkerek a Twitterrel

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.07.17. 17:25
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az FBI San Francisco-i kirendeltsége vizsgálatot indított a hírességek és ismert cégek Twitter-hozzáférését megszerző hekkerek ellen.
Mint arról lapunk is beszámolt, ismeretlenek szerdán azt írták ki többek között Barack Obama, Joe Biden, Kanye West, Elon Musk, Bill Gates vagy az Apple nevében, hogy azok a következő félórában jótékonyságból a kétszeresét küldik vissza a megadott számlára érkező bitcoinok értékének. (A Bitcoin valós értékkel rendelkező virtuális pénz, amelynek útját nehéz nyomon követni.) Mire a Twitter érzékelte a támadást, becsapott emberek már több mint 110 ezer dollárnyi bitcoint utaltak át. Az első szakvélemények arra utaltak, hogy ilyen akciót csakis a Twitter rendszerén belülről lehetett végrehajtani, ezért a gyanú a cég azon alkalmazottaira terelődött, akik hozzáférnek az ügyfelek jelszavaihoz. Azonban gyorsan kiderült, hogy valakik kívülről jutottak hozzáféréshez – ami, ha lehet, még ijesztőbb. A Magyarországon viszonylag kevésbé használt Twitter az Egyesült Államokban komoly politikai és üzleti eszköz, amelynek zavartalan működése egyenesen nemzetbiztonsági kérdés. A legtöbb, 120 millió követője Barack Obama bejegyzéseinek van, de Donald Trump rövid üzeneteit is 83 millióan olvassák. A celebek közül Juston Bieber a listavezető, 112 milliós táborral. Különösen Trump esetében igaz, hogy a „csicsergésekből” (tweet) gyakran előbb lehet értesülni a nagypolitika fejleményeiről és irányairól, mint a hivatalos közleményekből. Nem véletlen, hogy a washingtoni szenátus is reagált, a kereskedelmi bizottság egy hetet adott a Twitternek az események feltárására. Josh Hawley republikánus szenátor rögtön azt kérdezte, hogy vajon Trump oldala biztonságban van-e a kiberbetörőktől. A Fehér Ház a maga részéről sietett közölni, hogy az elnök jelszavához nem fértek hozzá. Szerencse a bajban, hogy az elkövetőket ezúttal a pénzszerzés vezérelte. „Ha ilyen incidens egy válság közepén történik, amikor a Twittert a feszültség csökkentését szolgáló üzenetekre vagy a közvélemény számára kritikus információk továbbítására használják, és akkor jelentek volna meg hirtelen hamis üzenetek egyszerre több, biztonságosnak minősített oldalról, annak komoly destabilizáló hatása lehet” – idézte a BBC a londoni King’s College kiberbiztonsági szakértőjét, Alexi Drew-t. A Reutersnek a CrowdStrike nevű kiberbiztonsági cég társalapítója, Dmitri Alperovitch azt nyilatkozta, hogy a közösségi média platformok elleni támadások közül ez látszik az eddigi legkomolyabbnak. A helyzet különösen komoly, mert alig három és fél hónap van hátra a következő amerikai választásokig. Már 2016-ban is felmerült, hogy külső hatalmak a közösségi média szürke zónáit kihasználva avatkoznak be a kampányba, a napokban pedig Nagy Britanniában láttak napvilágot olyan feltételezések, hogy Oroszország így befolyásolta az ottani 2019-es választást. Márpedig az orosz, kínai, iráni vagy akár észak-koreai titkosszolgálatoknak messze nagyobb lehetőségei vannak a hekkelésre, mint az „amatőröknek”.

Letartóztattak egy brit férfit a norvég hatóságok, aki a gyanú szerint bombával fenyegetőzött egy Ryanair gépen

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.17. 16:29

Fotó: BERIT ROALD / AFP
A légitársaság szóvivője szerint a legénység már a fölszállás után találta meg a bombafenyegetésről szóló írásos üzenetet.
Letartóztatott a norvég rendőrség pénteken egy brit állampolgárságú férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy bombával fenyegetőzött a Ryanair Londonból Oslóba tartó járatán - jelentette be Olav Unnestad rendőrségi szóvivő. A Ryanair légitársaság szóvivője szerint a legénység már a fölszállás után találta meg a bombafenyegetésről szóló írásos üzenetet, ezt követően pedig a kapitány, az ilyen esetekben alkalmazandó biztonsági előírásoknak megfelelően elrendelte az utasok biztonsági ellenőrzését. Norvég sajtóforrások szerint a fenyegetést tartalmazó cetlit 40 perccel a landolás előtt találták meg. A Boeing 737 típusú utasszállító repülőgép biztonságosan földet ért az Oslo melletti Gardermoen repülőtéren, ahol már készültségbe helyezték a hatóságokat, valamint - a dán védelmi minisztérium Twitteren közölt bejelentése szerint - dán F-16-osok is a helyszínre érkeztek. A rendőrség egy 51 éves brit férfit tartóztatott le. Kedden a Ryanair Krakkóból Dublinba tartó járata Londonban kényszerleszállást hajtott végre, miután hasonló fenyegető üzenetre bukkantak a repülőgép mosdójában.