Előfizetés

Magyar és amerikai kutatók igazolták Platón több ezer éves feltevését

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.18. 21:26
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ha véletlenszerűen választott síkokkal kellően sokszor vágunk ketté egy testet, akkor a folyamat eredményeként keletkező testek (poliéderek) lapjainak, csúcsainak és éleinek átlaga rendre 6-hoz, 8-hoz és 12-höz tart, vagyis az „átlagos alakzat” egy kocka lesz.
Magyar és amerikai kutatók igazolták Platón több ezer éves feltevését, miszerint a föld kockákból épül fel – közölte az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat szombaton az MTI-vel. A közlemény szerint Platón, az egyik legnagyobb ókori görög filozófus kései munkáiban úgy vélte, a világmindenséget alkotó négy elem – a föld, a víz, a tűz és a levegő – mindegyike szabályos testekből épül fel, ezek közül a föld hexaéderekből, vagyis kockákból. A három magyar és egy amerikai tudósból álló kutatócsoport igazolta, hogy
ha véletlenszerűen választott síkokkal kellően sokszor vágunk ketté egy testet, akkor a folyamat eredményeként keletkező testek (poliéderek) lapjainak, csúcsainak és éleinek átlaga rendre 6-hoz, 8-hoz és 12-höz tart, vagyis az „átlagos alakzat” egy kocka lesz.

A csoport nagy léptékű számítógépes kísérletekkel megvizsgálta a kőzetekben a természetes aprózódást előidéző feszültségmezőket, és igazolta, hogy a természetben előforduló, töredezést okozó leggyakoribb feszültségmezők a testeket kettérepesztik, és ezáltal átlagos értelemben kockákat hoznak létre.
Így tehát a Földön (és más égitesteken) fellelhető töredezett sziklák és kövek geometriai átlaga maga a kocka

– tették hozzá.

Domokos Gábor alkalmazott matematikus, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat egyetemi kutatócsoportjaihoz tartozó MTA-BME Morfodinamika Kutatócsoport vezetője, Kun Ferenc (Debreceni Egyetem) és Török János (BME) elméleti fizikusok, valamint az amerikai Pennsylvania Egyetem kutatóprofesszora, Douglas Jerolmack geofizikus közel négyéves kutatómunkájuk eredményét a világ legkiemelkedőbb tudományos folyóiratai között számon tartott PNAS – amely az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia (National Academy of Sciences) lapja – pénteken publikálta. Megjegyezték, hogy a kutatás eredményeként Domokos Gábor és társa, Várkonyi Péter másik munkája, a Gömböc most természettudományos értelemben is a helyére került. A Gömböc már a bemutatásakor tudományos szenzáció volt, mivel ez a találmány az első olyan ismert homogén test, amelynek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van, és bárhogy tesszük le, mindig a stabil egyensúlyi pontjába tér vissza. A Gömböc tehát az alakfejlődési folyamatok láthatatlan végállomása, míg
a most záruló kutatás szerint a kocka a – szintén láthatatlan – kezdete ugyanezen folyamatoknak.

Depressziót is okozhat a légkondicionálás

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.18. 14:14

Fotó: COLLANGES/BSIP / AFP
Torok- és fejfájást, de akár ízületi gyulladást is okozhat, ha sokáig és túl hidegben ülünk.
Van előnye annak, ha zárt rendszerben azonos hőmérsékletre és alacsony páratartalomra programozott levegő kering. Például kevesebb por és pollen van benne, mint az utcán, de nagy hátránya, hogy nincs légmozgás és mindig ugyanott fújja a hideg levegőt. Aki éppen a kiáramló levegő útjában ül, hosszútávon többféle tünetet is észlelhet. Ilyen lehet például a kimerültség, a depresszió, a torokfájás és a fejfájás, a felfázás, a petefészek- és hüvelygyulladás, a libidó csökkenése és az ízületi problémák is. A felhevülés utáni lehűlés ugyanis fellobbanthatja a lappangó ízületi gyulladást, a nyirkos hideghatás pedig fokozza az izomfeszülést és – görcsöt, ami szintén fájdalomhoz vezet – mondta Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos.
Mindezt elkerülhetjük, ha nem túl nagy a hőmérséklet-különbség: a kintinél legfeljebb 6-8 fokkal legyen csak hűvösebb a légkondicionált helyiség. Ne irányítsuk közvetlenül magunkra a hideg levegőt. Már a felszerelésekor figyeljünk, hogy a főáramlat ne a legtöbbet használt területre érkezzen. A hűtést próbáljuk arra az időszakra időzíteni, amikor nem tartózkodunk a helyiségben. Ha a levegő hőmérséklete elérte a kívánt hőfokot, kapcsoljuk ki a berendezést. Lehetőleg ne tartózkodjunk tartósan légkondicionált helyiségben. Ha ez elkerülhetetlen (például munkahelyen), legyen nálunk melegebb ruha, amivel melegen tarthatjuk ízületeinket. Az ízületi gyulladások részben megelőzhetők rendszeres testmozgással, a normál testsúly megőrzésével és a gyulladást fellobbantó helyzetek – így a légkondicionálás – körültekintő kezelésével.
Ha úgy érezzük, belobbant az ízületi gyulladás, forduljunk orvoshoz, mert gyorsabban, hatékonyabban, az erős fájdalomcsillapítók esetleges mellékhatásait elkerülve szabadulhatunk meg a problémától. Gyógyszerek helyetti alternatív megoldás lehet a lökéshullám terápia. A test felszínén áthatoló hullám beindítja az öngyógyító mechanizmusokat, oldja a triggereket, élénkíti az anyagcserét és a vérkeringést. Ezáltal a kezelések nemcsak a fájdalmat csökkentik, de a sérült szövetek regenerálásával az okot szüntetheti meg. Hasonlóan jó eredmény érhető el a hialuronsav injekcióval, amely szinte megolajozza az ízületeket. A készítmény a gyulladás által érintett ízületbe fecskendezve csökkenti a fájdalmat, visszaállítja az ízület kenését és lökéscsillapítását. Szóba jöhet még az injekciós orvosi kollagénterápia, amely csökkenti a fájdalmat, kezeli a kiinduló problémát – sorolta a szakorvos.

Több mint fél évvel elhalasztották a Hubble űrteleszkóp utódjának felbocsátását

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.18. 12:05

Fotó: GREGG NEWTON / AFP
A pandémia és technikai követelmények miatt tolták el a stratot.
Több mint fél évvel elhalasztották a Hubble-űrtávcső utódjának világűrbe juttatását. A James Webb űrteleszkóp 2021. október 31-én indulhat útnak a NASA tájékoztatása szerint. A korábbi tervekben 2021 márciusi indítás szerepelt, de a csütörtöki közlemény szerint
a pandémia és technikai követelmények miatt hét hónappal eltolják a startot.

Az új generációs James Webb munkába állására már egy évtizede égető szüksége lett volna az űrkutatásnak. Két éve különböző hardverproblémák és emberi hiba miatt kellett elhalasztani felbocsátását. A NASA egyik vezetője, Steve Jurczyk hangsúlyozta, hogy
miközben a küldetés sikere kulcsfontosságú, a legnagyobb hangsúly mégis az emberek biztonságán van.

A NASA azt is leszögezte, hogy a kongresszus által jóváhagyott 8,8 milliárd dolláros keretet nem fogják túllépni az új halasztás miatt. A héthónapos késlekedés csaknem felét, három hónapot a koronavírus-járvánnyal indokolták, a pandémia ugyanis lelassította a teleszkóp munkálatait a dél-kaliforniai Northrop Grumman űrtechnológiai vállalatnál. További négy hónap a felbocsátás biztonságos megszervezésére kell. A technikusok az űrtávcső teniszpálya méretű napvitorláját is újból ki akarják nyitni, és aztán újracsomagolni. A NASA jövő nyáron szállítja a Webbet a kilövés európai helyszínére, Francia Guyanára. A távcsövet egy Ariana rakéta juttatja az űrbe. Idén 30 éve, hogy Föld körüli pályára állították minden idők legismertebb és legnépszerűbb űrcsillagászati eszközét, a Hubble-t. Az űrtávcső forradalmi változást hozott az űrkutatásban, a közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket. Már eddig is milliós nagyságrendű felvételt készített, egyebek mellett vizsgálta a Naprendszer kisbolygóit, a planetáris köd finomszerkezetét, az üstökösöket, a csillagok halálát. Amikor a James Webb eléri a világűrt, a NASA legnagyobb hatékonyságú és legösszetettebb űrteleszkópja infravörös fény segítségével a Naprendszeren belüli bolygókat és holdakat, valamint a legősibb és a legtávolabbi galaxisokat is tanulmányozhatja. A NASA első igazgatójáról, James Webbről elnevezett űrtávcső
a Földtől mintegy másfél millió kilométerről, a Föld-Nap rendszer L2 Lagrande-pontjából fogja megfigyelni a Naprendszer objektumait és mintegy 5-10 éven keresztül készít korábban elérhetetlen érzékenységű és felbontású felvételeket. Teljesítménye százszor nagyobb lesz, mint a Hubble-űrteleszkópé.