Előfizetés

Leminősítik a kutatókat is: elveszítik közalkalmazotti státuszukat

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.07.18. 06:00

Fotó: Népszava
Cserébe átlagosan 30 százalékos béremelést ígérnek nekik, ha elfogadják az új feltételeket.
Szeptemberben kerülhet a parlament elé az a törvényjavaslat, amellyel megszüntetnék a tudományos kutatóintézetek dolgozóinak közalkalmazotti jogviszonyát, foglalkoztatásukat pedig egyszerű munkaviszonnyá alakítanák át – értesült lapunk. Forrásaink szerint az akadémiai kutatóhálózatot átvevő Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) falain belül kész tényként kezelik a közalkalmazotti státusz megszüntetését. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) lapunk érdeklődésére gyakorlatilag megerősítette, hogy a múzeumi és kulturális területen, illetve a szakképzésben dolgozókhoz hasonlóan az akadémiai dolgozók is elveszítik közalkalmazotti besorolásukat. Az ITM közölte, van szándék „a teljesítmény alapú, differenciált bérezést támogató foglalkoztatási jogviszony kialakítására”. A cél - miként az a szaktárca válaszából kiderült - a kutatói életpálya modellhez szükséges feltételek megteremtése, „korszerű és rugalmas bérezéssel”. Azt még nem tudni, mikortól lépne életbe a jogállásváltozás: „folyosói pletykák” szerint két időpont merült fel, az egyik november elseje (ekkortól szüntetik meg a kulturális dolgozók közalkalmazotti státuszát is), illetve 2021. január elseje.
Miután a dolgozóknak, ha elfogadják az új feltételeket, átlagosan 30 százalékos béremelést ígértek, az eddigi kormányzati nyilatkozatok alapján a novemberi időpont tűnik valószínűbbnek. Az érintettek körében idáig nagy volt a bizonytalanság, az ELKH vezetése, illetve az ITM ugyanis eddig sem velük, sem pedig érdekvédelmi szervezeteikkel nem egyeztetett. A kutatók közalkalmazotti státuszának megszüntetésével kapcsolatos tervekről érdeklődtünk az ELKH-nál is, de ezirányú kérdéseinkre csak annyit írtak, „a jogalkotás és jogszabálymódosítás kezdeményezése az Országgyűlés előtt a kormányzati szervek hatáskörébe tartozik”. Az ELKH elnöke, Maróth Miklós és Palkovics László innovációs miniszter június végén jelentette be, az idei év második félévében egyszeri 11 milliárd (majd jövőre, beépülő jelleggel további 22 milliárd forint) többletforrást kap az ELKH, ami bérfejlesztésre is fordítható. A kedden megjelent Magyar Közlönyben pedig 6,7 milliárd forintot csoportosítottak át személyi juttatásokra az ELKH-nak a Gazdaságvédelmi Alapból. Maróth Miklós külön hangsúlyozta, hogy első lépésként a finanszírozási feltételeken kell javítani, mert a hazai kutatók jelenlegi illetménye elmarad a külföldi fizetésektől.   A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnökségi tagja, Mende Balázs lapunknak azt mondta, a részletekről ezidáig velük sem egyeztettek. Annyi biztosnak látszik, hogy a béremelés mértéke egy teljesítményértékelésen fog múlni, ám azt nem tudni, pontosan milyen szempontok szerint értékelik majd a kutatókat. A szakszervezeti képviselő attól tart, a közalkalmazotti státusz megszüntetése és az ismeretlen értékelési rendszer alapot adhat a „gyengének és kormánykritikusnak” tekintett kutatók egyszerűbb eltávolítására. Ha valaki nem fogadja el a jogállásváltozással járó új feltételeket, azt automatikusan felmondásként értékelik.  

Hiányzó végkielégítések

A kutatók előtt álló változások szinte teljesen megegyeznek azzal, amin a szakképzésben dolgozók idén nyáron már átestek: egy átláthatatlan minősítési rendszerben értékelték őket, ez alapján állapították meg új béreiket, miután közalkalmazotti jogviszonyuk július 1-től megszűnt. Két lehetőségük volt: dolgoznak tovább munkaviszonyban, vagy végkielégítéssel távoznak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ugyanakkor több olyan esetről is tud, amelyben az érintettek nem kapták meg határidőig végkielégítéseiket. Az ügyekben jogi eljárást kezdeményeztek. 

Az EU-csúcs első napján még csak bemelegítettek a résztvevők

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.07.17. 20:29

Fotó: STEPHANIE LECOCQ / AFP
Meglepetések nélkül, a várakozásoknak megfelelően zajlott az európai uniós csúcs első napja: a tagállami vezetők ismertették a közös költségvetéssel és a gazdasági mentőcsomaggal kapcsolatos általános álláspontjukat.
EU-diplomaták tájékoztatása szerint nyugodt és kiegyensúlyozott volt a tanácskozás légköre, minden résztvevő türelmesen végighallgatta a felszólalásokat. A 10 órakor kezdődött plenáris ülés késő délutánig tartott, ezt követően az állam- és kormányfők két-, illetve több oldalú találkozókon egyeztettek, majd lapzártánk után ültek ismét össze. Az ülést elnöklő Charles Michel először Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia államfővel egyeztetett. Michel várhatóan újabb kompromisszumos javaslatot tesz le az asztalra a teremben elhangzottak és a kétoldalú “gyóntatások” eredményeként. A magyar miniszterelnök péntek reggel konzultált a visegrádi országok vezetőivel, és a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy több lényeges kérdésben sikerült egységes véleményt kidolgozniuk, részleteket azonban nem árult el. A lengyel delegáció ugyan ismét azt hangoztatta, hogy nem kéne a jogállamot belekeverni a költségvetésbe, kérdés azonban, hogy a végjátékban mennyire határozottan áll ki az anti-korrupciós szabályrendszer bevezetése mellett. A jogállami feltételrendszer elfogadtatásának többen is szurkolnak a partvonalról: Donald Tusk, az Európai Néppárt (EPP) elnöke, és Manfred Weber, az EPP európai parlamenti csoportjának elnöke egyaránt Twitter-üzenetekben biztatta a résztvevőket: ne engedjék, hogy a javaslat kimaradjon a végső megállapodásból. A pénteki eszmecserén mindenekelőtt az EU 2021-ben kezdődő, 1074 milliárd eurós hétéves költségvetésének és a 750 milliárdosra tervezett helyreállítási alapjának a nagyságáról csaptak össze a nézetek. A takarékos négyeshez tartozó tagállamok képviselői a pénzügyi csomag mindkét elemének a csökkentésére tettek javaslatot, és világossá tették, hogy nem kívánnak lemondani a nettó befizetőként nekik járó éves költségvetési visszatérítésről. Az utóbbit Emmanuel Macron támadta hevesen. Hollandia leszögezte: csak úgy hajlandó hozzájárulni a közös hitelfelvételből fedezett pénzügyi mentőcsomaghoz, ha a többi tagországgal együtt kiterjedt jogosítványokat kap a pénzköltés jóváhagyására és ellenőrzésére. A járvány következményeinek enyhítésére kidolgozott támogatási rendszer két legnagyobb kedvezményezettje, Olaszország és Spanyolország kormányfője világossá tette, hogy ragaszkodik a beígért összegekhez. 

Jövőre kezdődhet meg a Lánchíd felújítása

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.07.17. 17:12

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Ma bejelentették, hogy jövő héten dönt a BKK igazgatósága a tender kiírásáról. Addig a kormánynak is módosítani kellene a korábbi határozatát.
Legkorábban jövő márciusban indulhat a Lánchíd felújítása. A rekonstrukció várhatóan 30 hónapig tart, amelyből 18 hónapra teljesen lezárják az átkelőt. A híd a városvezetés reményei szerint 2023-ra újulhat meg – jelentette be pénteken Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes, Szőke Gábor, a híd karbantartásával megbízott Budapest Közút Zrt. vezérigazgatója és Fendrik László, a Budapest Közlekedési Központ (BKK) megbízott vezérigazgatója. A BKK egyébként annak ellenére sem döntött a közbeszerzési eljárás megindításáról, hogy Draskovics Tibor, a BKK igazgatóságának elnöke a múlt héten ezt ígérte, mondván a tendert 99 százalékban előkészítették. Az igazgatóság ugyanakkor elfogadta a közbeszerzés megváltozott műszaki tartalmát és elvi hozzájárulását adta a közbeszerzéshez, így a jövő héten bizonyosan megszülethet a végső döntés. Mint arra Tüttő Kata emlékeztetett a híd nem az elmúlt kilenc hónapban került a jelenlegi állapotba. Az átkelőt 1988-ban újították fel legutóbb, de akkor is főként a bevonatok felfrissítése történt meg. A felújítási tervek 2014-re elkészültek, azóta húzta-halasztotta a munka megkezdését az előző városvezetés. A főpolgármester-helyettes arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány bár folyton sürgeti Budapest vezetését, mint a mai napig nem módosította a hídfelújítás támogatásáról szóló kormányhatározatot, amelyben 6 milliárdot ígért a Lánchíd a Váralagút és a pesti villamosaluljáró felújítására. Erről szól a beruházás elfogadott engedélyokirata is, amelyet akkor tudnak módosítani, ha a kormány is javítja az erről szóló határozatát. 
A Lánchíd Budapest legjobban vizsgált műtárgya, hiszen napi szinten ellenőrzik az állapotát, az elmúlt hónapokban több műszaki mérés is történt. Folyamatos a készenlét, de jelenleg nem valószínűsíthető, hogy a híd gyors állapotromlása miatt még a felújítás megkezdése előtt le kell zárni a hidat – válaszolta a Népszava kérdésére a szocialista politikus, aki hangsúlyozta, hogy erről a karbantartással megbízott Budapest Közút ajánlása alapján dönt a városvezetés. Szombattól lezárják a folyásirány szerinti déli járdát javítás miatt, de ettől még a híd sem a gyalogos, sem a gépjárműforgalom számára nem veszélyes. A híd felújítását az előző tenderre érkezett ajánlatok 23,5 milliárd forintra árazták be, a becsült mérnökár ehhez hasonlatos – ismerte el Tüttő Kata, aki felhívta a figyelmet, hogy ebből mindössze 6 milliárdot fizet a kormány, a többit hitelből teremti elő a főváros.