Előfizetés

Ki fogja lenyelni a békát? – Vasárnapig tarthat a vita az EU-csúcson

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.07.18. 22:21

Fotó: Dursun Aydemir / AFP / Anadolu Agency
Az uniós csúcs második napját ismét a nettó befizető országok takarékos négyese – Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország – uralta a kiadások viszonylag radikális csökkentésére és a pénzköltés szigorú ellenőrzésére vonatkozó makacs követeléseivel.
Miután az állam- és kormányfők kivitatkozták magukat a járványt követő gazdasági mentőcsomag nagyságáról és feltételeiről, szombat este 9 óra körül kezdődött vacsorájukon ismét nekigyűrkőztek a nézeteltérések elsimításának. Az európai uniós csúcs második napját ismét a nettó befizető országok takarékos négyese – Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország – uralta a kiadások viszonylag radikális csökkentésére és a pénzköltés szigorú ellenőrzésére vonatkozó makacs követeléseivel. Az uniós pénzeket a jogállam tiszteletben tartásához kapcsoló elképzelések alapos megtárgyalására nem maradt idő, bár tervezték, hogy a vacsorán terítékre kerül. A találkozóról kiszivárgó információk szerint nagy esély van rá, hogy a megbeszélések vasárnap is folytatódni fognak azzal a céllal, hogy a huszonhetek nyélbe üthessék a megállapodást. A mintegy 1800 milliárd eurós pénzügyi csomagról dönteni hivatott EU-csúcs második napján az ülést elnöklő Charles Michel módosított javaslatokkal állt elő, amelyekkel igyekezett a megállapodást leginkább blokkoló takarékos négyesnek nevezett országcsoport követeléseit teljesíteni. Alacsonyabb számokkal és a pénzköltés ellenőrzésére szolgáló döntéshozatali eljárás megszigorításával próbált a négyek kedvében járni, a jelek szerint korlátozott sikerrel. Bár egy holland EU diplomata jó irányba tett lépésnek értékelte a változtatásokat, a javaslatcsomag plenáris bemutatása után az elnök berekesztette az ülést, hogy újabb két- és többoldalú találkozókon puhatolja ki a kormányok szándékait. Ezeken az eszmecseréken a takarékosak értésre adták, hogy további kiadásmérséklést várnak, különösen a járvány hatásainak enyhítésére szolgáló 750 milliárd eurós helyreállítási alapból. A támogatások legnagyobb kedvezményezettjei a déli tagállamok lennének, amelyek viszont sem a kilátásba helyezett pénzről, sem a viszonylag laza feltételekről nem akarnak lemondani. A vacsora előtti videóüzenetében Guiseppe Conte olasz kormányfő „zsákutcába” jutott tárgyalásokról beszélt. 

Felfüggesztették a brit rendőrt, aki egy megbilincselt fekete férfi nyakára térdelt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.18. 19:24
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A gyanúsított többször is azt kiabálta, hogy szálljanak le a nyakáról. Az ügyben azonnali nyomozást rendeltek el.
Felfüggesztettek egy brit rendőrtisztet, miután nyilvánosságokra került egy felvétel, amelyen intézkedés közben egy megbilincselt fekete férfi nyakára és fejére térdel, miközben a gyanúsított többször is azt kiabálja, hogy szálljanak le a nyakáról – írja a BBC, a hírt a 24.hu vette észre. Az eset csütörtökön történt Londonban. A brit főváros helyettes rendőrfőneke „rendkívül nyugtalanítónak” nevezte a felvételt. Sir Steve House úgy fogalmazott, „néhány alkalmazott technika nagy aggodalomra ad okot, a rendőri képzésben ezeket nem tanítják”. Sadiq Khan, London polgármestere ugyancsak aggodalmának és szomorúságának adott hangot. Az ügyben azonnali nyomozást rendeltek el. A felfüggesztett rendőr társát egyelőre csak az operatív szolgálat alól mentették fel, de őt nem függesztették fel. A 45 éves férfit azért vették őrizetbe, mert nyilvános helyen kést tartott magánál. 
Mint ismert, a 46 éves George Floyd május 25-én, erőszakos rendőri intézkedés következtében halt meg. A négy intézkedő rendőr egyike, Derek Chauvin megbilincselte őt, majd a nyakára térdelt. A férfi hiába könyörgött levegőért, a boncolási jegyzőkönyv szerint valószínűsíthetően már az ötödik percben életét vesztette. Az intézkedésben részt vevő négy rendőrt letartóztatták, Chauvin ellen gyilkosság, három kollégája ellen pedig bűnrészesség miatt emeltek vádat. Floyd halála után az Egyesült Államokban és világszerte tüntetéseket szerveztek a rendőri erőszak és a – főleg a rendőrség soraiban feltételezett – rasszizmus ellen.

Forró Krisztián lett az MKP új elnöke

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.18. 17:44
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A kongresszuson 198 küldött vett részt, közülük 197-en szavaztak. Forró Krisztián 114, Őry Péter pedig 78 voksot kapott.
Forró Krisztián lett a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) új elnöke. Az MKP új vezetését a párt szombaton tartott tisztújító kongresszusán választották meg az Érsekújvárhoz közeli Farnadon. Mivel a párt vezetőjéről tartott titkos szavazást megelőzően több jelölt visszalépett, a kongresszusi küldöttek két jelölt – Őry Péter, az MKP ügyvezető testületének elnöke és Forró Krisztián, a párt elnökségi tagja – közül választhattak. A kongresszuson 198 küldött vett részt, közülük 197-en szavaztak, Forró Krisztián 114, Őry Péter pedig 78 voksot kapott. Forró Krisztián a 2016 júniusában megválasztott Menyhárt Józsefet váltja az MKP élén, aki a teljes vezetőséggel együtt, a februári parlamenti választás után mondott le, miután a párt – amely a Magyar Közösségi Összefogás néven indított közös magyar listán indult – nem jutott be a törvényhozásba. Az MKP Országos Tanácsának (OT) élére – amely a második legfontosabb funkciónak számít a párton belül – Köpöncei Pétert, a Lévához közeli Palást község polgármesterét választották a tisztújító kongresszus küldöttjei.
Mint megírtuk, a tisztújítás mély párton belüli megosztottságot hozott felszínre, a legfőbb törésvonal pedig a magyar egység megteremtése, azaz a parlamentből az idei választásokon ugyancsak kiesett Híd-Most párttal való együttműködés, netalán egyesülés kérdése mentén tapasztalható. Ez egyben a magyarországi politikához, az Orbán-kormányhoz való viszonyulást is jelenti, hiszen a budapesti „nemzeti kormány” teljes mértékben kizárta a nemzeti együttműködésből Bugár Béla pártját, soha nem ismerte azt el magyar érdekvédelmi képviseletként, csupán „vegyes pártként” emlegette következetesen a közszolgálati és Orbán-hű média is. Miután mindkét párt kiesett a parlamentből és képviselet nélkül maradt a szlovákiai magyarság, egyre erősödik a lakossági igény az összefogásra és mindkét formációban szaporodnak az együttműködést sürgető politikusok. A Híd már megtartotta tisztújító kongresszusát, Bugár Béla lemondása és visszavonulása után Sólymos László vette át az alakulat elnökségét.