Előfizetés

Duna-híd épül Dunakilitinél

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.19. 08:36
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A magyarországi részt a Strabag Általános Építő Kft. építheti meg nettó 621 millió forintért.
A Dunakiliti és Dobrohost (Doborgaz) közötti gyalogos-kerékpáros Duna-híd magyarországi részét a Strabag Általános Építő Kft. építheti meg nettó 621 millió forintért. A közbeszerzési eljárás eredményét az ajánlatkérő NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közölte az uniós közbeszerzési közlönyben - szúrta ki a Napi.hu.   A Duna feletti hidat a szlovák fél építi. A beruházás finanszírozója 85 százalékban az európai uniós Interreg program, a maradék hazai forrás. A magyar oldalon a megközelítő utat és az ártéri hidat kell megépíteni. A megközelítő út 495 méter, az ártéri híd 128 méter hosszú. A híd teljes szélessége 4,9 méter, a szegélyek közötti 4 méteres hasznos szélességgel. A mederhidat a szlovák fél építi. A nyertessel július 6-án kötött szerződést a NIF. A tenderen indult még az A-Híd Építő Zrt., a Colas Közlekedésépítő Zrt. és az Egomax Építőipari Kft. is. 

A járvány miatt a sörfogyasztás is visszaesett

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.18. 09:29
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A csapolt söröknél az eladások az előző év második negyedévének mindössze 35 százalékát, alig 62 ezer hektolitert tettek ki.
Tíz százalékkal, 1,8 millió hektoliterre csökkent az öt legnagyobb magyar sörgyártó idei második negyedéves forgalma 2019 azonos időszakához képest a vendéglátó és a rendezvény szektor leállása és a vártnál lassabb helyreállása miatt – közölte Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének (MSSZ) vezetője az MTI érdeklődésére. Hozzátette:
különösen erős a visszaesés a csapolt söröknél, ahol az eladások az előző év második negyedévének mindössze 35 százalékát, alig 62 ezer hektolitert tettek ki.

Kiemelte, hogy a csökkenés minden termékszegmenst érintett, így az első fél év adatai alapján már látható, hogy idén a korábbi éveknél kevesebb sört értékesít majd a magyar söripar, annak ellenére, hogy a májusi időjárás lényegesen kedvezőbb volt a tavalyinál, és a kiskereskedelemben fellépő magasabb kereslet némileg ellensúlyozni tudta a vendéglátásból kieső forgalmat. Kántor Sándor elmondta, hogy
ugyan a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások miatt csökkent a kereslet, egyebek mellett az export tevékenység erősítése segítette a munkavállalói létszám fenntartását.

A söripari vállalatok a nemzetközi tulajdonosi kapcsolataiknak köszönhetően a régióba irányuló exportjukat a belföldi forgalomnál magasabb mértékben tudták fenntartani, így a külföldi eladások csak 4 százalékkal, 6000 hektoliterrel estek a második negyedévben. Ugyanebben az időszakban az import mennyisége látványosan, a korábbi forgalom 29 százalékával, 80 ezer hektoliterrel csökkent, hozzásegítve a magyar sörtermelést a foglalkoztatottság fenntartásához. A söripar öt legnagyobb vállalata 1597 embert foglalkoztat Magyarországon – ismertette a vezető. A szövetség 2019.évi jelentése szerint a Magyarországon jelen lévő öt legjelentősebb sörgyártó (Borsodi Sörgyár Kft., Carlsberg Hungary Kft., Dreher Sörgyárak Zrt., Heineken Hungária Zrt., Pécsi Sörfőzde Zrt.) együttes belföldi értékesítése tavaly mintegy 6,216 millió hektoliter volt, 44 ezer hektoliterrel, 0,7 százalékkal kevesebb az előző évinél. A csökkenő forgalom ellenére az iparág több járulékot és adót fizetett be 2019-ben a költségvetésbe, 82,071 milliárd forintot, szemben a 2018-ban befizetett 80,085 milliárd forinttal.

Kiakadt az EU, amiért Washington szankciókkal fenyeget uniós cégeket

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.18. 08:23
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője
Fotó: Dursun Aydemir / AFP / Anadolu Agency
Arra figyelmeztették az amerikai kormányt, hogy vitáit szövetségeshez méltón rendezze az unióval.
Az Európai Unió figyelmeztette pénteken az amerikai kormányt, hogy hagyjon fel az Oroszország és Európa között tervezett gázvezetékek kiépítésében részt vevő uniós cégek szankciókkal való fenyegetésével, és vitáit szövetségeshez méltón rendezze az unióval. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a héten közölte, hogy Washington büntetőintézkedésekkel fogja sújtani azokat az európai cégeket, amelyek nem vonulnak ki az Északi Áramlat-2 nevű orosz-német és a Török Áramlat nevű orosz-török gázvezeték kivitelezéséből, ugyanis az amerikai kormány szerint ezek a cégek egy 2017-es szövetségi törvény hatálya alá esnek. Ez a törvény „az Egyesült Államok ellenségeinek szankciókkal való elrettentését” szolgálja – emlékeztetett. Donald Trump amerikai elnök már tavaly decemberben rendeletet írt alá olyan szankciók lehetőségéről, amelyek büntetnék az orosz-európai gázvezetékek kiépítésében részt vevő vállalatokat, mert kormánya szerint az újabb vezetékek növelnék Európa függését az orosz energiától, és ezzel erősítenék Moszkva politikai befolyását a kontinensen. Németország és az EU is élesen bírálta akkor ezt a rendeletet, az európai ügyekbe történő amerikai beavatkozásnak minősítette. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője közölte pénteken, hogy ezek a szankciók „törvényes üzleti tevékenységet folytató” európai cégeket sújtanának. Emlékeztetett, hogy Washington büntetéssel fenyegeti azokat a cégeket is, amelyek üzleti tevékenységet folytatnak Iránnal vagy Kubával, illetve fenyegeti a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) munkatársait. Borrell közölte: az EU tiltakozik azon amerikai politika ellen, amely egyre inkább cégek vagy egyének büntetésével akarja elérni céljait szerte a világon.
„Ha vita van köztünk mint szövetségesek között a politikáról, akkor az Európai Unió mindig nyitott a párbeszédre, de nem a szankciókkal való fenyegetés árnyékában. Az európai politikáról az európaiak döntenek, nem kívülálló országok”

– szögezte le.