Leminősítik a kutatókat is: elveszítik közalkalmazotti státuszukat

Cserébe átlagosan 30 százalékos béremelést ígérnek nekik, ha elfogadják az új feltételeket.

Szeptemberben kerülhet a parlament elé az a törvényjavaslat, amellyel megszüntetnék a tudományos kutatóintézetek dolgozóinak közalkalmazotti jogviszonyát, foglalkoztatásukat pedig egyszerű munkaviszonnyá alakítanák át – értesült lapunk. Forrásaink szerint az akadémiai kutatóhálózatot átvevő Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) falain belül kész tényként kezelik a közalkalmazotti státusz megszüntetését.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) lapunk érdeklődésére gyakorlatilag megerősítette, hogy a múzeumi és kulturális területen, illetve a szakképzésben dolgozókhoz hasonlóan az akadémiai dolgozók is elveszítik közalkalmazotti besorolásukat. Az ITM közölte, van szándék „a teljesítmény alapú, differenciált bérezést támogató foglalkoztatási jogviszony kialakítására”. A cél - miként az a szaktárca válaszából kiderült - a kutatói életpálya modellhez szükséges feltételek megteremtése, „korszerű és rugalmas bérezéssel”.

Azt még nem tudni, mikortól lépne életbe a jogállásváltozás: „folyosói pletykák” szerint két időpont merült fel, az egyik november elseje (ekkortól szüntetik meg a kulturális dolgozók közalkalmazotti státuszát is), illetve 2021. január elseje.

Miután a dolgozóknak, ha elfogadják az új feltételeket, átlagosan 30 százalékos béremelést ígértek, az eddigi kormányzati nyilatkozatok alapján a novemberi időpont tűnik valószínűbbnek.

Az érintettek körében idáig nagy volt a bizonytalanság, az ELKH vezetése, illetve az ITM ugyanis eddig sem velük, sem pedig érdekvédelmi szervezeteikkel nem egyeztetett. A kutatók közalkalmazotti státuszának megszüntetésével kapcsolatos tervekről érdeklődtünk az ELKH-nál is, de ezirányú kérdéseinkre csak annyit írtak, „a jogalkotás és jogszabálymódosítás kezdeményezése az Országgyűlés előtt a kormányzati szervek hatáskörébe tartozik”.

Az ELKH elnöke, Maróth Miklós és Palkovics László innovációs miniszter június végén jelentette be, az idei év második félévében egyszeri 11 milliárd (majd jövőre, beépülő jelleggel további 22 milliárd forint) többletforrást kap az ELKH, ami bérfejlesztésre is fordítható. A kedden megjelent Magyar Közlönyben pedig 6,7 milliárd forintot csoportosítottak át személyi juttatásokra az ELKH-nak a Gazdaságvédelmi Alapból. Maróth Miklós külön hangsúlyozta, hogy első lépésként a finanszírozási feltételeken kell javítani, mert a hazai kutatók jelenlegi illetménye elmarad a külföldi fizetésektől.

A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnökségi tagja, Mende Balázs lapunknak azt mondta, a részletekről ezidáig velük sem egyeztettek. Annyi biztosnak látszik, hogy a béremelés mértéke egy teljesítményértékelésen fog múlni, ám azt nem tudni, pontosan milyen szempontok szerint értékelik majd a kutatókat. A szakszervezeti képviselő attól tart, a közalkalmazotti státusz megszüntetése és az ismeretlen értékelési rendszer alapot adhat a „gyengének és kormánykritikusnak” tekintett kutatók egyszerűbb eltávolítására. Ha valaki nem fogadja el a jogállásváltozással járó új feltételeket, azt automatikusan felmondásként értékelik.