Az Európai Parlament első embere megismételte, amit a Néppárt strasbourgi frakcióvezetője üzent Orbán Viktornak, hogy ti. az EU nem pénzkiadó automata. David Sassoli ezzel arra utalt, hogy Magyarország és Lengyelország a brüsszeli támogatások legnagyobb kedvezményezettjei közé tartoznak, mégis azt szeretnék, ha a koronavírus gazdasági következményeinek enyhítését célzó programot nem tennék függővé a jogállamiság betartásától. Úgy fogalmazott, hogy a szervezet értékeken alapul, azokat pedig tessék respektálni.
Ugyanakkor a csehek és a lengyelek nyilvánosan szóvá tették, hogy jelen állás szerint a nettó befizetők: Németország valamint a „takarékos négyek” további visszatérítést kapnának a közös költségvetésbe befizetendő pénzekből. A cseh miniszterelnök tisztességtelennek minősítette a javaslatot. Lengyel kollégája pedig az fejtegette, hogy nem tudja elfogadni a rabattot, márpedig ebben a kérdésben csak egyhangú döntést lehet hozni. Azt pedig Mateusz Morawiecki önkényesnek tekinti, hogy az újjáépítési csomagot összekapcsolják a jogállammal.
A tanácskozás tegnap este felfüggesztették, diplomaták úgy nyugtázták az eddigieket, hogy nem futottak zátonyra a 8 órán át tartó egyeztetések, de lehetett volna sokkal rosszabb is. Most arra lehet számítani, hogy az Európai Tanács elnöke a vacsora után kompromisszumos javaslatot terjeszt elő és azt vitatják meg ma délelőtt 11 órától. Charles Michel tegnap külön is leült az este Angela Merkellel, Emmanuel Marconnal, Ursula von der Leyennel, valamint Mark Ruttéval, a négyek szóvivőjével.
Az Orbán-féle politikusok már a feltartott középső ujjukat mutatják az EU-nak, ám ezt nem szabad eltűrni. Ezt az Európai Parlament német alelnöke mondta a lapnak adott videóinterjúban. Katarina Barley, aki kisebbfajta csodának tartaná, ha egyezség jönne létre a mostani brüsszeli csúcson, elengedhetetlennek nevezte, hogy a szervezet ragaszkodjon a jogállamisági feltételhez. Mert ha nem, akkor nem lehet megfékezni a magyar miniszterelnököt, az pedig hosszú távon katasztrófa volna.
Mint rámutatott, az unió már így is túl sokáig nézte, amint Orbán Viktor 10 éve illiberális rezsimmé változtatja Magyarországot, sajtószabadságról már nemigen lehet beszélni, mert Brüsszelnek nem voltak eszközei. Ám most a Bizottság, a Tanács és az EP is egyetértett abban, hogy pénzügyi szankciókkal kell megállítani a folyamatot. De ha most mégis a demokratikus elvek húznák a rövidebbet, az a lehető legrosszabb fejlemény volna. Az ilyen kormányoknak ugyanis nem szabad átutalni a nyugati adófizetők pénzét. Ugyanakkor ismét emlékeztetett arra, hogy Strasbourgnak jóvá kell hagynia, bármiféle megállapodást is kötnek az állam- és kormányfők. De ő maga, szociáldemokrata politikusként nem szavazna meg olyasmit, ami nem írja elő jogállamisági normák betartását.
A holland kormányfő, azt közölte: súlyos problémát jelenthet Magyarország, mivel az elutasítja, hogy eleget tegyen a demokratikus előírásoknak, a gazdaság talpra állítását szolgáló milliárdokért cserében. Az uniós vezetők mérföldekre vannak attól, hogy dűlőre jussanak a következő hosszú távú költségvetés, valamint az újjáépítési alap ügyében. Bennfentesek szerint az első nap feszes tárgyalásokat hozott, de a jelenlévők inkább a mai napra tartogatják az energiáikat. Illetve a párbeszéd átnyúlhat akár a vasárnapra is, ha netán közel jutnának a célhoz.
Az ír kormányfő szerint komoly akadályt jelent a mostani csúcson, hogy Orbán Viktor keresztbe akar feküdni a jogállami kritériumnak. Martin hangsúlyozta, hogy Európa az értékekről szól, vagyis a szólásszabadságról és az önálló sajtóról. A tévé emlékeztet arra, hogy a magyar miniszterelnök vétót helyezett kilátásba arra az esetre, ha az anyagi támogatások kérdését összekapcsolják a demokratikus játékszabályok tiszteletben tartásával. Azon kívül ha bármiféle megállapodást is tető alá hoznak a tagállamok vezetői, az csak akkor jön létre, ha azt egészében elfogadják a részvevők.
A német belügyminiszter bízik abban, hogy még a német elnökség alatt előbbre tudnak lépni a menedékpolitika reformja ügyében, és ahhoz meg lehet nyerni a vonakodó magyar és lengyel kormányt is. Horst Seehofer arra alapozza derűlátását, hogy Budapest és Varsó jelezte: hajlandó fontolóra venni a Bizottság szeptemberre várható javaslatát. Hozzáfűzte, hogy figyelembe kell venni ezeknek az országoknak az érdekeit és ebből a szempontból méltatta a rugalmas szolidaritás elvét. Mert ha, mondjuk, 20 állam befogad menekülteket, a többi pedig más formában veszi ki részét a közös erőfeszítésekből, az már nagy lépés volna előre.
Arra a kérdésre, hogy bizonyos társadalmakat miért oszt meg ennyire a bevándorlás kérdése, a miniszter úgy válaszolt, hogy ha egy fontos kérdést nem oldanak meg, akkor az elmérgesedik az adott országban. De túljutnak a gondon, ha összhangba hozzák az emberséget és a szabályokat. A radikális és szélsőséges álláspontokat úgy lehet a legjobban visszaszorítani, ha rendezzük az adott problémát. Nem pedig úgy, hogy szélsőséges jelszavakat hangoztatva versenybe szállunk velük.
A Human Rights Watch német tagszervezete úgy gondolja, hogy Németország az EU soros elnökeként három ponton szembe tudna szállni Orbán Viktor autoriter törekvéseivel.
Az eddiginél sokkal határozottabban támogatnia kellene a jelenleg is folyamatban lévő jogállami eljárást, hiszen most az van napirenden, hogy megállapítsák: Magyarországon az alapértékek súlyos megsértésének veszélye forog fenn. Ehhez könnyen össze lehet szedni a négyötödös többséget.
Meg kell értetni a magyar miniszterelnökkel, hogy következményekkel kell szembenéznie a demokrácia lebontásáért. Ehhez a legelőnyösebb eszköz az anyagi támogatások visszatartása. Olyan mechanizmust kell megalkotni még az idén, amely lehetővé teszi a pénzek folyósításának leállítását, ha kiderül, azokból a jogállam leépítését finanszírozzák, ideértve a civil szervezetek és az önálló sajtó elleni támadásokat.
Ki kell tenni a Fidesz az Európai Néppártból, mert a tagság ugródeszkául szolgál Orbán hatalmi túlkapásaihoz.
A Polgári Szabadságjogok Társasági Európáért nevű civil szerveződés azt tartaná jónak, ha Merkel egy jogi furfanggal venné ki a vétó lehetőségét Orbán Viktor kezéből, és így gyorsan keresztül lehetne nyomni mind a 2027-ig szóló költségvetés, mind a vírus miatt szükségessé vált gazdasági csomagot. Eszerint a megoldás az volna, hogy átmenetileg ejtik a jogállami feltételt mindkét kérdéskör kapcsán, és amikor megvan az egyezmény mindkettő ügyében, akkor ismét felvetik, hogy az államok csak akkor kaphassanak anyagi támogatást Brüsszeltől, ha eleget tesznek a demokratikus elveknek.
A civil szervezet jogi vezetője fogatlannak nevezi az Európai Tanács elnökének kompromisszumos javaslatát, mivel az megfordítja a Bizottság eredeti elképzelését és nem a szankciók meghiúsításához, hanem elrendeléséhez írna elő minősített többséget. Miközben nem szabadna engedni, hogy a nyugati adófizetők pénze az autokrácia és a korrupció javára váljon. Ugyanakkor semmi sem gátolja, hogy egymástól külön tárgyalják az anyagi ügyeket, illetve jogállami feltételt. Utóbbi témáját később egyszerű többséggel is fel lehetne vetni. Viszont ily módon az Orbán és társai nem tudnák akadályozni a súlyos helyzetben lévő gazdaságok megsegítését, ugyanakkor számolniuk kellene azzal, hogy lényegesen nagyobb árat kellene fizetniük, amiért közpénzeket nyúlnak le és lábbal tapodnak a polgárjogokon.
Kovács Zoltán után Deutsch Tamás is kikelt az EP liberális csoportjának vezetője ellen, amiért az pár napja, a magyar, a szlovén minszterelnök és a szerb államfő részvételével tartott budapesti konferencia után arra szólította fel az EU-t, hogy az ne finanszírozza az illiberalizmust. A Fidesz strasbourgi képviselője úgy reagált a tévének küldött levélben, hogy az uniónak nem szabad a jogállamot politikai fegyverként lóbálnia, és amit Dacian Ciolos és a Megújítjuk Európát művel, az színtiszta arrogancia.
Mint írja, nem mintha sok teteje volna a román politikus állásfoglalásának, hiszen az az igen fontos csúcstalálkozó előtt bélyegzett meg két tagállamot. Azon kívül ha Ciolos tényleg aggódik a gazdasági kilábalás miatt, akkor szíveskedjék frakciótársához, a holland kormányfőhöz fordulni. Deutsch emlékeztet arra, hogy vitapartnerének lehet fogalma a nacionalizmusról, hiszen pályáját egykor a Vatra Romaneascában kezdte, az pedig egyenesen ultranacionalista. Viszont nem érti, hogy a nemzetek nem ellenségek, hanem az integráció építőkövei. Az erős Európa erős tagországokat feltételez. Viszont nemzeti identitás nélkül nincs kontinentális identitás.
Az üzenet úgy folytatódik, hogy Ciolos szándékosan összekeveri a jogállamot az ideológiai vitákkal, illetve az unió pénzügyi érdekeivel. Az EU-t nem arra találták ki, hogy politikai filozófiákat támogasson, illetve büntessen. Az illetékes intézmények és eszközök attól nem lesznek hatékonyabbak, hogy hozzákapcsolják a jogállami vitához. Mert a végén még úgy néz ki, hogy az egész a pénzről szól. Viszont hogy politikai célokra vetik be a demokrácia ügyét, az máris aláásta a bizalmat a tagországok között.
